4 találat a megadott ellenőrzés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megőrzésére, nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), adatszolgáltatásra, adólevonásra, adóbeszedésre, valamint pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, melyeket a törvény összefoglalóan adókötelezettségnek nevez. Ezek ismeretében eldöntendő kérdés, hogy az adóhatóság eljárása mely adókötelezettség(ek) vizsgálatába illeszthető be. Úgy véljük, hogy egyikbe sem, mivel a felsorolt adókötelezettségek egyike sem vizsgálható ilyen "kiragadott" módon. Az adóhatóság olyan adatgyűjtést végzett a társaságnál, amely lényegében más adózó(k) adókötelezettségének teljesítésére irányult, és amelyre ilyenformán nem volt jogosultsága. A helyes eljárás az lett volna az APEH részéről, hogy az innovációs járulék fizetésére kötelezett adózó(k)nál kezdeményez vizsgálatot, és amennyiben az ott feltárt tények indokolttá teszik, kapcsolódó vizsgálat keretében tart egyes adókötelezettségek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akik áfakötelezettségük minimalizálása érdekében bevallásaikban nagy összegű értékesítést terhelő általános forgalmi adó kötelezettséggel szembe ugyancsak a nagy összegű beszerzés előzetesen felszámított adóját állították. - Folytatni kell a "szárnlázók-átszámlázók", értékesítési láncolatok felkutatását, valamint azon evaadóalanyok vizsgálatát, akik az adózási mód adta lehetőségeket kihasználva nem valós költségj-övedelem átcsoportosítást hajtanak végre. - Tartósan veszteséges adózók vizsgálata, figyelemmel a veszteség finanszírozási forrásaira is. - Bevallás benyújtását rendszeresen elmulasztó, illetve több éven keresztül nullás bevallást adók ellenőrzése. - A tulajdonosváltással érintett vállalkozások esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az üzletrészek mint értékpapírok adásvételének adójogi vizsgálatára. - A meghirdetett moratóriumra tekintettel változatlanul figyelemmel kell kísérni a vállalkozói szerződések munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból történő megfelelő minősítését. Indokolt esetben élni kell a jogviszony átminősítésének lehetőségével, be nem jelentett alkalmazott esetében pedig - ennek jogkövetkezményei mellett - az adók és járulékok utólagos megállapításával. - Az építőipari vállalkozásoknál - a bevétel- és költségelszámolások mellett - fokozottan ellenőrizni kell a foglalkoztatás szabályszerűségét. - Folytatni kell a számítástechnikai eszközök, alkatrészek, szoftverek forgalmazásával foglalkozó adózók ellenőrzését. - A tradicionális szakágazatok mellett figyelmet kell fordítani a távközléssel, informatikával, reklám- és médiaiparral, gazdasági szaktanácsadással foglalkozó vállalkozások vizsgálatára. - Indokolt vizsgálni a hulladékkereskedelemben 2006. január 1-jétől bevezetésre kerülő fordított adózás szabályainak gyakorlatban való érvényesülését. - Azokban az esetekben, amelyekben az import mentességének feltétele egy Közösségen belüli értékesítés, indokolt a Vám- és Pénzügyőrséggel kialakított együttműködés keretében kapott információk alapján a mentességet megalapozó feltétel vizsgálata az érintett adózóknál. - Előtérbe kell helyezni a regisztrációsadó-köteles körbe tartozó gépjárműveket értékesítő adóalanyok körében végzett ellenőrzéseket, vizsgálni kell a Közösségen belüli beszerzéshez kapcsolódó adókötelezettség, illetve a különbözet szerinti adózással történő adófizetés teljesítését. - A feltételes adómegállapítással érintett adózók körében végzett ellenőrzések kapcsán figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben közölt tényállásnak megfelelően valósult-e meg az ügylet. 2. Az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, ügyletek vizsgálati irányai - A járulékok bevallási rendjének 2006. április 1-jétől történő változását követően - különösen a bevezetés időszakában - a teljességvizsgálat után fokozottan ellenőrizni kell a kötelezettséget elmulasztókat. - A társadalombiztosítási alapokból történő szolgáltatások fedezetének biztosítására a munkáltatóknál és kifizetőknél a járulékkötelezettségek teljesítésének (kapcsolódóan az szja alapjának) szabályszerűségi vizsgálata. - A jelentős költségvetési kapcsolatok miatt kiemelten kell vizsgálni a gyógyszerforgalmazás teljes vertikumát, különös tekintettel a gyógyszertámogatásra. - A közösségen belüli ügyletek jogszerűségének vizsgálata. Az EU-s tagországokból érkező kontrolladatok összevetése az adózó által benyújtott összesítő nyilatkozat adataival, felhasználva az EU-s tagországok közötti információcserét. - Különös figyelmet kell fordítani az országhatáron túlnyúló és az országhatáron belüli "körbeszámlázásos" ügyletekre egyaránt. - Kiemelt feladat a harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek ellenőrzése, figyelemmel a vámhatóság adatszolgáltatására. - Kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás és költségelszámolások ellenőrzése (transzferárak vizsgálata), minden adózói kört érintően. - A korábban érvényesített adókedvezmények feltételrendszerének elévülési időn belüli felülvizsgálata valamennyi érintett adó- és támogatásnem vonatkozásában. - Fokozottan ellenőrizni kell az ingatlantranzakciókhoz (pl. építés, értékesítés, bérbeadás, apport) kapcsolódó adókötelezettségek teljesítését. - Folytatni kell a vagyongyarapodásos vizsgálatokat az azonos érdekkörbe tartozó gazdálkodókra és magánszemélyekre kiterjesztve. - Magánszemélyek körében végzett ellenőrzéseknél (önadózók és munkáltatók által elszámolókra egyaránt) fokozott figyelemmel kell lenni: = a külön adózó jövedelmet szerzők körére, = azokra, akik 2001., illetve azt követően adókedvezményre jogosító biztosításukat 