tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott ellátások több jogviszony esetén tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszból: […]személy.A biztosítási jogviszony szünetelése esetén az Eb-tv. egészségügyi szolgáltatásra, illetve pénzbeli ellátásra passzív jogosultságot teremtő szabályai nem alkalmazhatóak.Van itt viszont egy másik körülmény, amit figyelembe kell venni. A kismama ugyanis 2021. május 1-jétől munkaviszonyt létesített. Amennyiben a munkaviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát, a Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak. Márpedig a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében kizárólag a főállású kisadózó minősül biztosítottnak, azaz a munkaviszony létesítésének napján - amennyiben az a heti 36 órát eléri - megszűnik a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben pedig az édesanya megfelel annak a feltételnek, hogy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, az előzetes biztosítási idővel pedig rendelkezik, tehát a jogosultság megállapítható.A munkaviszonyban véleményünk szerint szintén megállapítható a jogosultság. Az Eb-tv. R. 27/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját és a csecsemőgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban a biztosítási jogviszony - a fentebb leírtak alapján - a munkaviszony létesítésének napjával megszűnt, a vállalkozás által megalapozott biztosítási idő előzményként beszámítható.Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a jogosultságok abban az esetben állapíthatók meg, ha a munkaviszonyban a munkaidő eléri vagy meghaladja a heti 36 órát.Abban az esetben, ha a munkaviszonyban a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, az édesanya lehetőségei némileg leszűkülnek.A munkaviszonyban esetleg érdemes megkísérelni a CSED, illetve a GYED méltányosságból történő igénylését. Csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is meg lehet ugyanis állapítani abban az esetben, ha a szülő a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik. Az igénylés egyik fontos feltétele a biztosítás fennállása, ezért jelen esetben az kizárólag a munkaviszonyban lehetséges.A méltányosságból engedélyezhető CSED és GYED folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, viszont a méltányosságból megállapított ellátás időtartama sem haladhatja meg az általános szabályok szerinti jogosultsági időt. Ez azt jelenti, hogy a CSED-et a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap), a GYED-et pedig legfeljebb a gyermek 2. élet-évének betöltéséig lehet méltányosságból folyósítani.Az ellátás alapja csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresénél, gyermekgondozási díj esetében a minimálbérnél nem lehet magasabb.A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, így ha az édesanya részére méltányosságból engedélyezésre került a csecsemőgondozási díj, nem vonja maga után a gyermekgondozási díj iránti kérelem pozitív elbírálását.A méltányossági kérelem elbírálásánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6877

2. találat: CSED-jogosultság két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re az a kismama, aki 2018. február 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként volt biztosított, és emellett 2020. október 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített? A munkaviszony létesítése miatt a kisadózóként fennálló biztosítás a törvény erejénél fogva megszűnt, és 2020. október 25-én megszületett a gyermeke?
Részlet a válaszból: […]főállású kisadózó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultságot nem szerez.Tekintettel arra, hogy a kismama 2020. október 1-jével heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, ezért 2020. szeptember 30-áig minősült főállású kisadózónak, tehát e napig volt biztosított. Munkaviszony alapján 2020. október 1-jétől ismét biztosított.Az Eb-tv. 40. §-a rendelkezik a csecsemőgondozási díjra való jogosultságról. A hivatkozott jogszabály szerint CSED-re az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy annak megszűnését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6682

3. találat: Ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
Részlet a válaszból: […]nélküli szabadságot biztosít. Jelen esetben valószínű, hogy ilyen fizetés nélküli szabadságról van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a Tbj-tv. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére CSED, örökbefogadói díj, GYED, GYES vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra. Tekintettel arra, hogy az anya GYED-ben, GYES-ben, 2019. január 17-től GYET-ben részesült, a biztosítása nem szünetelt. Az ismételt munkába állása - 2019. július 1. - a GYET további folyósítását nem befolyásolta, mivel a heti 30 órát nem haladja meg, a jogszabály szerint pedig pontosan ilyen időtartamban folytathat keresőtevékenységet.A gyermek születésétől az Mt. 127. §-a alapján a munkáltatónak szülési szabadságot kell az anya részére kiadni. Mivel a gyermeke 2020. február 17-én a biztosításának a tartama alatt született, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, ezért jogosult csecsemőgondozási díjra. Jelen esetben a csecsemőgondozási díj a szülés napjától számítva a szülési szabadság időtartamára, azaz 168 napig jár.Az anya a csecsemőgondozási díj lejártát követően gyermekgondozási díjra is jogosult, a gyermek 2. élet-évének betöltéséig.A "B" munkáltatónál 2019. július 1-jétől van munkaviszonya. Ettől az időponttól biztosított e jogviszonyában. Bár gyermeke a biztosításának fennállása alatt született, de a gyermek születését megelőző két éven belül nincs 365 napi biztosításban töltött ideje, ezért csecsemőgondozási díjra e jogviszonyában nem jogosult. Az "A" munkáltatónál fennálló biztosítási ideje nem vehető figyelembe, mert az nem szűnt meg, az egy fennálló jogviszony. E jogviszonyában táppénzt igényelhet. Táppénzre ugyanis az jogosult, aki a biztosításának a tartama alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6434

