tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ekho szerinti adózás

Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
Részlet a válaszból: […]12-szeresét.Azonban aki ennél alacsonyabb összegű "normál módon" adózott jövedelemmel rendelkezik, szintén nincs kizárva a lehetőségből, esetében mindössze az éves értékhatár csökken, mégpedig olyan arányban, ahogy az említett jövedelme aránylik a minimálbér 12-szereséhez. Így például, ha a magánszemély 2019-ben mindössze januárban rendelkezett 149 ? 000 forintos munkabérrel, akkor 60 millió/12 = évi 5 millió forintig választhatja az ekho szerinti adózást. Tulajdonképpen ezt a rendelkezést tartalmazza az Ekho-tv.A jogszabály 3. §-ának (7) bekezdése egyedül a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó ekho-nyilatkozat esetében várja el a nem nyugdíjas munkavállalótól, hogy az adott hónapon belül rendelkezzék a minimálbérnek megfelelő általános szabályok szerint adózott jövedelemmel. A munkaviszonyban álló magánszemélyek esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében lényeges, hogy minden hónapban szerezzenek olyan jövedelmet, mely után a közterhek megfizetése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6153

2. találat: Ekhós munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
Részlet a válaszból: […]§-ának (1) bekezdésére, miszerint, ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veheti figyelembe a dolgozó ekho választására vonatkozó nyilatkozatát, kivéve, ha a munkavállaló- nyugdíjas;- a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;- igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.Az említett kivételek teljesülésének hiányában a minimálbérre vonatkozó közteherviselésnek teljesülnie kell, azaz a távolléti díj 138?000 forint feletti része után lehet csak az ekhót fizetni.Ami a kérdés második részét illeti: az Ekho-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5886

3. találat: Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai

Kérdés: Valóban változtak az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból: […]bevételre alkalmazhatja az ekhót a korábbi 25 millió forint helyett. A 60 millió forintos bevételi értékhatár alkalmazandó továbbá az ekho választására szintén jogosult sportszervezőre, -irányítóra, sportmunkatársra és a sportszervezettel, sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve feladatot ellátó magánszemélyre is.A fentiektől eltérően a korábbi 100, illetve 50 millió forintról évi 125 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár azoknak a magánszemélyeknek az esetében, akik az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói, valamint országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzői, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzői, válogatott vezetőedzői (szövetségi kapitányai).Változatlanul megmaradt az a szabály, hogy amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4647

4. találat: Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszból: […]meghatározott foglalkozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja-tv., illetőleg a Tbj-tv. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. (A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.) Az Ekho-tv. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mit is kell érteni "az általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem" alatt. Ennek az elhatárolásnak azonban elsősorban az a szerepe, hogy a feltételként meghatározott jövedelem összegét terhelő közterheket ne magával az ekhóval teljesítse a magánszemély, és ne is valamely különös adózási móddal váltsa ki a közterhek egy meghatározott körének megfizetési kötelezettségét (pl. az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóval e minőségében a személyi jövedelemadót is megfizeti). Az Ekho-tv. hatályos szabálya alapján a munkáltató csak a minimálbér feletti részre veheti figyelembe a munkavállaló ekho szerinti elszámolására való nyilatkozatát. Általános esetben ezért mindig lesz olyan jövedelemrész, amely után a munkavállaló az összes járulékot megfizeti. Elfordulhat azonban az, hogy a magánszemély igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteher-viselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik, de a Tbj-tv. 31. § (3) bekezdésének előírása miatt az illető egyik jogviszonyában sem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott személy egy másik, pl. társas vállalkozói jogviszonyában az általános szabályok - vagyis a Tbj-tv. vonatkozó rendelkezései - szerint megfizette a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2716

5. találat: Jogdíj ekho-ja

Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
Részlet a válaszból: […]a felhasználási szerződést is érteni kell. A felhasználási szerződés alapján a díjazásra általában kétféle jogcímen kerülhet sor: a személyes munkavégzésre tekintettel, illetve a jogok felhasználásának az ellenértékeként. (Ez utóbbi valóban nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek.) Az Ekho-tv. viszont e lehetséges megbontásra semmilyen utalást sem tartalmaz, mivel az ekho szerint történő adózás választása esetében nincs szükség a biztosítási kötelezettség vizsgálatára. Az ekho megfizetése révén az érintett "automatikusan" jogosult egészségügyi szolgáltatásra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1900

6. találat: Ekho megfizetése szerzői jogdíj után

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
Részlet a válaszból: […]ellenértékeként kerül kifizetésre: az összeg egésze ekho-alap. Az ekho-alap után a kifizető 20 százalék, míg a magánszemély 15 százalék egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást köteles fizetni. Az említett 15 százalék helyett csak 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki - a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy - az adóévben - minden más járulék alapját képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1471

7. találat: Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet folytat) és/vagy - a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés és/vagy megbízási (felhasználási) szerződés alapján került sor. Egyéb korlátozások A fent említett jogviszonyokból származó bevételek külön-külön vagy együtt sem haladhatják meg az adóévben az ekho-törvényben meghatározott összeghatárt. Ez az összeghatár: - évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély ekho-n kívüli tevékenysége révén szerzett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét; - e feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel; - nyugdíjas esetében - az előző pontban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint, azzal, hogy ha az érintett áfa fizetésére kötelezett, akkor az összeghatáron az áfával csökkentett bevétel értendő. A 25 milliós összeghatárt csökkenti az a bevétel, - amelyet az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie; - amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekho-t választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. Az ekho alapja A magánszemély azon - áfakötelezettség esetén általános forgalmi adóval csökkentett - bevétele, amelyre az ekho szerinti adózást választotta. Az ekho alapja: a munkavállaló azon bevétele - csökkentve az áfával -, mely vonatkozásában ekho-ra vonatkozó nyilatkozatot tett. Az ekho mértéke - a kifizető esetében 20 százalék, míg - a magánszemély 15 százalékot fizet, melyet a kifizető levon tőle. A fent említett 15 százaléktól eltérően 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki - nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, - vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték. (Túlfizetés, túlvonás esetén a 4 százalék a nyugdíjjárulékra vonatkozó szabályok szerint igényelhető vissza.) Az ekho fizetésével kiváltott kötelezettségek - A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék; - A biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj); - A kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó. Fentiek alapján a megfizetett ekho - 11 százalékos része személyi jövedelemadónak, - 4 százalékos része pedig - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette - a nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztártag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak) minősül, míg a kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap - 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak, - 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknak tekintendő. Az ekho-t választó munkavállaló <br> társadalombiztosítási jogállása A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai nem illetik meg, tekintve hogy 4 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A nyugdíj megállapításánál keresetként kell figyelembe venni az ekho-alap 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék. Az ekho és személyi jövedelemadó Az Szja-tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek. A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. Az ekho-alapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja-tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál be kell számítani. A kifizetőnek az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekho-ról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást kell adnia. Az ekho jogosulatlan választásának következményei Amennyiben a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult az ekho választására: - a bevétel ekho-alapnak tekintett részét a személyijövedelemadó-kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1298