5 találat a megadott EU tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]azaz utána nem lehet élni - az önálló tevékenységből származó jövedelemnél elszámolható - 10 százalék költséghányad kedvezménnyel. Az érintett ügyvezetőre hazánkban - tekintettel németországi jogviszonyára - még akkor sem terjed ki a biztosítás, amennyiben havi tiszteletdíja a minimálbér 30 százalékát eléri. Járulékfizetési kötelezettség tehát vele kapcsolatban fel sem merülhet, de a havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást - feltéve, hogy tiszteletdíja eléri a fenti összeghatárt - le kell róni utána. A kifizetett jövedelmet viszont csak akkor terhelné 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha az érintett belföldinek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmerülhet díjazásuk után a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is. Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli ugyanis a céget a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetében az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után, amennyiben a jövedelem után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetés nem áll fenn [Eho-tv. 2. § a) pontja és (5) bekezdése]. Kérdés tehát, hogy a Tbj-tv. értelmében az angliai állampolgárságú személyek belföldinek minősülnek-e. A Tbj-tv. 4. § u) pontjának 2. alpontjába foglalt fogalommeghatározás szerint belföldinek bármely EU-tagállam állampolgárai akkor minősülnek, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, 2007. július 1-jétől pedig akkor, ha a 2007. évi I. tv. szerinti szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Mivel az ismertetett jogszabályi feltételek meglétének vizsgálatához szükséges pluszinformációkkal nem rendelkezünk, a belföldi minőséget olvasónknak kell a leírtak figyelembevételével eldöntenie. Amennyiben az angol állampolgárságú tagok az előzőek értelmében belföldinek minősülnek, a következő lépésben azt kell megvizsgálni, hogy a Magyarországon megszerzett jövedelmük adóelőleg alapját képezi-e. Ennek megítéléséhez a Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia között a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény (1978. évi 15. tvr.) előírásait kell segítségül hívni. Az egyezmény 15. cikke értelmében az angol állampolgárságú magánszemély magyarországi nem önálló munkából származó jövedelme Magyarországon adóztatható, kivéve ha az angol illetőségű magánszemély a vonatkozó adózási évben nem tartózkodik összesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]című nyomtatvány, a meghosszabbításra pedig az E 102 jelű nyomtatvány szolgál. Az E 101 jelű nyomtatványt a foglalkoztató a székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál igényelheti meg. A kérelemben fel kell tüntetni: - a foglalkoztató nevét, címét, az egészségbiztosítási ágazat által a járulékintegrációt követően kiadott nyilvántartási számát, adószámát, - a másik EGT-tagállamban történő foglalkoztatás helyét (a külföldi foglalkoztató nevét, címét), - az igényelt nyomtatvány típusát (E 101), - a kiküldött dolgozó(k) adatait [név, lakcím, TAJ- szám, születési idő, munkaviszonyának kezdete a kiküldő foglalkoztatónál (megelőző biztosítás)], - a kiküldetés időtartamát (...-tól ...-ig), - a kiküldetés jellegét, - a kiküldött(ek) beosztását/munkakörét, - a foglalkoztató nyilatkozatát arról, hogy = a kiküldő vagy a kiküldetés helye szerinti foglalkoztató fizeti-e a tevékenységért járó díjazást, = Magyarországon tényleges termelő tevékenységet lát el, = biztosítja a kiküldött munkavállalók magyarországi továbbfoglalkoztatását a kiküldetés lejártát követően, - a megrendelés hitelesítését (aláírás, bélyegző). Az E 101 jelű nyomtatvány kiadásához szükséges feltételek vizsgálatánál elsősorban a kiküldő foglalkoztató nyilatkozata az irányadó. A megyei egészségbiztosítási pénztár a kérelem alapján a megjelölt munkavállaló(k) nevére kiállítja az E 101 jelű nyomtatványt, és megküldi azt a foglalkoztatónak. A megyei egészségbiztosítási pénztár a foglalkoztató kérésére a kiküldött munkavállaló(k) részére kiállítja az E 111 jelű nyomtatványt is, amely segítségével a kiküldött a kiküldetése szerinti tagállamban a kiküldetés során igénybe veheti az orvosilag szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat. A foglalkoztató az E 111 jelű nyomtatvány kiadására vonatkozó igényét a megyei egészségbiztosítási pénztárral a kiküldetési igazolásra irányuló kérelemmel párhuzamosan közölheti. Az eltartott hozzátartozók a biztosított jogán ugyanúgy jogosultak az ellátásokra, mint itthon. Megemlítenénk,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]folyósítása belföldre forintban, külföldre a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében történik. A Cst. és a Cst. R. változásait egybevetve, a külföldre távozást illetően, amennyiben közösségi államba utazik az ellátásra jogosult, az ellátás exportálható - a jogosult után küldik külföldre - (hatáskör Bp.