4. találat: Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
Részlet a válaszból: […]megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje.A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. A CSED összegének megállapításánál viszont nem vehető figyelembe a kedvezményszabály, mert - bár az újabb gyermek az első gyermek után járó GYES megszűnését követő egy éven belül születik - az utolsóként megállapított ellátás nem a jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. A CSED mértéke 70 százalék [Eb-tv. 40. §, 42. § (4a), (4b) bekezdései].Gyermekgondozási díj: a jogosultsági feltételekkel rendelkezik az anya. A GYED összegét az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani, mert nem rendelkezik az anya e jogviszonyában a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig sem 180, sem 120 naptári napi jövedelemmel. Nem lehet alkalmazni az ellátás megállapításánál a kedvezményszabályt, mert az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja nem a jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. A GYED a megállapított naptári napi alap 70 százaléka, de nem lehet több havonta a mindenkori minimálbér 70 százalékánál (Eb-tv. 42. §, 42/A. §, 42/D. §)."B" jogviszonyban fennálló jogosultságok:Táppénz: A keresőképtelenség első napját megelőzően az anya e jogviszonyában 168 nap folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik. A korábbi jogviszonya nem vehető figyelembe, mert a két biztosítási idő között 30 napnál hosszabb a megszakítás, tehát táppénzre május 27-től 168 napig, azaz november 10-ig jogosult.Táppénzének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. A táppénz mértéke a táppénz alapjának 50 százaléka.Csecsemőgondozási díj: Az anya rendelkezik az ellátásra való jogosultság feltételeivel. Van a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje. A biztosításban töltött időknek nem kell folyamatosnak lenni, ezért ennél az ellátásnál a korábbi jogviszonya figyelembe vehető.Mivel az anya rendelkezik a CSED-jogosultság feltételeivel, ezért e jogviszonyában a szülési szabadságát igénybe veheti november 11-től (a szülést megelőző 28. nap bármelyikétől), és e naptól csecsemőgondozási díjra jogosult, tehát a táppénz lejártát követően nem lesz ellátatlan. A CSED összegének naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha a tényleges jövedelme legalább ennyi. A kedvezményszabály ugyanúgy nem alkalmazható, mint az "A" jogviszonyban [Eb-tv. 40. § 42. § (3)-(4), (4b) bekezdései, Eb-tv. R. 27/A §].A gyermekgondozási díj jogosultsági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6206

5. találat: Szülés után járó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki az "A" munkáltatónál 2015. szeptember 1-jétől áll alkalmazásban, és 2016. december 5-én született gyermeke jogán jelenleg gyermekgondozási díjban részesül, "B" munkáltatónál 2018. február 1-jén létesített egy napi 6 órás munkaviszonyt, és második gyermekét 2018 novemberére várja? Az anya az "A" munkáltatónál létesített munkaviszony előtt 2013. március 4-től 2015. augusztus 31-ig állt korábbi munkáltatója alkalmazásában. Amennyiben a "B" munkáltatónál nem jogosult a CSED-re, de a munkáját el tudná végezni a gyermek születése után, akkor visszamehet dolgozni?
Részlet a válaszból: […]megszűnt, a gyermek születését megelőző két év pedig 2016. novembertől kezdődik. Ha viszont az anyuka a szülése miatt munkáját nem tudja ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult, keresőképtelennek kell tekinteni, és táppénzre válik jogosulttá. Ilyen jogcímen táppénz 42 napra folyósítható részére. A táppénzfolyósítás lejártát követően pénzbeli ellátásra nem jogosult. Amennyiben e jogviszonyában a munkáját ellátja, bérre ugyan jogosult lesz, de ez veszélyezteti az "A" jogviszonyában a CSED folyósítását. Az Eb-tv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Tehát meggondolandó, hogy a 42 táppénzes nap lejártát követően érdemes e keresőtevékenységet folytatni. Gyermekgondozási díjra ugyancsak az "A" jogviszonyban jogosult az anyuka. A GYED folyósítása mellett már nem kizáró tényező a "B" jogviszonyban a keresőtevékenység folytatása, mivel e jogviszonyában GYED-re nem jogosult.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 352. számában – 2019.02.05.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 346. számában megjelent 5894. számú kérdésre adott válaszban a „B” jogviszonyban igényelhető 42 napos táppénz jogszabályi hátterét legyen kedves megadni. A jogosultságot látom az Eb-tv. 44. §-ának b) pontjában, de a napok számára nem találom a törvényhelyet A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5894