10 éven belül megszüntették, = a lakás célú hiteltörlesztés utáni adókedvezményt igénybe vevők körére, = az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakás célú felhasználására, = azokra, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő kétéves bevallási időszak tekintetében sem érte el a mindenkori minimálbért. Az igazgatóság vezetője - fenti vizsgálati szempontokon túl - az adóhatósági jelenlét újabb irányait is megjelölheti, figyelembe véve az igazgatóság illetékességi területén tapasztalt kockázatot jelentő gazdasági folyamatokat és adózói magatartásokat. II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök Kiemelten kell ellenőrizni az Irányelv 1. számú mellékletében szereplő tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) 50%-kal kevesebb az egyes térségekre, gazdálkodási formákra tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutatók értékénél. Az erre irányuló fokozott ellenőrzés szempontjai: - Az építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók, vállalkozások ellenőrzése során elsősorban az árbevétel bizonylatolására, a költségek elszámolásának szabályszerűségére, az árukészletekre (igazolt eredet stb.) kell kiemelt figyelemmel lenni. - Nagy hangsúlyt kell fektetni a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozók, vállalkozások ellenőrzésére, különös tekintettel az adóhatósági regisztrációjukra, a bevételek teljeskörűségére, a költségelszámolás szabályszerűségére. -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíj-ellenőrzési szakegységei elsősorban az adott vagy/és társszervi ügyviteli egységek, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság (GYSEV Rt. nyugdíj-megállapító szerve), továbbá jogszabályban foglaltakból adódóan más szervek megkeresései alapján végeznek helyszíni kivizsgálást, folytatnak ellenőrzést, szereznek be adatokat, amennyiben: - a nyugellátásra (egyéb ellátásra) való jogosultság vitás, - a nyugellátás összegének megállapításához rendelkezésre álló igazolások, adatok hiányosak, illetve ellentmondóak, - az igényjogosultsággal kapcsolatban egyéb intézkedéseket (pl. tanúk meghallgatása) kell tenni. Ezen túlmenően feladatuk: - a foglalkoztatók nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenységének ellenőrzése, - a határozattal lezárt nyugellátási ügyekben a megállapítás alapjául szolgáló kereseti adatok utólagos vizsgálata, - az ellátások megállapításával összefüggésben a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, - a vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyv (jelentés) készítése, - a feltárt hibák, hiányosságok következtében mulasztási bírság kirovása, költség megtéríttetése, - mérséklési,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]három éven belül megsemmisíteni. Eljárási szabályok A munkaügyi felügyelő az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében az alábbi intézkedések megtételére jogosult: Felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására, ill. kötelezi a szabálytalanság meghatározott időn belüli megszüntetésére. Ha a foglalkoztató - a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokat, - a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezéseket, - a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket, - a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályokat szegi meg, a felügyelő megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Ha a foglalkoztató a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, a felügyelő kötelezi a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott fizetési kötelességének teljesítésére [Ftv. 7. § (4) bek.]. Aki ugyanis külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak - a korábbi megállapítástól számított - három éven belüli újabb esetében a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) ötszöröse. A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják. [Ftv. 7. § (4) bek.] Nincs szükség engedélyre a) a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá b) az EGT állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól - a Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően - eltérő szabályokat állapíthat meg. Ha a foglalkoztató munkanélküli-ellátásban részesülőt foglalkoztat, a munkaügyi felügyelő kezdeményezi a munkanélküli-ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését. A felügyelő javaslatot tehet továbbá munkaügyi bírság kiszabására, ami vétkességre való tekintet nélkül is kiszabható A munkaügyi bírságot az ellenőrzést lefolytató felügyelő írásbeli javaslata alapján az illetékes felügyelőség vezetője szabja ki. A felügyelő egyébként a megyei (fővárosi) felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatónak hol van a székhelye, telephelye [Met. 8. § (2) bek.]. Munkaügyi bírság kiszabására az a megyei (fővárosi) felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található [Met. 8. § (3) bek.]. A felügyelő szabálysértési eljárást is lefolytathat, ha azt észleli, hogy a foglalkoztató munkaügyi szabálysértést követett el. Munkaügyi szabálysértés lehet - a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése, - a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkabérre, a munkaidőre, pihenőidőre, szabadságra, valamint a nők, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegése, - a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése, - magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése, - a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése, - külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése, - munkavédelmi szabálysértés, - a nemzetközi közúti forgalomban fuvarozást végző járművekre és azok személyzetére[…] részlet vége a válaszból.