tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott Erzsébet-utalvány tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Erzsébet-utalvány

Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadó-fizetési, illetve -bevallási kötelezettsége a nyugdíjas magánszemélyeknek a karácsonyra, illetve a húsvétra kapott Erzsébet-utalvány után?
Részlet a válaszból: […]függetlenül. Ez a rendelkezés a 2017. évi CXXXII. tv. mellékletének 5. pontja alapján 2017. november 11-én került be az Szja-tv.-be, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a 341/2017., illetve a 34/2018. Korm. rendelet alapján arra jogosult személyek részére egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10?000 forint értékben juttatott étkezési Erzsébet-utalvány az Szja-tv. szerinti adómentes juttatásként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5797
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Erzsébet-utalvány

Kérdés: Hol érdeklődhet az a nyugdíjas magánszemély, aki nem kapta meg az Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszból: […]Erzsébet-utalvány arra a címre kerül kiküldésre, melyet az ügyfél levelezési címként bejelentett a hivatalhoz. Az Erzsébet-utalványt a Magyar Posta Zrt. kézbesíti. A posta a kézbesítés sikertelensége esetén értesítőt hagy hátra a címzett részére, és 10 munkanapig őrzi a küldeményt. Amennyiben az értesítőn megadott határnapig nem kerül átvételre az utalvány, azt a posta visszaküldi a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.Amennyiben a jogosult 2018. január 31-ig nem kapja kézhez az Erzsébet-utalványt tartalmazó postai küldeményt, és postai értesítést sem talál a lakcímén arról, hogy hol veheti át az utalványt, valamint postai utánküldési szolgáltatást sem kért, az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet:- Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5631
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére

Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra ­vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyi­bérlet-juttatást is kíván adni?
Részlet a válaszból: […]juttatások tekintetében a megbízott nem munkavállaló, és a megbízási díjat juttató kifizető sem munkáltató, ezért ebben a jogviszonyban kedvezményes, a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási terhek mellett juttatás nem adható.Ugyanakkor nincs olyan szabály, amely kimondaná, hogy egyébként béren kívülinek minősülő juttatást csak a munkáltató adhat. Ezért a kifizető a magánszeméllyel egyetértésben dönthet úgy, hogy a megbízott részére Erzsébet-utalványt, vagy más, egyébként béren kívülinek minősülő juttatást ad. Ezeket azonban nem lehet az Szja-tv. 71. §-a szerinti adózás alá vonni, hanem a jövedelem adókövetkezményének meghatározásához az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt szabályt kell alkalmazni: "...A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni..." A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megbízási jogviszonyban az Erzsébet-utalvány formájában juttatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4655

4. találat: Béren kívüli juttatások differenciálása

Kérdés: Adható-e munkakörre, életkorra, munkaviszonyban eltöltött időre tekintettel differenciáltan a Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány? Kizárható-e belső szabályzatban a dolgozók bizonyos köre a juttatásból (pl. táppénzen, próbaidőn lévők)?
Részlet a válaszból: […]csoportok részére eltérő mértékben biztosíthatja, vagy abból a munkavállalók meghatározott körét kizárhatja. Az Szja-tv. 1. §-ának (4) bekezdése szerint "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetve érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni." A szabályzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3709

5. találat: Étkezési hozzájárulás 2012-ben

Kérdés: Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?
Részlet a válaszból: […]Erzsébet-utalványt több munkáltatótól is megkapja. 2. A munkáltató munkahelyi (üzemi) étkezésnek minősülő szolgáltatás keretében a telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttathat étkezési hozzájárulást. Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja alapján havonta 12 500 forintig adható juttatás. A juttatás több formában is adható, például a munkáltató kibocsáthat utalványt akár elektronikus formában is, vagy elfogadható az étkezőhelyet üzemeltető adózó által kibocsátott utalvány is. Az ebben a formában juttatott jövedelem csak a munkáltató telephelyén működő szolgáltatónál használható fel. Ha a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is jogviszonyban áll, nincs törvényi akadálya annak, hogy az üzemiétkezés-szolgáltatást több munkáltatótól is megkapja. 3. A munkáltató az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja alapján a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára évente 150 ezer forint értékben adhat hozzájárulást. A vendéglátás alszámlára utalt összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártyára éves szinten több juttató esetén sem adható évi 150 ezer forintot meghaladó összeg. Ezért a juttatáskor a magánszemélyt nyilatkoztatni kell arról, hogy más juttatótól kapott-e, és milyen mértékben a Széchenyi Pihenő Kártya adott alszámlájára hozzájárulást. A Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára juttatott összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken, valamint munkahelyi étkezésben használható fel. A vendéglátás alszámlára került összeg éttermi és mozgó vendéglátásra (TEÁOR'08 56.10.), egyéb vendéglátásra (TEÁOR'08 56.29.) és szálláshely-szolgáltatásra (TEÁOR'08 55.10, 55.20., 55.30., 55.90.) használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártya részletes szabályait a 317/2011. Korm. rendelettel módosított 55/2011. Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártya kizárólag elektronikus formában kerül kibocsátásra. Az egyes alszámlákra utalt támogatás másik alszámlára nem utalható át. A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkáltató havonta 30 ezer forint, éves szinten összességében 360 ezer forint étkezési hozzájárulást tud biztosítani a munkavállalónak béren kívüli juttatásként. A béren kívüli juttatások után a kifizetőt a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelem­adó és 10 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Abban az esetben, ha a munkáltató a juttatásokat a juttatás egyedi értékét meghaladó értékben nyújtja a munkavállalónak, az egyedi értékhatárt meghaladó rész után magasabb adóteher-kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek. Ebben az esetben a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A munkáltató megteheti azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3612