tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszból: […]bekezdése, illetve Szocho-tv. 9. § (5) bekezdése] szerint mindketten a tényleges jövedelmük, azaz a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapja után fizetik meg a járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót, azzal, hogy amennyiben van heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyuk, mentesülnek a minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok alól.Ez az átalányadózást választó vállalkozónál valóban azt jelenti, hogy amennyiben bevétele van, mindenképpen járulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6461

2. találat: Egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül? A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó nem köteles minimumjárulék fizetésére, ha GYED-ben részesül, miközben a GYES tartama alatt csak akkor mentesül alóla, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát.
Részlet a válaszból: […]segítő ellátás (GYES) tartama alatt ez a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a vállalkozó személyesen nem végez munkát.2016. június 15-ig nem tartalmazott előírást a jogszabály arra az esetre, ha az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül (ami két kisgyermeket nevelő vállalkozó esetében előfordulhat). Ettől függetlenül a mentesség nyilvánvalóan fennállt, hiszen a GYED folyósításának ténye kizárta a minimumkötelezettséget.Az esetleges kételyeket azonban teljes egészében eloszlatta a jogalkotó, hiszen június 16-ától a Tbj-tv. 28. §-ának (1), illetve 29. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5123

3. találat: Szolgálati nyugdíjas egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot is. Egyéni vállalkozóként pedig nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, kötelezettségeit a heti 36 órát elérő foglalkoztatással rendelkező eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok [Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése, 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (3) bekezdése] szerint kell meghatározni. Ebből következően egyéni vállalkozóként az evaalap 4 százaléka után kötelezett járulék, illetve szociális hozzájárulási adó fizetésére. Nézzük a kereseti korlátot. Tekintve, hogy 2008. január 1-jét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3638

4. találat: Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszból: […]részesül. Az Szja-tv. 4. § (1) bekezdése szerint jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. Ennek megfelelően az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelmet - az Szja-tv. 53. §-a szerint - a bevételéből, a jogszabályban meghatározott mértékű költséghányad levonásával állapítja meg. Az egyéni vállalkozónak tehát, ha alkalmazottal folytatja tevékenységét, a kieső idő, pl. táppénzfolyósítás időtartama alatt is keletkezik bevétele, illetve ebből adódóan átalányban megállapított jövedelme, ami a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdés szerint járulékalapot képez. Ugyanakkor a Tbj-tv. 29. § (4) bekezdése mentesíti az egyéni vállalkozót pl. a táppénzfolyósítás időtartama alatt az (1) bekezdésben említett járulékalap után a járulékok megfizetése alól. Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme is "az (1) bekezdésben említett járulékalap"-nak minősül, ezért nem kell utána (és a minimálbérnek megfelelő járulékalap után sem) járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó táppénzben részesül. Az átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka alatti járulékfizetési mentességét sem befolyásolja tehát az a körülmény, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3470

5. találat: Egyházi személynek tekinthető egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Terheli-e a minimálbér utáni járulékfizetés azt az egyéni vállalkozót, aki emellett egyházi személynek tekinthető?
Részlet a válaszból: […]amennyiben rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. A Tbj-tv. alkalmazásában az egyházi személy nem tekinthető heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló dolgozónak, ennek megfelelően egyéni vállalkozóként legalább
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3315

6. találat: Felmentési idejét töltő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés:

Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben felmentési idejét tölti, illetve ezt követően passzív táppénzben részesül?

Részlet a válaszból: […]adott válasszal. Véleményem szerint ebben az esetben nem passzív jogon, és nem csak 30 napig jogosult táppénzre az érintett. Az egyéni vállalkozó a vállalkozóvá válásától kezdve biztosított, a biztosítási jogviszonya akkor is fennáll, ha a legalább heti 36 órás munkaviszonya alatt nem fizet (vagy csak 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítást, ha van kivétje, vagy egyáltalán semmilyet, ha nincs) járulékot. Emiatt ha a munkaviszony megszűnését követő napon lesz keresőképtelen, akkor az nem a biztosítási jogviszonya megszűnése utáni keresőképtelenségnek minősül, hogy a passzív táppénz szabályait kellene rá alkalmazni, hanem az egyéni vállalkozói státusszal megalapozott biztosításnak a tartama alatt lett keresőképtelen, és az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. Az Eb-tv. 43. § (3) bekezdése kifejezetten rendezi ezt a helyzetet, amikor kimondja, hogy „Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” A szerző válaszol: Köszönjük szépen az észrevételt. Az említett kérdésben felvetett problémát járulékfizetési szempontból közelítettük meg, így nem mentünk bele a táppénzzel kapcsolatos variációkba. A lényeg (és ez volt a Kérdező gondja), ha passzív táppénzben részesül, akkor nem kell egyéni vállalkozóként minimumjárulékot fizetnie. Nyilvánvalóan van olyan variáció, amikor passzív táppénzben részesülhet. Ha munkaviszonyában keresőképtelenné válik, és közben megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű jogviszonya), keresőképtelensége alapján további 30 napra megilleti a passzív táppénz. Ennek nem mond ellent az Eb-tv. 43. § (3) bekezdése. Az említett jogszabály valóban azt mondja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3282