Összes tárgyszó megjelenítése

Köthető két megbízási szerződés egy sportegyesület és a kézilabda-edzői teendőket a FEOR 2717-nek megfelelően ellátó edző között úgy, hogy az egyik szerződés alapján az általános szabályok szerint számfejtik a minimálbérnek megfelelő összegű megbízási díjat, a másik szerződésben megállapított díjat pedig az ekhóra vonatkozó szabályok szerint? A magánszemélynek nincs olyan biztosítási jogviszonya, ahol az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket. A minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell figyelembe venni a díj számfejtésekor?

Mikor kell elindítania a leszázalékolási eljárást annak a munkavállalónak, aki 2010-ben munkahelyi balesetet szenvedett, több mint fél éve táppénzben részesül, és a háziorvos tájékoztatása szerint a leszázalékolása elkerülhetetlen? Leszázalékolás esetén számít-e, hogy a munkaképesség-csökkenése üzemi baleset miatt keletkezett? Mik a munkavállaló lehetőségei?

Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?

Hogyan kerül figyelembevételre a nyugdíj megállapítása során egy orvosi bt. alkalmazottjának a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzése? Szerez többlet szolgálati időt, illetve jogosultsági időt abban az esetben is, ha nem közalkalmazott, hanem munkaviszonyban áll? Mi a helyzet akkor, ha társas vállalkozóként végezi ugyanezt a tevékenységet?

A 2005. évi CXXXIII. tv. szerint az őrzés-védelem tevékenység egyéni vállalkozói jogviszonyban is folytatható. Ebben az esetben betegség esetén a betegszabadságnak megfelelő szabadság jár. Mi ez pontosan, és hogyan kell számolni?

Hogyan kell megállapítani egy egészségügyi szolgáltató kft. egészségügyi dolgozói (pl. gyógyszertári asszisztens, gyógyszerész, orvos) után fizetendő szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget abban az esetben, ha az asszisztensek munkaidőben csak közfeladatot látnak el (betegellátás, betegirányítás), de a foglalkoztató cégnek nemcsak közfeladatok ellátásából származik bevétele, hanem pl. orvosok esetében ügyelet ellátásából, illetve orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzéséből? A vállalkozás szerződéses kapcsolatban áll az egészségbiztosítási szervvel.

Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?

Van bármilyen következménye az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot illetően annak, ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemély nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja fizetni rendszeresen a járulékot, és hátralékot halmoz fel?

Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?

Hogyan tudja magát egyedülállóként bejelenteni az az édesanya, aki 2008. december 18-tól egyedül neveli a gyermekét?

Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?

Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?

Kérhet Magyarországon egyéni vállalkozói igazolványt az a személy, aki Szlovákiában már rendelkezik egy biztosítási kötelezettséggel járó egyéni vállalkozói jogviszonnyal? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez alapján Magyarországon? Milyen igazolást kell kérnie a szlovák biztosításról?

Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?

Folytathatja a vállalkozói tevékenységet az alkalmazottja révén egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó táppénz, TGYÁS, illetve GYED ideje alatt? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal.

Meg kell-e szüntetnie vagy kell-e szüneteltetnie az egyéni vállalkozói tevékenységét annak a vállalkozónak, aki előrehozott öregségi nyugdíjba kíván vonulni? Amennyiben a nyugdíjazás után tovább folytatja a tevékenységet, mikortól nem kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat?

Valóban van olyan változás 2015-től, hogy ha egy egyéni vállalkozó édesanya vállalkozóként bevétellel rendelkezik, akkor megszűnik a csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re való jogosultsága?

Hogyan kell számítani a 12 órás munkavállaló munkaidejét abban az esetben, ha táppénzre megy, tekintettel arra, hogy a táppénz minden napra jár? Véleményünk szerint munkanapokra betegállományt, szabadnapokra szabadnapot kell számítani, hiszen ellenkező esetben felborul a havi kötelező munkaidő.

Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?

Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?

Miért nem folyósítanak családi pótlékot az után a gyermek után, aki egyetemre jár, annak ellenére, hogy a szülő benyújtotta a szükséges igazolásokat az Államkincstárnak?

Jogosult GYED-re az az egyetemi hallgató, akinek PhD-ösztöndíjat folyósítanak?

Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogvi­szonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?

Milyen mértékű társadalombiztosítási járulékot, illetve egyéb közterhet kell fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha munkavállalójának az utolsó munkában töltött napon többhavi bért fizet ki egy összegben, de a hónapokra lebontott járulékalap nem haladja meg a minimálbér kétszeresét? A 0908-as bevallásban külön kell feltüntetni a tárgyhavi és külön a tárgyhónaptól eltérő, illetve a következő évre áthúzódó kifizetéseket, a tárgyhónaptól eltérő hónapokat viszont összevontan kell közölni, s így előfordulhat, hogy a havi minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapok összevontan meghaladják ezt az összeget. Az összevont többhavi kifizetést a magasabb vagy az alacsonyabb mértékű járulékokkal kell teljesíteni?

