tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott egyszerűsített foglalkoztatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszból: […]esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartásra és az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat [Mt. 134. § és 155. § (2) bekezdés].A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra tehát nincs mód, a munkáltató és a munkavállaló azonban szabadon állapodhatnak meg a foglalkoztatás feltételeiben. A megállapodás ráadásul szóban történik, így a munkavégzés helye - mindkét fél beleegyezésével - meghatározható az Európai Unió területére is.Az Szja-tv. fogalommeghatározása értelmében külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül. Ez az alapvető szabadság magában foglalja a szolgáltatásnyújtók azon jogát, hogy ideiglenesen munkavállalókat küldjön ki egy másik tagállamba.Munkajogilag tehát nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami - véleményünk szerint - megvétózza az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló külföldi munkavégzését.Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy ugyanis Magyarországon nem minősül biztosítottnak, ami azt is jelenti, hogy A1 jelű igazolás kiállítására nincs lehetőség.Ez az egyszerűsített forma a magyar jog szabályai szerint megengedett, főszabályként azonban az Európai Unió területén keresőtevékenységet végző EU-állampolgár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamely tagállam szabályai szerint ne legyen (kötelezően vagy önkéntesen) biztosított.Amennyiben tehát Magyarországon nem jön létre a biztosítás, akkor a munkavégzés helyén érvényes jog alapján kell a biztosítási kötelezettséget megállapítani és a közterheket leróni. Ez pedig a foglalkoztató számára sokkal előnytelenebb lehet, mint a magyarországi biztosítás.Az egyszerűsített foglalkoztatást sokan még ma is az alkalmi munka szinonimájaként használják, pedig az Efo-tv. által szabályozott módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára is.Az egyszerűsített foglalkoztatási formák alkalmazása során nagyon fontos az időbeli és létszámbeli korlátok betartása, illetve a tipikus munkaviszonytól eltérő szabályozások ismerete.Mezőgazdasági idénymunka:- a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá- a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével,- feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.Turisztikai idénymunka:- a Ker-tv.-ben meghatározott, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,- feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység:- az idegenvezetői tevékenység,- a lovas szolgáltató tevékenység,- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység,- a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint- az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.Idénymunka: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka. Mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.Természetesen változatlanul mód van arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban is az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és- egy naptári éven belül összesen legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6756
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Statiszta egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a vállalkozásnak, amely reklámfilmek, videóklipek, illetve rövidjátékfilmek forgatása során több alkalommal is nagyobb létszámú statiszta foglalkoztatását tervezi? Alkalmazhatók egyszerűsített foglalkoztatás keretében ebben az esetben a munkavállalók, és ha igen, akkor rájuk is vonatkozik a létszám-, illetve az időbeli korlátozás?
Részlet a válaszból: […]filmalkotásnak minősül az Szj-tv. szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talkshow), a játék- és vetélkedőműsort, és a 2008. évi XLVIII. tv. hatálya alá tartozó reklámfilmet. A videóklipekben (amennyiben az nem kereskedelmireklám-céllal készül), illetve a játékfilmekben szereplő statiszták tehát foglalkoztathatók egyszerűsített munkaviszony keretében, a reklámfilmben szereplőket viszont a törvény kizárja ebből a lehetőségből.Az Efo-tv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjai-ra egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át [Efo-tv. 1. § (3) bekezdés].Az Efo-tv. azonban a filmipari statiszta munkavégzésével összefüggésben tartalmaz néhány speciális rendelkezést. Az Efo-tv. 1. §-ának (4a) bekezdése szerint az Efo-tv. fent hivatkozott 1. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt létszámkorlátokat például filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5934
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: Át lehet helyezni az alkalmi munkavállalót turisztikai vagy mezőgazdasági munkára, hogy további 90 napot dolgozhasson az után, hogy alkalmi munkavállalóként kimerítette a 120 napot? Amennyiben igen, akkor a cég tevékenysége vagy a munkakör alapján van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]munkaadó alkalmi munkavállalóként és turisztikai idénymunkásként is foglalkoztassa. Azonban az Efo-tv. 1. §-ának (4) bekezdése szabályozza ezt az esetkört is, és feltételként azt írja elő, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munka-viszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének szem előtt tartásával ugyanazon munkavállaló mezőgazdasági idénymunkásként és alkalmi munkásként is történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5572
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
Részlet a válaszból: […]egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban.Az Efo-tv. nem tartalmaz tiltást az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására vonatkozóan, és az Mt. sem fogalmaz meg ilyesmit.Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a naptári éven belül ledolgozható napokra vonatkozó szabályozáson túl egyetlen - bár meglehetősen szigorú szabályozásra kell tekintettel lenni. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanis az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.Az alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.A létszámkeretre vonatkozó rendelkezéseket film-ipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12?000 forintot. A munkabérre egyebekben az Mt., illetve a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletek szabályait kell alkalmazni.Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint, a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a társadalombiztosítási járulék, a szakképzési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig a nyugdíjjárulék- (tagdíj-), az egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, az egészségügyihozzájárulás-fizetési és a személyi-jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5514

