Kft. tagjának és külsős ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tagját abban az esetben, ha személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de nem ő az ügyvezető? Hogyan kell bejelenteni a társaság vezetését végző külsős személyt, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és rendelkezik máshol egy heti 40 órás munkaviszonnyal? Mindkettőjüket szerepeltetni kell a '08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] ...látja el az ügyvezetést, tehát rá e jogviszony alapján nem terjed ki a biztosítás, őt biztosítottként bejelenteni nem kell.Ami a '08-as bevallásokat illeti, azokban szintén csak a társas vállalkozónak minősülő tagról kell számot adni (abban az esetben is, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Fogyatékossági támogatás

Kérdés: Milyen feltételekkel részesülhet fogyatékossági támogatásban egy beszédfogyatékos gyermek?
Részlet a válaszából: […] ...betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy kérelmezheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...egyezmény alapján nem adóztatható Magyarországon. A külföldi illetőségű természetes személynek kifizetett jövedelmet a havi '08-as bevallásban szerepeltetni kell [Szja-tv. 2. § (4) bekezdés, 16. §, 28. §, 7. számú melléklet, Art. 50. § (2) bekezdés 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.Az "A" cégben a biztosítási kötelezettség elbírálása egyértelmű. A 2022. február 9-én született...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYÁP alapja

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Nincs lehetőség arra, hogy a biztosítottnak az előző - a folyamatos biztosításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálatát."Ezek a szabályozások természetesen elsősorban az egymástól független munkáltató és munkavállaló viszonylatában relevánsak, hiszen ebben az esetben szükséges a munkafeltételekre és munkakörülményekre vonatkozó kötelező előírások meghozatala....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...a Szocho-tv. 21. szakasza alapján történhet oly módon, hogy a külföldi kifizető foglalkoztatóként bejelentkezik az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján, ezek hiányában pedig a magánszemély köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Az előző példa alapján a január-október hónapban adott juttatások utáni közterhet negyedévente kell megállapítani és bevallani.Ha a juttatás meghaladja a munkavállalóra számított rekreációs keretet, az egyes meghatározott juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni.Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
119