tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott egészségkárosodott munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló járulékai, kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010. évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági nyugdíjban részesül, mert nem rehabilitálható? Milyen járulékokat kell fizetnie, illetve mikor és hová kell bejelenteni a keresetét?
Részlet a válaszból: […]kereseti korlát, azaz korlátlanul folytathat keresőtevékenységet, bármilyen összegű jövedelmet elérhet. Ami a járulékfizetését illeti: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya esetén az általános szabályok szerint kell utána - mint saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott után - a járulékokat megfizetni: a 27 százalékos társadalombiztosítási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3379

2. találat: 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszból: […]képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresőtevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Abban az esetben, ha az igénylő a fentiekben bemutatott - rokkantsági nyugdíjra vonatkozó - valamennyi feltételnek eleget tesz, rokkantsági nyugdíjra, ha pedig a rehabilitációs járadék valamennyi törvényi feltételének tesz eleget, rehabilitációs járadékra lesz jogosult. Mindkét ellátás mellett lehetőség van keresőtevékenység folytatására. A rokkantsági nyugdíj mellett - annak megszűnése nélkül - a nyugdíjas keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Ezt a szabályt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a rokkantnyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és a nyugdíjának összege mondjuk 53 000 forint, akkor anélkül, hogy a rokkantsági nyugdíja megszűnne, havonta maximum bruttó 106 000 forint jövedelmet érhet el. A nyugdíjas munkavállalóknak kizárólag arra kell figyelemmel lenniük, hogy hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetük átlaga ne haladja meg a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Abban az esetben, ha például a rokkantsági nyugdíj összege 36 000 forint, a nyugdíjas havonta maximum a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét szerezheti meg jövedelemként. 2010-ben a minimálbér összege 73 500 forint. Fontos, hogy a jogosultság esetleges megszüntetésének vizsgálatánál a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni, tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét a hathavi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. Felhívjuk valamennyi kedves olvasónk figyelmét arra, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága lényegtelen. Ilyen helyzet fordulhat elő például akkor, ha a nyugdíjas megbízási jogviszony alapján 5 hónapot, majd később, mondjuk negyedév kihagyással, 4 hónapot ismételten dolgozik. Így egyik esetben sincs lehetőség a törvény által előírt időszak, az egymást közvetlenül követő hat hónap kereseteinek vizsgálatára. Nem szűnik meg keresőtevékenység miatt a rokkantsági nyugdíj abban az esetben sem, ha a nyugdíjas a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. A rehabilitációs járadék folyósítása mellett - annak megszűnése nélkül - a járadékos keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett ("képzett" nettó) keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a rehabilitációs járadék mellett folytatott keresőtevékenység során a jövedelmek összege alatt egy képzett nettó összeget értünk, ugyanis a bruttó keresetet az előzőekben említett járulékokkal és az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval csökkenteni kell. Az ily módon meghatározott nettó kereset nem feltétlenül azonos az érintett járadékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3059

3. találat: Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszból: […]munkaerő-piaci járulék, - viszont a rokkantsági járadékban (a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátás) részesülő személy - aki egyébként korlátozás nélkül végezhet munkát - nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért tőle munkaviszonya esetén 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell levonni, - ugyancsak nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak az (387/2007. Korm. rendelet alapján) átmeneti járadékban vagy egészségkárosodási járadékban részesülő munkavállaló, tehát tőle is le kell vonni a 7,5 százalékos egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!

4. találat: Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
Részlet a válaszból: […]jogosultság megszüntetésével járó keresőtevékenység feltételeiről az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. Korm. rendelet 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja rendelkezik. Ennek értelmében megszűnik a járadékra való jogosultság, amennyiben a járadékos keresőtevékenységet folytat, és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. 2008. január 1-jétől az említett kormányrendelet 22. §-ának (7) bekezdése a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabállyal azonos, azzal a különbséggel, hogy a járadékok esetében az új szabályok alkalmazására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2552

