7 találat a megadott ekhós munkavállaló tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Tbj-tv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.Az Ekho-tv. rendelkezései tehát - bizonyos mértékig - felülírják a Tbj-tv. rendelkezéseit.Az ekhós munkavállaló jövedelme ugyan nincs nevesítve a Tbj-tv.-ben azon jövedelmek között, melyekre a járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik, mégsem kell a járulékot megfizetni. Ugyanis, ha a magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket, akkor az ekhós munkaviszonyában nem a normál munkabérre vonatkozó adó- és járulékszabályok az irányadók, hanem elsősorban az Ekho-tv. rendelkezései.A munkaviszonyban álló magánszemély esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében különösen lényeges, hogy minden hónapban szerezzenek olyan jövedelmet, mely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint történik. Ezért tartalmazza a törvény azt a rendelkezést, amely csak az előbbi jövedelmet meghaladó bevételre engedi meg az ekho alkalmazását. Az említett, általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem azonban nemcsak az adott munkaviszonyból, hanem más,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](7) bekezdése értelmében - az egyéb feltételek fennállása mellett is - csak akkor választhatja ezt az adózási módot, ha- a minimálbér feletti munkabérrészre választja az ekhót,- a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik; vagy- igazolja,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevezetése.Emlékeztetőül - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén is - főszabály szerint a munkaviszony esetén csak a minimálbért meghaladó munkabérrészre lehet az ekho szerinti adózást választani. Nem kell viszont ezt a rendelkezést abban az esetben alkalmazni, haa) a magánszemély nyugdíjas;b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]1-jétől munkaviszonyban állóként már nem minősül biztosítottnak, és semmilyen egyéni járulékot nem fizet.Ez annak ellenére így van, hogy a társadalombiztosítási jogállása ezeknek a foglalkoztatottaknak is változott, hiszen az Ekho-tv. 13. §-ának (7) bekezdése szerint az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj-tv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.A Tbj-tv. vonatkozó szabálya pedig jelen esetben az 5. § (1) bekezdésének a) pontja, ami alapján az ekho szerinti adózást választó, Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történik. A terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj jogosultságát 2010. április 30-át követő szülés esetén a következők határozzák meg: Terhességi-gyermekágyi segélynél kérdés, hogy a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt-e, s a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Gyermekgondozási díjnál figyelembe kell venni, hogy biztosított-e, s a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, s a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének az időtartama alatt szűnt meg, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalmaz nyugdíjjárulékot, ezt a jövedelmét nem kell figyelembe venni a kereseti határ megállapításánál. Egyben ez az oka annak is, hogy ekhózott jövedelme után nyugdíjemelésre sem jogosult. A rokkantsági nyugdíjas munkavállaló vonatkozásában a nyugdíjjogosultság elvesztését vonja maga után, amennyiben az érintett keresete meghaladja a jogszabályban előírt határösszeget. Ebben az esetben azonban a kereset fogalmát viszont nem a Tny-tv., hanem a rehabilitációs járadékról szóló törvény határozza meg. E szerint is csak azt az ekho szerint adózott jövedelmet kell figyelembe venni, amely után 15 százalékos mértékű ekho került megfizetésre. A rokkantsági nyugdíjban részesülőt viszont szintén csak 11,1 százalékos ekho terheli,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]más közteherre vonatkozó fizetési kötelezettséggel nem terheli. Kivétel ez alól a tételes egészségügyi hozzájárulás, illetőleg a mulasztási bírság. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapját képező bevétellel összefüggésben munkaadói-, munkavállalóijárulék-, szakképzési- és rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.