tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott egyéni járulék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszból: […]megelőlegezett járulék összegét valóban a taggal szembeni követelésként írja elő.A Tbj-tv. szabályozásához hasonlóan rendelkezik az Szja-tv. is a 46. § (6)-(7) bekezdéseiben. E szerint ha személyesen közreműködő tagnak bevételt juttat a társas vállalkozás - pl. követelés elengedése útján -, a le nem vonható adóelőleget megállapítja és megfizeti, a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.Ha a követelést a tag a társas vállalkozás felé megfizeti, adózási következménnyel nem kell számolni. Ha a taggal szembeni követelést a társaság elengedi, akkor az elengedett kötelezettség a magánszemély bevételének minősül. A bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege [Szja-tv. 4. § (2) bekezdése, 5. § (1) bekezdés].A bevétel jogcímének meghatározásakor a magánszemély és a bevételt juttató személy között fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján. Ha a magánszemély és a társaság között nem áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszony, akkor az elengedett összeg a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül, melyre tekintettel a magánszemélyt szja-fizetési kötelezettség, a társas vállalkozást 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (2) bekezdése].Ha az elengedés a magánszemély és a gazdálkodó szervezet között[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4681
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulók egyéni járulékai

Kérdés: Mentesülnek-e a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulók az egyéni járulékfizetés alól abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője csak a minimálbér 20 százalékának megfelelő összegű jövedelmet fizeti ki részükre, vagy csak a személyi jövedelemadót érinti a mentesség?
Részlet a válaszból: […]folytató tanuló a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében biztosítottnak minősül, a tanulószerződésben meghatározott díjat a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek kell tekinteni. Tehát a tanulószerződésben meghatározott díj teljes összege járulékalapot képez, és utána a tanulónak a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, továbbá a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetésére nem kötelezett. A tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezetet 2012. január 1-jétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3601

3. találat: Szociális járadékos munkavállaló egyéni járulékai

Kérdés: Terheli-e a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve munkaerő-piaci járulék egy heti 25 órában foglalkoztatott, szociális járadékban részesülő munkavállaló havi 54 000 forint összegű munkabérét?
Részlet a válaszból: […]jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék. Saját jogú nyugdíjas az is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. 2012. január 1-jétől jelentősen változott a helyzet, hiszen ettől az időponttól kizárólag azok a személyek minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, akik a Tny-tv., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve rokkantsági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3598

4. találat: Visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki vissza szeretne lépni az állami nyugdíjrendszerbe, de megtudta, hogy a volt munkáltatója 2009-2010. években nem fizette be a magánnyugdíjpénztárba a tagdíjat annak ellenére, hogy az egyéni járulék a munkabérből levonásra került? Terheli-e valamilyen felelősség, illetve kötelezettség a munkavállalót, és milyen lehetőségei vannak a hiány pótlására?
Részlet a válaszból: […](behajtása) az adóhatóság feladata. Ezzel kapcsolatban a munkavállalónak feladata (költsége), illetve lehetősége nincs. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben a levont tagdíj behajtása valamely okból sikertelen lesz, akkor ez az összeg nem kerül jóváírásra egyéni számláján, és - lényegében ez is az egyik ellentmondása a magán-nyugdíjpénztári rendszernek - veszteségként
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3235

5. találat: Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszból: […]szabályai egybecsengtek ugyanis abban a tekintetben, hogy a munkavállaló járulékfizetési kötelezettségének teljesítését a járulékköteles jövedelmet juttató foglalkoztatóra hárították. Lényeges momentum, hogy a tőle tévesen le nem vont egyéni járulékok tekintetében a munkavállalónak saját bevallás beadására sem kötelezettsége, sem lehetősége nem volt, leszámítva azt az - egyébként témánk szempontjából lényegtelen - esetet, ha az ő jogszerűtlen nyilatkozata miatt nem vonta le a munkáltató az egyéni járulékokat. A járulékfizetés szorosan kapcsolódik a társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez, mely a foglalkoztató adatszolgáltatása révén valósul meg. Éppen ezért nem volt megengedett, hogy a munkavállaló saját magáról állapítson meg adatot, amely később, pl. a nyugellátásának alapját képező jövedelemként szolgálhat. Ezek után a jogalkotó újragondolta a dolgot, és megalkotta az Art. 170. §-ának új (6) bekezdését. Ennek értelmében a foglalkoztató mulasztásából eredően le nem vont, be nem vallott egyéni járulékot a munkavállaló terhére, a szankciókat pedig a foglalkoztató terhére állapítja az adóhatóság. Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy adóellenőrzés megállapítja, hogy a vizsgált években a munkáltató saját tévedése miatt a dolgozó valamelyik járulékkötelesnek számító kereseti eleméből nem vagy csak részben vonta le és vallotta be az egyéni járulékokat, akkor a hiányolt járulékösszeg megfizetésére a magánszemélyt fogja határozattal kötelezni. Gyakran előállhat ilyen helyzet, például amikor a munkavállaló részére fizetett összeg (pl. a munkába járásért) költségtérítés jellegét a vizsgálat nem találja szabályszerűnek, igazoltnak, és azt a magánszemély adóköteles jövedelmévé minősíti át. A gyanútlan munkavállalót minden bizonnyal nagy meglepetésként fogja érni egy esetlegesen több évre visszamenően, netalán már megszűnt munkaviszonyával összefüggésben, minden előzmény nélkül kapott fizetésre kötelező határozat, melynek - feltéve hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2379

6. találat: Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Költ-tv. állapítja meg. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 86