6. találat: TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszból: […]kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a 70 százalékát.Ezek után nézzük a jogosultsági feltételeket.Főszabály, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szül.Ezzel a jogosultsági feltétellel az édesanya csak a közalkalmazotti jogviszonyában rendelkezik, tehát e jogviszonya alapján jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre.A 2012. november 1-jén kezdődő jogviszonyában a szülést megelőzően csak 237 napi biztosításban töltött ideje van, tehát nincs meg a jogosultsághoz szükséges 365 nap, ezért terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.A harmadik jogviszony kezdetét pontosan nem tudjuk, de a leírtak alapján az 2012. november 1-jét követően volt, tehát ebben a jogviszonyban sem jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, mivel nem lehet 365 napi biztosításban töltött ideje.Ebben az esetben egy másik szabályt kell alkalmazni, amely szerint a biztosítottat keresőképtelennek kell tekinteni - többek között -, ha szülése miatt munkáját nem tudja ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. A másik két jogviszonyban tehát az édesanya táppénzre jogosult. A szüléssel összefüggésben felmerült keresőképtelenség időtartama 42 nap, de orvosszakmai javaslat alapján ez lehet hosszabb időtartam is.Mivel a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot csak a közalkalmazotti jogviszonyban lehet megállapítani, ezért annak összegét is az e jogviszonyban elért jövedelem képezheti.Tekintettel azonban arra, hogy a dolgozónak sem a szülést megelőző naptári évben, sem a szülését megelőzően nincs 180 napi jövedelme, ezért terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4174

7. találat: Ellátások második szülés esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonya alapján a szülés esetén járó ellátásokra az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 19-én született, ezért 2012. július 19-ig GYED-ben, július 20-tól pedig GYES-ben részesült, második gyermekét 2013. január 7-re várja, és 2012. július 2-ától létesített egy második, heti 20 órás munkaviszonyt is? Az első munkahelyén több mint 7 éves munkaviszonnyal rendelkezik, heti 25 órás munkaidőben dolgozik, és az első szülés alapján járó ellátásokat a minimálbér figyelembevételével kapta.
Részlet a válaszból: […]fennálló munkaviszonya alapján.Még mielőtt a jogosultsági feltételeket részleteznénk, felhívjuk a figyelmet, hogy nem jár a gyermekgondozási díj - többek között -, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez. Ennek következtében az igénylő részére 2012. július 2-től 19-ig nem jár a GYED. A munkába lépésről a folyósító szerv felé bejelentési kötelezettsége van.A gyermekgondozási segély folyósítását a heti 20 órás munkavégzés nem befolyásolja.A 2013. januári szüléshez kapcsolódóan a második munkaviszony alapján nem lesz jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, mivel nem fog rendelkezni a jogosultsághoz szükséges feltétellel. Ez a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idő. Sajnos gyermekgondozási díjra sem lesz jogosult, mivel a jogosultsági feltételek azonosak. Ennek megfelelően sem terhességi-gyermekágyi segélyt, sem gyermekgondozási díjat ezen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3886

8. találat: Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult-e mindkét munkaviszonyában betegszabadságra és táppénzre az a munkavállaló, aki az egyik munkahelyén napi 8 órát, a másikban napi 3 órát dolgozik, és 2010. szeptember 28-tól jelenleg is keresőképtelen?
Részlet a válaszból: […]időtartamára jár, ezért a betegszabadságra való jogosultságot is munkaviszonyonként kell elbírálni. Ugyanis betegszabadságra jogosult az, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed. A levelében közöltek alapján mindkét munkaviszonyában naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A táppénzre való jogosultsága már ettől eltérő. Táppénzre az jogosult, aki a biztosításának a fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné, és pénzbeli egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3153

9. találat: Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján

Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
Részlet a válaszból: […]biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell bejelentenie. Tekintettel arra, hogy a biztosított egyik foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság elbírálása, az összegének megállapítása, folyósítása mindkét jogviszony alapján a kifizetőhely feladata. Terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét a biztosítottnak a nem kifizetőhellyel rendelkező munkáltatójánál is be kell jelentenie, az igazolások benyújtásával egyidejűleg. Az igény elbírálásához a munkáltatónak "Foglalkoztatói igazolás"-t kell kiállítani (két példányban), és annak egy példányát a benyújtott igazolásokkal együtt meg kell küldeni a kifizetőhely részére. A kifizetőhely a TGYÁS jogosultságát, összegét az igazoláson közölt adatok alapján állapítja meg. Tehát az ellátás összegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3075

10. találat: Ellátások több jogviszony esetén

Kérdés: Mindkét munkaviszonya alapján jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a biztosított, akinek jelenleg két munkaviszonya van, az egyik 2005. március 1-jén, a másik 2009. augusztus 3-án kezdődött, és 2010. május 12-re várja az első gyermekét? A munkaidő mindkét munkaviszonyban heti 20 óra.
Részlet a válaszból: […]szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Feltételezve, hogy a szülés napja 2010. május 12-e, és a dolgozónak mindkét jogviszonyában fennáll a biztosítása, jogosultságai az alábbiakban leírtak szerint alakulnak. A 2005. március 1-jén kezdődő jogviszonyában a jogosultsági feltételekkel rendelkezik (a biztosítás tartama alatt fog szülni, és van a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosítási ideje), tehát jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre. A 2009. augusztus 3-tól fennálló jogviszonyában viszont nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges minden feltétellel (nincs a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött ideje), tehát nem jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre. E jogviszonyában viszont a szülést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2862