Köteles-e bejelenteni a munkáltatójánál a munkavállaló azt a tényt, hogy nyugdíjassá vált? Folyamatos-e azoknak a munkavállalóknak a közalkalmazotti jogviszonyuk, akik nem jelentették be nyugdíjas státuszukat?

Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?

Foglalkoztatható-e havi 200 órás munkaidőkerettel az a két éjjeliőr, akiknek munkaideje 18.00 órától 06.00 óráig tart, tehát napi 12 órát dolgoznak? Hogyan történhet a díjazásuk?

Valóban változtak az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai? Ha igen, hogyan?

Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?

Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.

Joga van a munkáltatónak kamerákat elhelyezni a munkaterületen, és azon keresztül megfigyelni a dolgozók munkavégzését, vagy ehhez szükség van a munkavállalók beleegyezésére is?

Szolgáltathat-e elektronikusan adatot a nyugdíj-biztosítási szerveknek egy egyéni vállalkozó? Valóban könnyebb-e így az ügyintézés?

Kaphatja mindkét gyermek után a családi pótlékot az élettársi kapcsolatban élő pár egyik tagja, ha most költöztek össze, és mindkettőjüknek 1-1 gyermeke van?

Milyen formában és összegben nyújthat a munkáltató adómentesen temetési segélyt a dolgozójának abban az esetben, ha az élettársa hunyt el?

Elháríthatatlan oknak minősül-e a munkavégzés alóli mentesítéshez a munkavállaló személygépkocsijának defektje? A munkavállaló tájékoztatása szerint a gépkocsi javíthatatlan volt.

Kaphatja az elhunyt férje nyugdíját a feleség abban az esetben, ha 9 évig ápolta a férjét, és most munkát keres?

Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?

Van-e valamilyen lehetősége a méltányosságra, illetve az elengedésre annak a betéti társaságnak, amelynek az egyik alkalmazottja üzemi balesetet szenvedett, amelyben a társaság jegyzőkönyv szerint elismerte a felelősségét, mely alapján az egészségbiztosítási pénztár megküldte az ellátások teljes összegének megtérítésére vonatkozó fizetési meghagyását? A bt. nem tudja megfizetni a több mint egymillió forintos összeget.

Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után - a bérhez hasonlóan - megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?

Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?

Valóban fizetni kell-e az orvosi ellátásért annak a biztosított személynek, aki hegymászás közben sérül meg, és kórházba kell szállítani?

Valóban már csak elektronikus úton küldhető be a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásai iránti igény a NEAK-hoz? Használható a továbbiakban erre a célra is az ügyfélkapu, vagy van valamilyen regisztrációs kötelezettség?

Jogosult lehet táppénzre vagy bármilyen egyéb ellátásra az a munkavállaló, aki családjával külföldi nyaralásra ment zöld besorolású országba, de mire hazajöttek, az ország besorolása sárgára váltott, ezért 14 napos karanténba kellett vonulniuk? Hogyan pótolható ebben az esetben a keresetveszteség?

Egy általános kifizetőhelyet működtető cég dolgozói hónapok óta nem kapják meg a tb-ellátásukat (tp, GYED stb.). A reklamálásra az ügyintéző azt a tájékoztatást adta, hogy ügyviteli szolgáltatót váltottak, és egyelőre nem biztosított a számfejtés. Mit tehet a biztosított ebben az esetben?

Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol - tudomása szerint - be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.

Mely esetekben és mikortól alkalmazható pontosan az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés? Kérelmezni kell a hosszabbítást, vagy automatikusan hosszabbodik meg a jogosultság?

Meddig jogosult passzív táppénzre az a munkavállaló, aki 2010. március 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, 2010. május 29-től folyamatosan táppénzben részesül, mert 2010. június végén megműtötték, és a határozott idejű munkaszerződése 2010. július 31-ig szól? Milyen ellátásra lesz jogosult a táppénz lejárta után? Milyen adatok és nyomtatványok szükségesek a leszázalékolásához? A dolgozó 2009. január 1-jétől augusztus 31-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 2009. szeptembertől munkanélküli-segélyen volt, és 2009 decemberében már volt egy gerincsérvműtétje, azután 2010-ben rendelkezésre állási támogatást kapott.

Folyósítható egyidejűleg mindhárom ellátás abban az esetben, ha egy édesanya a négyéves ikergyermekei után gyermekgondozási segélyben, a másfél éves gyermekére tekintettel gyermekgondozási díjban részesül, és 2021. április közepére várja következő gyermekét, aki után meg szeretné igényelni a CSED-et?

Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?

Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?