-i és Pest Megyei Regionális Igazgatóságé, így e célból a cst.-kifizetőhely hatáskör hiánya miatt átteszi az ilyen ügyet a Bp.-i és Pest Megyei Regionális Igazgatóságnak folytatólagos igazolvány kíséretében), ha nem közösségi államba távozik a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás szünetel, amelyről határozatot kell kiadni (hatáskör: családtámogatási kifizetőhely), ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő, jogosult személy részére, a jogot adó gyermekre tekintettel, külön jogszabály - a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. Korm. rendelet alapján a gyermekre tekintettel ellátmánypótlékot folyósítanak, illetve az összekötő tisztviselők kihelyezéséről szóló 34/2003. BM-PM együttes rendelet értelmében a vele egy háztartásban lévő gyermek után családtagi pótlék illeti meg - alapján egyéb ellátást folyósítanak, az egyéb ellátás folyósításának ideje alatt az ellátás folyósítása szünetel (hatáskör: családtámogatási kifizetőhely). A Cst. 2. §-ának c) pontja szerinti személy az ellátás iránti kérelemhez - a Cst. R.-ben már meghatározottakon túl - csatolja: az igazolást a jogosultság és a gyermekszám megállapítása szempontjából figyelembe veendő külföldön élő családtagokról; a tartózkodási engedély másolatát, a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen igazolást a munkaviszonyról, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról, […] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok területén található; II. amelynek területén az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye található, ha tevékenységét nem annak a tagállamnak a területén végzi, ahol lakóhellyel rendelkezik; d) az a munkavállaló, akit olyan vállalkozás alkalmaz egy tagállam területén, amelynek székhelye más tagállam területén található, és tevékenységei átterjednek a két állam közös határán, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén e vállalkozás székhelye található. (2) A 13. cikk (2) bekezdésének b) pontja az alábbi kivételekkel és körülmények között alkalmazandó: a) az a munkavállaló, akit az őt alkalmazó vállalkozás, egy tagállam területén vagy e tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaz, és akit e vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetére küld ki, az (1) bekezdés a) pontjában előírt feltételekre is figyelemmel továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik; b) az a munkavállaló, akit szokásosan nem a tengeren alkalmaznak, hanem egy tagállam felségvizein vagy kikötőjében egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén, de aki a hajó személyzetének nem tagja, az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik; c) az a munkavállaló, akit egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a székhelye vagy lakóhelye más tagállam területén található, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha e tagállamban rendelkezik lakóhellyel; az említett jogszabályok alkalmazásában a javadalmazást fizető vállalkozás vagy személy munkáltatónak tekintendő. (3) Egy tagállam jogszabályainak azok a rendelkezései, amelyek szerint egy keresőtevékenységet folytató nyugdíjas e tevékenységei vonatkozásában nem tartozik a kötelező biztosítási rendszer hatálya alá, azokra a nyugdíjasokra is vonatkoznak, akik nyugdíjjogosultságukat egy másik tagállam jogszabályai szerint szerezték meg. 15. cikk Az önkéntes vagy a szabadon választható folytatólagos biztosításra vonatkozó szabályok (1) A 13. és 14. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az önkéntes biztosításra vagy a szabadon választható folytatólagos biztosításra. (2) Ha két vagy több tagállam jogszabályainak alkalmazása a biztosítások halmozódásához vezet egy kötelező biztosítási rendszer és egy vagy több önkéntes vagy választható folytatólagos biztosítási rendszer között, az érintett személy kizárólag a kötelező biztosítási rendszer hatálya alá tartozik; két vagy több önkéntes vagy választható folytatólagos biztosítási rendszer között, az érintett személy kizárólag az általa választott önkéntes vagy választható folytatólagos biztosítási rendszer hatálya alá tartozik. (3) Ugyanakkor rokkantsági, öregségi és haláleseti ellátások (nyugdíjak) vonatkozásában az érintett személy csatlakozhat egy másik tagállam önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszeréhez még akkor is, ha kötelezően egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, annyiban, amennyiben az előbb említett tagállam az esetleges halmozódásokat kifejezetten vagy hallgatólagosan engedélyezi. Az az érintett személy, aki egy önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerhez kíván csatlakozni abban a tagállamban, amelynek jogszabályai e biztosításon túlmenően kiegészítő önkéntes biztosításról is rendelkeznek, csak az utóbbihoz csatlakozhat. 16. cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek személyzetére, valamint az Európai Közösségek segédszemélyzetére vonatkozó különös szabályok (1) A 13. cikk (2) bekezdése a) pontjának rendelkezései alkalmazandók a diplomáciai és konzuli képviseletek személyzetére, valamint e személyek háztartásában alkalmazott személyekre. (2) Ugyanakkor azok az (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalók, akik az akkreditáló vagy küldő állam állampolgárai, választhatják, hogy e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozzanak-e. E választási jogosultság minden naptári év végén megújítható, és annak nincs visszaható hatálya. (3) Az Európai Közösségek segédszemélyzetének tagjai választhatnak, hogy azon tagállamnak, amely területén alkalmazottak, vagy a legutolsó olyan tagállamnak, amely jogszabályainak hatálya alá tartoztak, illetve az állampolgárságuk szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozzanak-e, a családi támogatásra vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyek juttatása e személyzet alkalmazási feltételei szerint történik. Ez a csak egy alkalommal igénybe vehető választási jogosultság a munkába állás napjától hatályos. 17. cikk A 13-16. cikk rendelkezései alóli kivételek Két vagy több tagállam vagy e tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közös megállapodással a munkavállalók vagy munkavállalók egyes csoportjai érdekében a 13-16. cikk rendelkezései alól kivételeket írhatnak elő. AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet Betegség és anyaság 1. szakasz Közös rendelkezések 18. cikk A biztosítási idő összesítése (1) Azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai az ellátásokra való jogosultság megszerzését, fenntartását vagy feléledését a biztosítási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben figyelembe veszi a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt, mintha azt az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az idénymunkásokra, még az illetékes állam jogszabályai által engedélyezett időtartamot meghaladó mértékű megszakításokat megelőzően szerzett időszakok vonatkozásában is, ugyanakkor azzal a feltétellel, hogy az érintett munkavállaló biztosítottságának szünetelése nem haladhatja meg a négy hónapot. 2. szakasz Munkavállalók és családtagjaik 19. cikk Az illetékes államon kívüli lakóhely - általános szabályok (1)Az a munkavállaló, aki az ellátásra való jogosultság tekintetében kielégíti az illetékes állam jogszabályai által előírt feltételeket, de az illetékes államon kívüli tagállamban rendelkezik lakóhellyel - szükség esetén a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével - a lakóhelye szerinti államban: a) természetbeni ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti tagállam intézménye nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően, mintha a munkavállaló ott lenne biztosított; b) pénzbeli ellátásban részesül, amelyet az illetékes intézmény nyújt az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően. Ugyanakkor az illetékes intézmény és a lakóhely szerinti intézmény közötti megállapodás alapján az ellátást az illetékes intézmény nevében nyújthatja a lakóhely szerinti intézmény is, az illetékes állam jogszabályainak megfelelően. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a családtagokra is, akik nem az illetékes államban rendelkeznek lakóhellyel, amennyiben annak az államnak a területén, ahol lakóhellyel rendelkeznek, nem jogosultak ezekre az ellátásokra. 20. cikk Határ menti ingázók és családtagjaik - különös szabályok A határ menti ingázók szintén részesülhetnek ellátásban az illetékes állam területén. Ezt az ellátást az illetékes állam jogszabályainak megfelelően az illetékes intézmény nyújtja, mintha a munkavállaló lakóhelye annak az államnak a területén lenne. E munkavállalók családtagjai ugyanilyen feltételek mellett jogosultak természetbeni ellátásra; ugyanakkor a sürgős esetek kivételével ezen ellátás igénybevétele az illetékes államok vagy az ilyen államok illetékes intézményei között létrejött megállapodástól, vagy ilyen megállapodás hiányában az illetékes intézmény előzetes hozzájárulásától függ. 21. cikk Ideiglenes tartózkodás vagy a lakóhely áthelyezése az illetékes állam területére (1) A 19. cikkben említett munkavállalók és családtagjaik, akik az illetékes állam területén tartózkodnak, ezen állam jogszabályainak megfelelően részesülnek ellátásban, mintha lakóhelyük ezen állam területén lenne, még abban az esetben is, ha ott-tartózkodásukat megelőzően már a betegség vagy anyaság ugyanazon esetével kapcsolatban ellátásban részesültek. E rendelkezés azonban nem alkalmazható a határ menti ingázókra és azok családtagjaira. (2) A 19. cikkben említett munkavállalók és családtagjaik, akik lakóhelyüket az illetékes állam területére helyezik át, ezen[…] részlet vége a válaszból.