tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott egyházi személy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyugdíjpénztári befizetések egyházi személyek részére

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség keletkezik egy bejegyzett egyház által az egyházi személyek részére teljesített önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után? Az érintettek után a jogszabályban előírt járulékok elszámolásra és megfizetésre kerültek.
Részlet a válaszból: […]minimálbér összegében határozza meg abban az esetben, ha a jogviszony, illetve a fizetési kötelezettség a hónap minden napján fennáll. Kieső idő esetén az említett alap harmincadrészét kell figyelembe venni a tényleges napokra. A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése ugyancsak a minimálbér összegében határozza meg a járulékalapot azzal az eltéréssel, hogy nem tartalmaz az esetleges kieső napokra külön szabályt. Ez azt jelenti, hogy az egyházi személy - egyházi szolgálati viszonya alapján szerzett - jövedelme nincs összefüggésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6236

2. találat: Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszból: […]szolgálatot- sajátos egyházi szolgálati viszonyban, vagy- munkaviszonyban vagy- egyéb jogviszonyban láthatja el.Tehát alkalmazhatná az adott egyház akár munkaviszonyban is az egyházi személyt, de ha ehelyett a sajátos egyházi szolgálati jogviszonyt választja, akkor arra nem az Mt., hanem az adott egyház belső szabályai vonatkoznak.A kisadózó tekintetében azonban az adótörvényekből indulhatunk ki. A Kata-tv. ugyanis nem definiálja a munkaviszony fogalmát, így az Art. idevágó előírásait kell figyelembe venni. Az Art. 7. §-a 38. pontjának c) pontja szerint az Art. (és így az adójogszabályok) alkalmazásában munkaviszonynak minősül az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony is. Ezt figyelembe véve, ha az adott egyházi személy az adott egyház által kiállított igazolással rendelkezik arra vonatkozóan, hogy jogviszonyában a munkaidő eléri a heti 36 órát, jogszerűen lehet őt nem főállású kisadózónak tekinteni.Az egyéni vagy társas vállalkozó esetében azonban más a helyzet, ugyanis mind a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 4. §-ának h) pontja, mind pedig a Szocho-tv. 34. §-ának 12. pontja pontosan meghatározza a munkaviszony fogalmát, és ezek egyikébe sem "fér bele" a sajátos egyházi szolgálati viszonyban álló személy. Így tehát e jogviszony a Tbj-tv. és a Szocho-tv. alkalmazásában nem tekintendő munkaviszonynak, azaz ha az egyházi személy egyben egyéni vagy társas vállalkozó is, akkor a Tbj-tv. szabályainak megfelelően vállalkozóként minimálisjárulék-fizetési kötelezettség terheli.A szociális hozzájárulási adó vonatkozásban viszont - és ez még egy "csavar" a szabályozásban - mégsem. A Szocho-tv. 8. fejezete szerint ugyanis az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy az adóalap megállapításának különös szabályai alá esik.Márpedig a jogszabály 9. §-ának (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját sem, amelyen a tagja a kifizetővel is az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6187
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Egyházi személynek tekinthető egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Terheli-e a minimálbér utáni járulékfizetés azt az egyéni vállalkozót, aki emellett egyházi személynek tekinthető?
Részlet a válaszból: […]amennyiben rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. A Tbj-tv. alkalmazásában az egyházi személy nem tekinthető heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló dolgozónak, ennek megfelelően egyéni vállalkozóként legalább
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3315

4. találat: Egyházi személy járulékai

Kérdés: Fizetheti-e a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap figyelembevételével a közterheket az egyház abban az esetben, ha az alkalmazásában álló főállású egyházi személy részére jövedelmet nem fizetnek, csak tartási kötelezettségből adódó juttatást (lakhatás, ellátás) kap? A munkaszerződésben meghatározott havi juttatás értéke nem éri el a minimálbért, a Tbj-tv. 4. § k) 2. szerint a munkaszerződés szerinti személyi alapbért vagy díjat kellene figyelembe venni, mivel jövedelemmel nem rendelkezik.
Részlet a válaszból: […](3) bekezdése szerint a biztosított egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) köteles fizetni. Mindezek alapján, függetlenül a díjazás formájától és mértékétől (tekintve, hogy számára "fix"
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2666
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Egyházközség dolgozójának jogállása

