tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott egészségkárosodott személy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egészségkárosodott személy felülvizsgálata

Kérdés: Meddig kell még felülvizsgálatra járnia egy jelenleg 57 éves, súlyosan egészségkárosodott, "D" kategóriába tartozó személynek, aki már 15 éve rokkant, és nem tudja ellátni magát sem, ezért a vizsgálatokra eljutás nagyon nagy nehézséget okoz számára?
Részlet a válaszból: […]a szabály érvényes azokra a rokkantsági ellátásra jogosult személyekre is, akik 2011. december 31-én- I.-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, vagy- III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, feltéve, hogy 1955. január 1-jét megelőzően születtek, vagy- rendszeres szociális járadékban részesültek, és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, vagy 1955. január 1-jét megelőzően születtek, vagy- átmeneti járadékban részesültek.Ugyancsak az életkorra tekintettel szűnt meg az automatikus felülvizsgálati kötelezettsége annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki 1954. december 31-ét követően született, és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, vagy rendszeres szociális járadékot kapott, amennyiben az ellátást megállapító vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.2020. január 1-jétől a fenti személyi kör kiegészül. Nem kell elvégezni azoknak a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek a soron következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6348

2. találat: Kevés szolgálati idővel rendelkező beteg személy ellátásai

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 59 éves személynek, aki nagyon beteg, de nem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elég szolgálati ideje annak ellenére, hogy már közel 34 éve dolgozik?
Részlet a válaszból: […]rászorultságtól függően a járási hivatal állapíthat meg a legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett személynek, vagy annak, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket. Jogosultságot szerezhet az aktív korúak ellátására az a személy is, aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy akinek a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot. Előzőekhez hasonlóan jogosultságot szerezhet az ellátásra az is, aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az árvaellátás címén folyósított özvegyi nyugdíj megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött.Az aktív korúak ellátásának feltétele az is, hogy az igénylő és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátása egy szociális rászorultságtól függő ellátás, ezért a jogosultság elbírálásánál vizsgálják a család egy fogyasztási egységére jutó havi jövedelmének nagyságát. Javasoljuk, hogy az aktív korúak ellátásával kapcsolatos további információkért forduljon a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz.Másik lehetőség, ami jelenleg ugyan nem, csak a jövőre nézve nyújthat megoldást, az a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásaira vonatkozó szabályok már elfogadott, és 2018. január[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5467

3. találat: Betéti társaság beltagjának egészségkárosodása

Kérdés: Érdemes-e fellebbezést benyújtania annak a munkavállalónak, akinek 40 százalékos egészségkárosodása van, de az átmeneti járadékra vonatkozó igényét elutasították keresőtevékenységre hivatkozással, mivel egy betéti társaság beltagjaként a társaság üzletvezetői tevékenységét látja el?
Részlet a válaszból: […]jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Ugyanezen törvény határozza meg a keresőtevékenység fogalmát úgy, hogy ilyen tevékenység az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység, függetlenül attól, hogy annak folytatására a Magyar Köztársaság területén vagy más olyan államban kerül-e sor, ahol a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeleteket és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményeket alkalmazni kell, Az Flt. 58. § (5) bekezdésének e) pontja értelmében pedig keresőtevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3283

4. találat: 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszból: […]képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresőtevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Abban az esetben, ha az igénylő a fentiekben bemutatott - rokkantsági nyugdíjra vonatkozó - valamennyi feltételnek eleget tesz, rokkantsági nyugdíjra, ha pedig a rehabilitációs járadék valamennyi törvényi feltételének tesz eleget, rehabilitációs járadékra lesz jogosult. Mindkét ellátás mellett lehetőség van keresőtevékenység folytatására. A rokkantsági nyugdíj mellett - annak megszűnése nélkül - a nyugdíjas keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezt a szabályt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a rokkantnyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és a nyugdíjának összege mondjuk 53 000 forint, akkor anélkül, hogy a rokkantsági nyugdíja megszűnne, havonta maximum bruttó 106 000 forint jövedelmet érhet el. A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Abban az esetben, ha például a rokkantsági nyugdíj összege 36 000 forint, a nyugdíjas havonta maximum a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét szerezheti meg jövedelemként. 2010-ben a minimálbér összege 73 500 forint. Fontos, hogy a jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatánál a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét a hathavi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. Felhívjuk valamennyi kedves olvasónk figyelmét arra, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága lényegtelen. Ilyen helyzet fordulhat elő például akkor, ha a nyugdíjas megbízási jogviszony alapján 5 hónapot, majd később, mondjuk negyedév kihagyással, 4 hónapot ismételten dolgozik. Így egyik esetben sincs lehetőség a törvény által előírt időszak, az egymást közvetlenül követő hat hónap kereseteinek vizsgálatára. Nem szűnik meg keresőtevékenység miatt a rokkantsági nyugdíj abban az esetben sem, ha a nyugdíjas a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. A rehabilitációs járadék folyósítása mellett - annak megszűnése nélkül - a járadékos keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett ("képzett" nettó) keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a rehabilitációs járadék mellett folytatott keresőtevékenység során a jövedelmek összege alatt egy képzett nettó összeget értünk, ugyanis a bruttó keresetet az előzőekben említett járulékokkal és az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval csökkenteni kell. Az ily módon meghatározott nettó kereset nem feltétlenül azonos az érintett járadékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3059

5. találat: Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszból: […]munkaerő-piaci járulék, - viszont a rokkantsági járadékban (a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátás) részesülő személy - aki egyébként korlátozás nélkül végezhet munkát - nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért tőle munkaviszonya esetén 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell levonni, - ugyancsak nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak az (387/2007. Korm. rendelet alapján) átmeneti járadékban vagy egészségkárosodási járadékban részesülő munkavállaló, tehát tőle is le kell vonni a 7,5 százalékos egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!

6. találat: Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
Részlet a válaszból: […]jogosultság megszüntetésével járó keresőtevékenység feltételeiről az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. Korm. rendelet 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja rendelkezik. Ennek értelmében megszűnik a járadékra való jogosultság, amennyiben a járadékos keresőtevékenységet folytat, és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. 2008. január 1-jétől az említett kormányrendelet 22. §-ának (7) bekezdése a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabállyal azonos, azzal a különbséggel, hogy a járadékok esetében az új szabályok alkalmazására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2552