Elmehet-e az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 10 hónappal nyugdíjba egy 1951-ben született személy, ha rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és egy összegben előre kifizeti a járulékait?

Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?

Hogyan kell elszámolni a természetbeni juttatások adóját azoknál a cégeknél, amelyeknek az üzleti éve 2006. október 1-jén kezdődik? Az új szabályozások értelmében a természetbeni juttatások utáni megemelt adót a 2006. augusztus 31-ét követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. Ez minden természetbeni juttatásra vonatkozik, vagy csak a reprezentációra és üzleti ajándékra?

Jogosan utasították-e el a baleseti táppénz iránti kérelmét annak a dolgozónak, aki egy vállalati sportnapon elszenvedett baleset miatt hosszú betegállományba kényszerült, és orvosai véleménye szerint eredeti munkakörében való foglalkoztatása nem javasolt? A dolgozó felettesei rábeszélésére, "önként" vett részt a rendezvényen. Jogosult-e valamilyen ellátásra?

Valóban jogosult özvegyi nyugdíjra az elvált házastárs volt házastársa halála esetén? Amennyiben igen, mennyi időre jár az ellátás?

Hogyan kell kiszámítani az elvárt béremelést annál a cégnél, ahol a dolgozók jelentős része 3 műszakban dolgozott 2011-ben, de 2012-től két műszakra tértek át, így a műszakpótlékok összege csökkent? Emelni kell-e az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökkent?

Egy kereskedelmi kft. különféle árubemutatókra inget és blúzt vásárolt, amelyeken szerepel a cég emblémája. Ezeket a ruhadarabokat a bemutató végeztével egy raktárban helyezik el, és csak akkor veszik újra elő, ha újabb bemutató válik aktuálissá. Nem biztos, hogy a következő alkalommal ugyanaz a munkavállaló viseli ugyanazt a ruhát. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez, és van-e utána fizetési kötelezettség?

A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

A külterületi vízhálózatot a magánszemély tagok hozzájárulásából kiépítő víztársulat a befejezés után - 2002-ben - építőközösséggé alakult át. Vállalkozási tevékenységet nem végez a közösség, bevétele a vízhálózatra újonnan rákötő tagok által fizetett hozzájárulásból van, ami jelenleg 225 000 forint/rákötés. Ebből jelenleg a közösség által felépíttetett hálózat karbantartása történik. Milyen jogszabály vonatkozik az építőközösségekre? Milyen nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről és kiadásairól, mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá? Kell-e adószámot kérni, illetve milyen egyéb kötelezettségük van az APEH felé? Milyen adólevonás és járulékkötelezettség keletkezik a képviselő részére kifizetett havi 15 000 forint összegű tiszteletdíj, illetve a pénzügyi megbízott részére kifizetett havi 6000 forint összegű könyvelési díj után?

Meg kell fizetni a főállású társas vállalkozóra előírt járulékokat egy magyar-etióp kft. etióp állampolgárságú ügyvezetője után, aki jelenleg sem tartózkodási, sem munkavállalási engedéllyel nem rendelkezik? Az engedélyek kiváltása folyamatban van, addig viszont nem tud taj-számot sem igényelni. Hogyan változik a jogviszony, ha megkapja az engedélyeket? Hogyan kell eljárni egy magyar-izraeli kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője esetében, aki jelenleg személyesen nem működik közre, de júniustól Magyarországra jön?

Valóban nem kell megfizetnie a kisvállalati adót annak a kisvállalkozásnak, amely vendéglátási tevékenységgel foglalkozik? A vállalkozás éttermet üzemeltet, amit be kellett zárnia, mert nem volt vendég, de étel-házhozszállítási tevékenységet indított, így valamennyi dolgozóját újra tudja foglalkoztatni.

Kérdés Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult egy EU-s országban tanuló magyar diák azokban az időszakokban, amikor itthon van?

Megbetegedése esetén jogosult lesz-e egészségügyi ellátásra az a magyar állampolgár, aki szeptemberben 2 hétre turistaként Jordániába kíván utazni?

Kell-e járulékot fizetni egy társas vállalkozás tulajdonos ügyvezetője után, aki évente 190 napot Máltán dolgozik, és ott szerez jövedelmet? A kft. jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.

Elfogadható az egészségügyi szolgáltatási járulék alóli mentesítéshez az Európai Unió közös betegbiztosítási intézményrendszerében (JSIS) biztosított belföldi természetes személy által benyújtott igazolás?

Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től - 57. életéve betöltésétől - nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?

Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?

2007. január 1-jétől jogosult-e ismét 15 nap betegszabadságra vagy táppénzre az a munkavállaló, aki 2006 decemberében vált keresőképtelenné, a 15 nap betegszabadság lejártát követően már december hónapban táppénzt folyósítottak részére, és keresőképtelensége átnyúlik 2007. évre is?