Kérdés: Egy egyházközség ez ideig nem foglalkoztatott alkalmazottat, a sekrestyési teendőket ellátó személyt a hívek közvetlenül honorálták. Február 1-jétől azonban felmerült egy nyugdíjas személy félállásban történő alkalmazása. Adó-, illetve járulékköteles-e a dolgozó javadalmazása, tekintve hogy annak forrása - noha a kifizetése az egyházközségen keresztül történik - továbbra is a hívek adományaiból származik?
Részlet a válaszból: […]részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás. Az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egysége köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül. A jogszabályi helyhez az 1997. évi 151. számú adózási kérdés (mely 2003-ban megerősítést nyert) annyit fűz hozzá, hogy - az egyházi személyek egyházközségtől kapott havi járandósága (egyházi fizetés) munkaviszonyból származó jövedelemnek (Szja-tv. 24-27. §) minősül; - az egyházi szertartásért magánszemély által adott (stóla: esketésért, temetésért, keresztelőért) juttatás az Szja-tv. 1. melléklet 4.8. pontja alapján, mint magánszemélytől közvetlenül kapott vagyoni érték, adómentes. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1348
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Egyházi személy megbízási díjának közterhei

Kérdés: Egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyt a munkáltató megbízásban foglalkoztat. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak és az egyházi személynek a megbízási díj alapján?
Részlet a válaszból: […]biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell vizsgálni. Ennek következtében az egyházi személy megbízási jogviszonyában a díjazása alapulvételével el kell bírálni a biztosítási kötelezettséget [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja], és fennállása esetén az általános szabályok szerint a foglalkoztatónak 29 százalék társadalombiztosítási, a biztosítottnak pedig 4 százalék egészségbiztosítási és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Az Eho-tv. tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget az egyházi szolgálatot teljesítő személyek után nem határoz meg, azonban a tárgyhónapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 977
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszból: […]az egyházi személy által elért tényleges jövedelmet, amelyből társadalombiztosítási közterhet (nyugdíjjárulékot) sem kell levonni, hiszen az egyházi személy után az egyház fizeti meg a társadalombiztosítási közterheket. További könnyítést jelent, hogy a 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék egyáltalán nem terheli az egyházi személyeket. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania és megfizetnie. Az egyház a tagdíjbevallási kötelezettségét - választása szerint - egyszerűsített formában évente egy alkalommal is teljesítheti az érintett magánnyugdíjpénztár részére, a tárgyévet követő hó 12. napjáig. Az egyszerűsített formában teljesített bevallásban közölni kell a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, az egyházi szolgálat időtartamát (kezdő és befejező időpontját) a járulékalap, a tagdíj, a tagdíj-kiegészítés összegét. Az éves egyszeri bevallás akkor teljesíthető, ha e szándékát az egyház előzetesen, a tárgyév február 15-éig bejelenti. Ha a tagdíjfizetési kötelezettség év közben szűnik meg, a megszűnés napját magába foglaló negyedévet követő hónap 12. napjáig a tárgyévre vonatkozó bevallást is be kell nyújtani. Ezek a személyek munkavégzésük, illetve tagi feladataik ellátása során a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot szereznek, és szolgálati idő szerzésével jogosulttá válnak az állami nyugdíjra vagy a tagdíj alapján ellátásra a magánnyugdíjpénztárak rendszerében. Véleményünk szerint az Eho-tv. 6. § (3) bekezdése értelmében az egyházi személyek után a havi 3450 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni, hiszen ettől eltérő, egyedi rendelkezést sem az Eho-tv., sem más jogszabály nem tartalmaz. Az 1997/151. Adózási kérdés egyértelműen fogalmaz az egyházi személyek járandóságainak adójogi minősülését illetően. Ez alapján az egyházi személyek egyházközségtől kapott havi járandósága (egyházi fizetés) munkaviszonyból származó jövedelemnek (Szja-tv. 24-27. §) minősül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházi személy részére kifizetett tényleges jövedelem teljes összege alapján az általános szabályok szerint a személyi jövedelemadót le kell vonni, be kell vallani és meg kell fizetni. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletenék 4.8. pontja alapján azonban adómentes az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve - így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén - adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás. Az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 924
Kapcsolódó tárgyszavak: ,