Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény

Kérdés: Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételei-nek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?
Részlet a válaszából: […] ...a családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésére nem, vagy nem teljes mértékben van lehetőség, akkor az a személyijövedelemadó-bevallásban rendezhető [Tbj-tv. 4. § 14. pont, 34. §, 40. § (2), (3) bekezdés, 42. § (2) bekezdés a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Élettársak által érvényesíthető családi kedvezmény

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítik. A közös érvényesítésre már év közben, az adóelőleg megállapítása során is lehetőség van, de a felek az év végi bevallásban eltérhetnek az év közben tett adóelőleg-nyilatkozattól.Más a helyzet akkor, ha a gyermek után családi pótlékra csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés: Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?
Részlet a válaszából: […] ...adóját a kifizető állapítja meg. Az osztalék-előleg összegét és annak adóját a kifizetés évében a személyijövedelemadó-bevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni. Ha az osztalékelőleg a kifizetését követő évben osztalékká válik, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Őstermelő kiegészítő tevékenysége

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulék-alapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, míg a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.(Kéziratzárás: 2026. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Elmaradt jövedelem címén járó kártérítés

Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 30. szakasza alapján – úgy kell tekinteni, mintha a jogviszony utolsó napján, azaz 2024. 08. 13-án került volna kifizetésre. A bevallásban tehát ezt a napot kell vonatkozási időszakként megjelölni.(Kéziratzárás: 2026. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Harmadik országbeli állampolgár szja-kedvezménye

Kérdés: Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.
Részlet a válaszából: […] A 25. életévét be nem töltött fiatal meghatározott, munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmei tekintetében adókedvezményben részesül. A kedvezmény maximális mértéke jogosultsági hónaponként a tárgy-évet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

GYED alapja

Kérdés: Figyelembe kell venni a GYED alapjának megállapítása során a CSED időszakában kifizetett járulékalapot képező egyszeri juttatást (jutalmat)? Fel kell tüntetni az adatmegállapító lapon ezt az összeget? A dilemmát az okozza, hogy a kifizetett összeghez nem tartozik jövedelemmel ellátott nap.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmet a foglalkoztató, azt a jövedelmet a számítási időszak napjai számának növelése nélkül a számítási időszakra bevallott társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemhez hozzá kell számítani. Természetesen az adatmegállapító lapon is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető jogviszonyának rendezése

Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...visszaigényelhető a társaság által utána – a minimumadó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok alapján megállapított – bevallott és befizetett társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó.Mindebből az is következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
Kapcsolódó címke:

Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján 2026 januárjában – a szüneteltetés tartama alatt érkezett bevételből származó jövedelem után – a 2025. évi IV. negyedévi bevallásban (ennek önellenőrzése révén) kell eleget tenni.Az egyéni vállalkozónak a 2026. I. negyedévre nem keletkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló január 16-ától nyugdíjas, tehát a január 15-ét követő időszakra járó munkabérét nem terheli sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó.A nyugdíjazás az ezt megelőző időszakra járó munkabérrészre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 28.
1
2
3
129