tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott egyidejűleg fennálló jogviszonyok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ügyvezető két munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti a társas vállalkozói jogviszony utáni járulékterhek megfizetése alól egy cég ügyvezetőjét a két munkahelyen fennálló munkaviszony abban az esetben, ha az egyik munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban, a másiknál pedig heti 6 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban?
Részlet a válaszból: […]a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.Abban az esetben, ha a vállalkozó több munkáltatónál áll egyidejűleg munkaviszonyban, a heti 36 órás foglalkoztatás megállapítása során [a Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. § (5) bekezdése értelmében] az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.Az említett szabályt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: a 30, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5172

2. találat: Szolgálati idő egyidejűleg fennálló két jogviszony esetén

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt az a kisadózó társas vállalkozó, aki egyidejűleg heti 20 órás munkaviszonyban is áll 70 ezer forintos munkabérrel? Össze lehet számítani a két jogviszonyt ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]a teljes szolgálati idő erejéig - össze lehet számítani.Emlékeztetőül: a Tny-tv. 39. §-a szerint, ha a biztosított nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme havi szinten kisebb, mint a minimálbér, akkor a szolgálati idő és a biztosításban töltött idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem és a minimálbér arányával.Jelen esetben mind a munkaviszonyból származó havi munkabér (70 ezer forint), mind az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén szerzett, nyugdíjjárulék-alapként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5054

3. találat: TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén

Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
Részlet a válaszból: […]kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a 70 százalékát.Ezek után nézzük a jogosultsági feltételeket.Főszabály, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szül.Ezzel a jogosultsági feltétellel az édesanya csak a közalkalmazotti jogviszonyában rendelkezik, tehát e jogviszonya alapján jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre.A 2012. november 1-jén kezdődő jogviszonyában a szülést megelőzően csak 237 napi biztosításban töltött ideje van, tehát nincs meg a jogosultsághoz szükséges 365 nap, ezért terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.A harmadik jogviszony kezdetét pontosan nem tudjuk, de a leírtak alapján az 2012. november 1-jét követően volt, tehát ebben a jogviszonyban sem jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, mivel nem lehet 365 napi biztosításban töltött ideje.Ebben az esetben egy másik szabályt kell alkalmazni, amely szerint a biztosítottat keresőképtelennek kell tekinteni - többek között -, ha szülése miatt munkáját nem tudja ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. A másik két jogviszonyban tehát az édesanya táppénzre jogosult. A szüléssel összefüggésben felmerült keresőképtelenség időtartama 42 nap, de orvosszakmai javaslat alapján ez lehet hosszabb időtartam is.Mivel a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot csak a közalkalmazotti jogviszonyban lehet megállapítani, ezért annak összegét is az e jogviszonyban elért jövedelem képezheti.Tekintettel azonban arra, hogy a dolgozónak sem a szülést megelőző naptári évben, sem a szülését megelőzően nincs 180 napi jövedelme, ezért terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrésze alapulvételével kellene megállapítani, ha a pénzbeli egészségbiztosítási járulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4174

4. találat: Táppénz számfejtése egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Kinek kell számfejteni a december 29-től járó táppénzt az alábbi esetben? Egy munkavállaló helyettesítésére 2012. december 3-tól december 28-ig megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy 2012. december 10-én baleset miatt keresőképtelenné vált, és táppénzt igényelt. Mivel a megbízási díja a minimálbér 30 százalékát meghaladta, biztosított volt, ezért a kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosításban töltött napjai alapján december 28-ig kifizette a táppénzt, a többit elutasította. A foglalkoztatott rendelkezik egy másik, heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol szintén táppénzt igényelt, de december 28-ig betegszabadságra volt jogosult. Ennél a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely.
Részlet a válaszból: […]fizetésére, táppénz iránti kérelmét az a munkáltatója bírálja el, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.Tekintettel azonban arra, hogy táppénzre való jogosultság időpontjában már nincs egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszony, ezért a táppénzigény
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4004
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Egyidejűleg fennálló jogviszonyok

Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
Részlet a válaszból: […]elbírálása során az uniós szabályokból kell kiindulnunk. Alapesetben a 883/2004/EK rendelet előírásait vennénk alapul, de Svájc esetében még a korábbi, az 1408/71/EGK rendelet szabályai alkalmazandók. Ennek 13. cikke kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai vonatkoznak. A rendelet 14. cikke alapján az érintett munkavállaló a lakóhelye szerinti ország (tehát Magyarország) társadalombiztosítási joga alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy rá Magyarországon terjed ki a biztosítás. Magyar munkaviszonya alapján az általános szabályok szerint kerülnek megfizetésre utána a járulékok. Egyéni vállalkozóként - tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3503

