101 talált cikk az egyetemi hallgató kifejezésre

Kérdés: Egy 25 év alatti, Ausztriában nappali tagozaton tanuló egyetemi hallgató Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett, és a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózást választotta. Az általa nyújtott szolgáltatásból havonta 200-400 ezer forint bevétele származik. Helyes az a számítás, hogy vállalkozói kivét esetén 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, kivét hiányában viszont nem terheli szociális hozzájárulási adó és járulék? Helyes továbbá, hogy az év végén a vállalkozói adóalap után 9 százalék adót, a vállalkozói osztalékalap után pedig 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, személyi jövedelemadót azonban a 25 év alattiak kedvezménye miatt nem?

Kérdés: Egy 25 év alatti egyetemi hallgató iskolaszövetkezet tagjaként dolgozik, emellett mezőgazdasági őstermelő, valamint egy bt. személyesen közre nem működő beltagja. Szeptembertől szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, de az iskolaszövetkezeten keresztül tovább dolgozik. Hogyan érinti a passzív félév az iskolaszövetkezettől kapott nettó jövedelmét és az őstermelői járulékfizetését? Figyelembe vehető az iskolaszövetkezeti munkavégzésből származó jövedelme a bt.-től kapott osztalék utáni szocho felső határának meghatározásakor?

Kérdés: Egyéni vagy társas vállalkozóként vonatkozik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség egy nappali tagozatos egyetemi hallgatóra abban az esetben, ha már elmúlt 50 éves? Van valamilyen életkori megkötés ebben az esetben?

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?

Kérdés: Terheli a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt a mezőgazdasági őstermelőt, aki agrárszakos egyetemi hallgatóként hallgatói munkaszerződéssel rendelkezik? Figyelembe vehető ez a „munkaviszony” a biztosítási kötelezettség elbírálása során?

Kérdés: Átalányadózóként mikortól kötelezett minimumjárulék fizetésére egy egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, és 2025. január 15-én sikeres államvizsgát tett?

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”

Kérdés: Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?

Kérdés: Igénybe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató után, aki fél évvel „megcsúszott” a tanulmányai befejezésével?

Kérdés: Azonos a járulék- és adófizetési kötelezettség a nyári szakmai gyakorlat idejére annak a két egyetemi hallgatónak az esetében, akik közül az egyik nappali tagozatos, de nem duális képzésben vesz részt, míg a másik duális képzésre jár, de levelező tagozaton? Azonos módon élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a cég a két tanuló után?