5. találat: Akkreditált munkahelyen dolgozó rokkant munkavállalók jövedelme

Kérdés: Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?
Részlet a válaszból: […]legkisebb munkabér összegének 80 százalékát [387/2007. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja]. Rehabilitációs járadék melletti munkavégzés esetén az ellátást akkor kell megszüntetni, amennyiben a járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel csökkentett - jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. És végül ejtsünk szót a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségéről. Ebben az esetben akkor szűnik meg az ellátásra való jogosultság, amennyiben a (62 évesnél fiatalabb) rokkantsági nyugdíjas munkavállaló hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékokkal csökkentett - jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2335

6. találat: 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszból: […]még nem töltötte be, és ab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és b) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és c) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és d) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (ORSZI) a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi központ) a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki a) keresőtevékenységet folytat, vagy b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri. A rendszeres szociális járadék havi összegét külön jogszabály határozza meg. Az ellátás a korábbi szabályozással lényegében azonos feltételek mellett állapítható meg. A legjelentősebb változás azokat a rendszeres szociális járadékban részesülőket érinti, akiket az ORSZI szakértői bizottsága rehabilitálhatónak minősít, nem folytatnak keresőtevékenységet, nem tanulnak oktatási intézmény nappali tagozatán, és az öregségi nyugdíjkorhatárt több mint tíz év múlva érik el. Számukra a rehabilitáció érdekében a munkaügyi központtal történő együttműködés kötelező. Esetükben az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel a járadékra való jogosultság megállapításának, míg a munkaügyi központokkal való együttműködés a járadék folyósításának feltétele. Az együttműködés keretében az álláskeresési megállapodás megkötésének kötelezettsége 2009. január 1-jétől áll fenn. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és c) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi összege a megállapításkor megegyezik a d) pontban említett ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. Az ellátásra - az új minősítés alapján - az a legalább 29 százalékban egészségkárosodott személy jogosult, aki a keresőtevékenysége megszűnését megelőzően keresetkiegészítésben részesül. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránt igényt benyújtó személy esetén csak az egészségkárosodás mértékét vizsgálja a szakértői bizottság, az ellátásra jogosultaknak nem kell a munkaügyi központtal együttműködniük. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegére vonatkozó közös szabályok a következők. Akinek átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban együtt: járadék) és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50 százalékkal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét. E rendelkezések alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításának, folyósításának közös szabályai az alábbiak. A járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, rendszeres emelésére, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A járadékigényt a Tny-tv. R. 1. §-a szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság az erre rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő. A 24 hónapos határidőbe nem számít bele a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, b) az Ftv. szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama, c) a rehabilitációs járadék és a rokkantsági nyugdíj iránti igény bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak, a rehabilitációs járadékra és a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság időtartama. Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál a 24 hónapos határidőbe - az előző bekezdésben foglaltakon túl - nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama. Az ellátásokra vonatkozó jogosultsági általános feltételek változatlanok maradnak. Az igénybejelentésre és a munkaügyi központokkal való együttműködésre vonatkozó szabályok képeznek csak kivételt. A korábbi szabályozás szerint a járadékokra vonatkozó igényt a keresőtevékenység megszűnését követően lehetett benyújtani. Az új szabályozás kiegészül azzal, hogy a járadék iránti igényt a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy a keresőtevékenység megszűnését követő két éven belül lehet benyújtani. Arról a keresőtevékenységről van szó, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. Az, hogy a keresőtevékenység folytatása alatt is igényelhető az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék, új eleme a szabályozásnak. Ebben az esetben a járadékigény akkor tekinthető megalapozottnak, ha az igénylő keresete, jövedelme az egészségkárosodásból, és az annak nyomán kialakult szakmai munkaképesség csökkenéséből adódóan tartósan - de legalább a benyújtást megelőző 4 hónapban - kevesebb, mint a mindenkor kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százaléka. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára vonatkozó igényt a továbbiakban is a keresőtevékenység megszűnését követően lehet benyújtani. Valamennyi egészségkárosodott személy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét. Az igénylőnek ki kell töltenie és mellékelnie kell továbbá a "Nyilatkozat" nyomtatványt, továbbá csatolnia kell - az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt ("Beutaló"), - az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült, - amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2236