6. találat: Vállalkozók részmunkaidős munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti-e a járulékfizetési kötelezettség alól az egyéni, illetve a társas vállalkozót, ha egy napi 6 és egy napi 2 órás részmunkaidős munkaviszonya van?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó járulékalapja a tényleges kivét azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Természetesen a vállalkozásból származó ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után ebben az esetben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3469

7. találat: Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult-e mindkét munkaviszonyában betegszabadságra és táppénzre az a munkavállaló, aki az egyik munkahelyén napi 8 órát, a másikban napi 3 órát dolgozik, és 2010. szeptember 28-tól jelenleg is keresőképtelen?
Részlet a válaszból: […]időtartamára jár, ezért a betegszabadságra való jogosultságot is munkaviszonyonként kell elbírálni. Ugyanis betegszabadságra jogosult az, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed. A levelében közöltek alapján mindkét munkaviszonyában naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A táppénzre való jogosultsága már ettől eltérő. Táppénzre az jogosult, aki a biztosításának a fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné, és pénzbeli egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3153

8. találat: Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján

Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
Részlet a válaszból: […]biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell bejelentenie. Tekintettel arra, hogy a biztosított egyik foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság elbírálása, az összegének megállapítása, folyósítása mindkét jogviszony alapján a kifizetőhely feladata. Terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét a biztosítottnak a nem kifizetőhellyel rendelkező munkáltatójánál is be kell jelentenie, az igazolások benyújtásával egyidejűleg. Az igény elbírálásához a munkáltatónak "Foglalkoztatói igazolás"-t kell kiállítani (két példányban), és annak egy példányát a benyújtott igazolásokkal együtt meg kell küldeni a kifizetőhely részére. A kifizetőhely a TGYÁS jogosultságát, összegét az igazoláson közölt adatok alapján állapítja meg. Tehát az ellátás összegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3075

9. találat: Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszból: […]80 százaléka jár. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a betegszabadság időarányos részére tarthat igényt a munkavállaló. Ha a munkavállaló az adott évben már más munkáltatónál munkaviszonyban állt, a betegszabadság akkor sem lehet több, mint a naptári évre még igénybe nem vett része. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, attól függetlenül, hogy a munkanap hétköznapra vagy szombatra, illetve vasárnapra esik. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, és emiatt mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ezt a napot vagy napokat a betegszabadság kiadásánál munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a heti 5 munkanapos munkaidő-beosztás során alkalmazandó szabályok szerint kell a betegszabadságot kiadni, vagyis a hét minden munkanapja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ha a munkavállaló a betegszabadságot vagy annak egy részét a tárgyévben nem vette igénybe, azt a következő érvre nem viheti át. A betegszabadság a munkavállalót évenként megillető szabadság, ezért a betegszabadság mértékének megállapításánál is figyelembe kell venni a munkaviszony szünetelésének az Mt. 130. § (2) bekezdésében felsorolt eseteit. Ha a betegszabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Az Mt. 130. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamán belül a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára jár rendes szabadság. E rendelkezésből következően a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság rendes szabadságra, illetve az Mt. 137. § (8) bekezdésére figyelemmel a betegszabadságra nem jogosító időtartam. Az Eb-tv. 43. § (1), (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Az Eb-tv. 44. § a), f) pontjában foglalt rendelkezések értelmében keresőképtelen, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni; aki fekvőbeteg-gyógyintézeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2124

10. találat: Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől - főállása mellett - részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik-e vagy sem. Ez azért lényeges, mert ha heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a dolgozó a további biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ennek pedig azért van jelentősége, mert táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Tehát ha a dolgozó munkaviszonya a főfoglalkozásában heti 36 órás foglalkoztatással jár - függetlenül attól, hogy járulékot fizettettek vele -, a részfoglalkoztatása alapján nem jogosult táppénzre. Más a helyzet, ha a dolgozó foglalkoztatása a főfoglalkozású munkaviszonyában nem éri el a heti 36 órát. Ez esetben a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításához az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban elért munkaidőt össze kell számítani. A heti 36 órás foglalkoztatás eléréséig mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, tehát táppénzre jogosult. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosítottnak a táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vonatkozó igényét a munkáltatójánál kell bejelentenie, függetlenül attól, hogy ott működik-e társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy nem. Tehát az igényt mindkét munkáltatóhoz (foglalkoztatóhoz) be kell nyújtani. A táppénzigény elbírálásához, az összegének megállapításához szükséges adatokat a kifizetőhely részére a mellékfoglalkozású munkáltatónak kell szolgáltatni az erre a célra rendszeresített Foglalkoztatói Igazoláson. A kiadott igazolások alapján a kifizetőhely megállapítja, és a dolgozó részére folyósítja, valamint az illetékes Megyei Egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1789