1093 cikk rendezése:
1. cikk / 1093 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés: Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
2. cikk / 1093 Családi pótlék keresőtevékenységet végző gyermek után
Kérdés: Érinti a szülő családi pótlékra jogosultságát, ha a nappali tagozatos középiskolai tanuló gyermeke hétvégeken dolgozik? Van valamilyen összeghatár a gyermek keresetére vonatkozóan? Létesíthet esetleg kisadózó egyéni vállalkozást a családi pótlék veszélyeztetése nélkül?
3. cikk / 1093 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
4. cikk / 1093 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
5. cikk / 1093 Heti 40 órás közszolgálati jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?
6. cikk / 1093 Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása
Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
7. cikk / 1093 Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
8. cikk / 1093 Távmunkavégzés külföldről
Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
9. cikk / 1093 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
10. cikk / 1093 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
