Összes cikk:
1. cikk / 29 Nyugdíjbiztosítási adatok
Kérdés: Hogyan kaphat információt a munkavállaló arról, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, illetve, hogy minden korábbi munkáltatója megtette-e a rá vonatkozó bejelentést?
2. cikk / 29 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki betöltötte a 65. életévét, de nem vette még igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor egyéni vállalkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól?
3. cikk / 29 Egyház átlagos statisztikai létszáma
Kérdés: Beleszámítanak a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás számításánál az átlagos statisztikai állományi létszámba az egyháznál szolgálatot teljesítő kinevezett egyházi személyek, tekintettel arra, hogy nekik nincs munkaidejük?
4. cikk / 29 Munkaviszonyban álló lelkipásztor
Kérdés: Vonatkozik az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontjában meghatározott mentesség egy hitéleti tevékenységet végző egyesület vezetőjére, aki munkaviszonyban lelkipásztori tevékenységet végez? Az egyesület felvételt kapott a bejegyzett egyházak kötelekébe, és ez a törzsadatában is megjelenik.
5. cikk / 29 Nyugdíj igénylése
Kérdés: Mit kell tennie a nyugellátás megállapítása érdekében annak a személynek, aki decemberben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt? Milyen igazolásokat kell benyújtani, illetve hogyan nyújtható be a kérelem?
6. cikk / 29 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
7. cikk / 29 Egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy
Kérdés: Egyházi szolgálati viszonyban álló személynek minősül az a munkavállaló, aki egy egyházi fenntartású intézményben dolgozik, adminisztrációs munkakörben? A munkavállaló tagja egy egyházi közösségnek, ahol egyházi szolgálati viszonyban állónak számít. Lehetőség van ennek ellenére ezen a munkahelyén is egyházi személyként bejelenteni?
8. cikk / 29 Nem főállású kisadózó
Kérdés: A Kata-tv. szerint nem minősül főállásúnak az a kisadózó sem, aki a Felsőokt-tv. szerinti felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. Megfelel a Kata-tv.-ben előírt feltételnek a Budapesten található Tan Kapuja Buddhista Főiskola, tehát aki itt folytat tanulmányokat, az kisadózóként nem minősül főállásúnak? Hogyan alakul a kisadózói státusz abban az esetben, ha az érintett egyházi személyként biztosítottá válik?
9. cikk / 29 Nyugdíjpénztári befizetések egyházi személyek részére
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség keletkezik egy bejegyzett egyház által az egyházi személyek részére teljesített önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után? Az érintettek után a jogszabályban előírt járulékok elszámolásra és megfizetésre kerültek.
10. cikk / 29 Egyházi személy társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
