Összes tárgyszó megjelenítése

"A" kft. beolvad "B" kft.-be úgy, hogy az "A" kft.-ből az egyik tulajdonost alkalmazottként átvették, a másik tulajdonos kilépett. Az üzletrész átruházásának ellenértékét "B" kft. a cégbírósági végzés előtt kifizette. Van-e járulék és egyéb adófizetési kötelezettség az "A" kft.-ben a cégbejegyzésig, és ha igen, mikortól meddig, ki után és kinek kell megfizetnie?

A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?

Honnan szerezheti be az Eb-tv. R. 40. § (2) bekezdésében említett "Útmutató"-t egy újonnan alakuló kifizetőhely?

Hogyan kell eljárni az adókötelezettség rendezésének érdekében abban az esetben, ha egy kilépő dolgozó, aki a béren kívüli juttatásként pénzösszeget is kap, az időarányosnál már több juttatásban részesült?

Mit mond a sokat emlegetett 1408/71/EGK rendelet az EU tagállamainak területén mozgó állampolgárok szociális biztonságáról?

Kérheti-e a nyugdíjazását a születésnapjától fél évre visszamenőleg egy 1943-ban született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfi?

Mikor mehet nyugdíjba az az 1945-ben született férfi, aki 13 éve Ausztriában dolgozik (úgy tudja, hogy ott 15 év munkaviszony kell a nyugdíjhoz), és Magyarországon 25 év munkaviszonnyal rendelkezik? Összeadódnak-e a szolgálati évek? 60 évesen mehet nyugdíjba? Mindkét államból kaphatja az ellátást a ledolgozott évei után?

2010. december 31-ig, vagy a születésnapjáig kell-e szüneteltetnie a nyugdíját annak az 1946. június 16-án született, vezető beosztásban dolgozó nyugdíjas munkavállalónak, aki 2010 februárjában el fogja érni az éves keretösszeget?

Az 1949-ben, illetve azt követően született férfi milyen feltételekkel mehet el előrehozott öregségi nyugdíjba, illetve alkalmazható-e a korengedményes nyugdíjazás, és ha igen, hány évig kell a munkáltatónak a nyugdíjat megfizetnie?

Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2006. május 4-én, 57 éves korában az az 1949. május 4-én született közalkalmazott, aki addig 42 év munkaviszonnyal fog rendelkezni? Hány hónap felmentési idő jár nyugdíjazáskor, és mikor kezdheti meg ennek igénybevételét?

1951. május 4-én született nő 39 év szolgálati idővel rendelkezik, 1990. január 1-jétől köztisztviselő, 2008. május 4-étől jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért kéri a munkáltatót, hogy ettől az időponttól felmentéssel szüntesse meg a közszolgálati jogviszonyát. Hogy fizethető ki a felmentésre járó illetménye? Jár-e részére végkielégítés? Jubileumi jutalomra jogosult-e, ha arra 2 éven belül jogosult volna?

Mikortól jogosult az öregségi nyugdíjra, illetve mikor kell megszüntetnie a közalkalmazotti jogviszonyát egy 1955. január 31-én született személynek, aki igénybe kívánja venni az ellátást, de a lehető legtovább dolgozni szeretne?

Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet - esetleg a kötelezőnél magasabb összegű - járulékot?

Mikor kérheti a nyugdíja megállapítását egy 1960-ban született nő, aki Magyarországon a szakmunkásképző iskola beszámításával 21 év, Ausztriában pedig 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és egy gyermeket szült? Jogosult lesz a nők kedvezményes nyugdíjára? Beszámítható a 40 év szolgálati időbe a szakmunkásképző iskola?

A jelenlegi szabályok alapján előreláthatólag mikortól jogosult nyugellátásra, illetve ha korkedvezménnyel megy nyugdíjba, az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után megkapja-e a teljes öregségi nyugdíjat az az 1962-ben született nő, aki a gimnázium elvégzése után 1 évet dolgozott, majd 4 évig egyetemre járt, amelynek elvégzése után egy hónap múlva elhelyezkedett és dolgozott, közben férjhez ment, szült 3 gyereket, kihasználta a GYES, GYED, GYET adta lehetőségeket, de a munkaviszonya folyamatos volt?

Milyen feltételekkel mehetne nyugdíjba a korhatár betöltése előtt egy jelenleg 52 éves személy, aki 1983-ban végezte el az ipari iskolát, és azóta folyamatosan dolgozik? Valóban van olyan lehetőség, hogy ha megfizeti a járulékait, akkor hamarabb igényelheti az ellátást?

Milyen lehetőségei vannak annak az 1979-ben született személynek, akinek egészen fiatalon több súlyos betegsége is kialakult, emiatt 2005-től rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől pedig rehabilitációs ellátásban részesült, amit a felülvizsgálaton elvettek? Nyújtott be nyugellátásra igényt, de azt elutasították, mert nem rendelkezik elég szolgálati idővel, a munkahelykeresés viszont a betegségei miatt sikertelen.

2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?

Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?

Hogyan változtak a családi pótlékra jogosultság feltételei 2007. január 1-jétől?

Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?

Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?

Milyen jogszabály teszi lehetővé, hogy egy 55 százalékos egészségkárosodott személy rokkantsági nyugdíjat igényeljen?

Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?