5. találat: Egyszerűsített munkaviszony alkalmazása

Kérdés: Foglalkoztathatja egyszerűsített munkaviszony keretében egy Balaton-parti fagylaltozót üzemeltető cég a nyári főszezonban nála dolgozó diákokat? Van valamilyen speciális szabály, amire figyelni kell a foglalkoztatás során?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyt, amely kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytat, másfelől, hogy a munka idényjellegű legyen, vagyis olyan munka legyen, amely a nyújtott szolgáltatás természete miatt -?a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ha a két feltétel megvalósul, akkor lehet az Efo-tv. szabályait alkalmazni. Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, valamint egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazási területén kívül eső idényjellegű tevékenység esetén - mint például a vendéglátásban is - az Mt. az általánostól eltérő szabályok alkalmazását teszi lehetővé. Ezek a foglalkoztatás rugalmasságát célozzák, és kellő mozgásteret biztosítanak a munkáltató számára a munka megszervezésében az adott munkáltató sajátosságaihoz, a munkavégzés körülményeihez igazodóan. Így például az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkaidő hathavi munkaidőkeretben is beosztható, vasárnapra rendes munkaidő beosztható, a tizenegy óra egybefüggő pihenőidő helyett jogszerű a leg-alább nyolc óra napi pihenőidő biztosítása is (2017. január 1-jei hatállyal ún. kompenzáló pihenőidő biztosításával), egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásakor a munkavállaló számára hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot nem kötelező beosztani. Ezen túlmenően idényjellegű tevékenység esetén több atipikus foglalkoztatási forma is alkalmazható, mint például a munkakör-megosztás, a munkavégzés behívás alapján, a részmunkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű munkaviszony létesítése, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás. Ezek célja - az egyszerűsített munkaviszonyhoz hasonlóan - is az, hogy a munka megszervezése rugalmasan megoldható legyen.Felhívjuk a figyelmet, hogy az Mt. 34. §-a értelmében munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetve munkavállaló lehet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5472

6. találat: Alkalmi munkavállaló keresete után fizetendő közterhek

Kérdés: Meg kell fizetni a 22 százalékos ehót abban az esetben, ha egy alkalmi munkavállaló a 2016. évi jövedelme alapján túllépte a kedvezményes keretösszeget, és így jövedelme keletkezett, amit az szja-bevallásában be kellett vallani, vagy alkalmi munka keretében a foglalkoztató bármennyit kifizethet, és ennek kizárólag csak szja-terhe lesz?
Részlet a válaszból: […]tehát a Tbj-tv., illetve az Szja-tv. általános előírásait kell alkalmaznia. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy természetesen a 2011. évi CLVI. tv.-ét is, hiszen ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót is le kell rónia.)A második ilyen jellegű szabályt pedig a törvény 9. §-ának (2) bekezdése fogalmazza meg. E szerint a 7. § (2) bekezdésében említett (tehát kedvezményes közterhet viselő) foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek akkor kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy -?ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.Ez utóbbi esetben azonban nem tartalmaz utalást arra a jogszabály, hogy a foglalkoztatónak a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő közterhet kellene fizetnie,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5430

