11 találat a megadott eva tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségeit illetően - eltérően az "evás" egyéni vállalkozótól - nincsenek speciális előírások. Ennek megfelelően a társas vállalkozó után a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat a személyes közreműködésére tekintettel kapott tényleges szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló, illetve járulékalapot képező jövedelme, de havonta legalább a minimálbér meghatározott százalékai után kell megfizetni. Az említett tag az eva miatt nyilvánvalóan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tagról van szó, aki nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak a jogviszonya tartamára havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, kivéve azt az időszakot, amikor az érintett - keresőképtelen, - GYES-ben részesül, - fogvatartott vagy - ügyvédként, közjegyzőként, szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti. Eva hatálya alá tartozó társaság tagjáról lévén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapja nem éri el a jelzett összeget. E kötelezettséget alapvetően nem módosítja, ha az érintettnek - munkaviszonyból, vagy - társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, - megbízási jogviszonyból, vagy - vállalkozási jogviszonyból ekho alapot képező jövedelme származik. Az e szerint adózó jövedelem után a kifizetőnek 20 százalék, míg az érintettnek 15 százalék ekho-t kell fizetni. Az ekho-t évi 25 millió forintos összeghatárig lehet igénybe venni azzal, hogy ezt csökkenti az az összeg, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva-tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatja az ekho szerinti adózást az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozási jogviszonyból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szempontból nincs jelentősége. Emiatt a járulékfizetést is az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Ez a kérdéses esetben azt jelenti, hogy a rokkantsági nyugdíjas beltag után - járulékalapot képező jövedelem hiányában - nem kell járulékot fizetni. Atételes egészségügyi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, de amennyiben nem részesül ilyen címen jövedelemben, vele kapcsolatban nem merül fel társadalombiztosítási kötelezettség [Tbj-tv. 28. §-ának (3) bekezdése]. Más a helyzet, ha ugyanez a társas vállalkozó már nem rendelkezik 36 órás foglalkoztatással. Ekkor már van minimumjárulék-alapja (a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér), ami után meg kell fizetni a fenti járulékmértékeken túl a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, és a jogviszony tartamára a havi 3450 forint egészségügyi hozzájárulást is [Tbj-tv. 28. § (1) bek., illetve Eho-tv. 6. § (3) bek. b) pontja]. E kötelezettségeken az a tény, hogy a társaság az eva hatálya alá tartozik, semmit sem befolyásol, amiből következik az is, hogy a társas vállalkozónak szintén nincs kötelező "kivétje", azaz csak a társaság és az ő megállapodásán[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mérleg adatai alapján van alapja. A betéti társaság akkor kerülhette volna el a kiváltó adó fizetését, ha az eva választásakor az Szt. szerinti nyilvántartási kötelezettséget választja. Az eva időszaka alatt a társaságnak nem kell alkalmaznia az Szja-tv. osztalékjövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre, a cégautóadóra vonatkozó szabályait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás időszakban keletkező nyereséget a tulajdonos úgy vonhatja ki a vállalkozásából, hogy a bevétel 15 százalékában megfizetett evával már ezen jövedelemtípusok adóterhét is lerótta. Ugyanakkor az eva nem "fedi le" a magánszemély tag személyes közreműködésével, illetve mellékszolgáltatásával szerzett jövedelmek, illetve a természetbeni juttatások címén szerzett jövedelmek adókötelezettségét. Ezért a cégautóadón kívül minden más természetbeni juttatás a társaságnál személyijövedelemadó-kötelezettséget keletkeztet, például a reprezentáció, a kifizetői ajándékozás, az étkeztetés. Természetbeni juttatás címén adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a társaság a magánszemélynek olyan immateriális jószágot, illetve tárgyi eszközt ad át, amellyel korábban a kiváltó adó alapját csökkentette. Az evaalanyiság megszűnésekor a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni a nyitó mérlegben kimutatott saját tőkét, amit csökkent a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalék, és a kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt érték, természetesen a tag vagyoni részesedésének arányában. Abban az esetben, ha a kérdező a betéti társaság személyesen közreműködő tagja által fizetendő személyi jövedelemadóra gondol, a személyi jövedelemadó megfizetése alól a következő esetekben mentesül. A társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére a személyes közreműködés alapján jövedelmet oszthat ki. A havonta, évente fizetendő jövedelem után a társas vállalkozás 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A ténylegesen kifizetett jövedelemből le kell vonni a 11,5 százalékos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy a beltag számára a biztosítási jogviszonya alapján a minimálbérnél több jövedelmet oszt ki, azt nyilatkozat nélkül megteheti. Járulékmaximum csak a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék tekintetében van, ami jelenleg éves szinten 3 905 500,-forint. A járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A bevallás módja az Art. vonatkozó szabályai szerint havi, negyedéves, illetve éves lehet, az evaalanyiságtól függetlenül. A járulékminimumtól eltérő járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatot az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozónak kell megtennie. Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének - figyelemmel az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ugyanez az egyéni vállalkozó az eva hatálya alá tartozik, akkor a járulékok alapját érintően történik változás. A tevékenységét legalább heti 36 órás foglalkoztatás (vagy közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulmányok) mellett folytató "evás" egyéni vállalkozó járulékalapja - a Tbj-tv. 29/A §-ának előírásainak megfelelően - az eva alapjául szolgáló jövedelem 4 százaléka. A mérték ebben az esetben is 29 százalék társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalék nyugdíjjárulék. A kérdésben szereplő bt.-beltag nyilván heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező társas vállalkozó. Utána szintén 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, melynek alapja a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozóról van szó, akkor járulékait (29 százalék társadalombiztosítási járulék + 11,5 százalék egyéni járulék) főszabályként a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megfizetnie. Ám ha vállalkozónk a minimálbérnél nagyobb ellátási alapot szeretne, akkor egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja ennél magasabb összeg után is a járulékok megfizetését. Ezt a nyilatkozatot - amelynek hatálya 1 évig áll fenn - az eva bevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A többes jogviszonyban álló (legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató) egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az eva alapjának a 4 százaléka. Ez után kell a 29 százalék társadalombiztosítási és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]28. § (3) bekezdése értelmében velük kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Jövedelemkifizetés hiányában teljesül az az előző (2. szám 26. kérdés) válaszunkban említett követelmény is, hogy a rokkantnyugdíjas keresetének lényegesen kevesebbnek kell lennie, mint amit a megrokkanás előtti munkakörében elérhetne. A tételes ehót csak a nyugdíjas tag után kell leróni, hisz a másik két tag esetében ez másutt megtörténik. Az evaalanyiság alatt megszerzett vagyon adózott vagyonnak tekintendő.[…] részlet vége a válaszból.