7. találat: Egyszerűsített foglalkoztatott

Kérdés: Joga van a munkáltatónak visszautasítani az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalója 2016. évi személyijövedelemadó-bevallásának elkészítését annak ellenére, hogy a munkavállaló jövedelme meghaladta a mentesített keretösszeget, és a nyilatkozatában a munkáltatói adómegállapítást kérte?
Részlet a válaszból: […]munkáltató személyijövedelemadó-megállapítási kötelezettsége. A munkáltató azokról a munkavállalókról, akikre nézve a személyi jövedelemadó megállapítását vállalta, adatot szolgáltat az adóhatóságnak.Az ezzel párhuzamosan fennálló egyszerűsített foglalkoztatás adatairól a foglalkoztató igazolást állít ki, melyet munkáltatói adómegállapítás esetében át kell adni a személyi jövedelemadó elszámolását végző munkáltatónak.A munkáltató az adómegállapítást - korábban megtett vállalása ellenére - köteles visszautasítani, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében elvégzett munkáért kapott díjazás az úgynevezett mentesített keretösszeget meghaladja.Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg).2016-ban a napibér a 454/2015. Korm. rendelet (1) és (2) bekezdései alapján 5110 forint, valamint legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében 5940 forint.Az Efo-tv. hivatkozott paragrafusából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5412

8. találat: Alkalmi munkavállaló közterhei

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha az alkalmi munkavállaló ilyen címen szerzett bére túllépi az éves keretösszeget, és 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére válik kötelezetté?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy (amennyiben részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár) a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát.Ha a bevétel meghaladja az előzőekben említett keretösszeget, akkor a munkavállalónak a keretösszeg feletti jövedelmet kell bevallania, illetve ez után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez a szabály nem vonatkozik a filmipari statisztaként végzett - ugyancsak az Efo-tv. hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5277

9. találat: Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségekre - az Efo-tv.-ben nevesített kivételekkel - a Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.Az Efo-tv. az általános szabályokhoz képest eltérően rendelkezik a közteher mértékét illetően, és ebből következően előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az Efo-tv. szerinti közteher megfizetése milyen más adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesít. Ugyanakkor a törvény nem tartalmaz előírást azzal összefüggésben, hogy az utólag kifizetett jövedelem vonatkozásában hogyan szükséges eljárni, ezért ilyen esetben az Szja-tv. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Az előírás szerint a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adó megállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig fizetési számlán jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette).Az előzőekből következően az Efo-tv. szerinti foglalkoztatás alapján utólag kifizetett jövedelem esetében tehát a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a munkavállaló vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a munkavállaló javára fizetési számlán jóváírták.Az Efo-tv. 9. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a természetes személynek a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a 9. § (1) bekezdése szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján utólag (tehát nem a foglalkoztatás évében) kifizetett jövedelem esetén a mentesített keretösszeg meghatározásakor a foglalkoztatás évében hatályos minimálbérrel kell számolni, vagyis az Efo-tv. szerinti foglalkoztatás szabályai szerinti munkavégzésre a foglalkoztatás évében irányadó szabályokat szükséges figyelembe venni, ideértve a mindenkori minimálbér mértékét is.A magánszemélynek tehát az utólag kifizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5253
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Egyszerűsített foglalkoztatott adómentes részt meghaladó munkabére

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített foglalkoztatottak részére fizetett munkabért abban az esetben, ha az meghaladja az adómentesen adható összeget?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, amennyiben a bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg). Amennyiben a munkavállalónak az előzőek alapján a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni [Efo-tv. 9. § (2) bekezdése]. Tehát, ha a munkáltató a mentesített keretösszeget meghaladó összegű jövedelmet fizet az egyszerűsített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5252
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést