tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott egészségbiztosítási járulék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Prémiumévek programban részt vevő köztisztviselő megbízási díja

Kérdés: Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy prémiumévek programban részt vevő köztisztviselő részére kifizetett járulékköteles megbízási díjból?
Részlet a válaszból: […]vevő köztisztviselőnek nincs heti 36 órát elérő foglalkoztatása. A Pép-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a programban részt vevő fennálló jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt, hetente - munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában - legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3012

2. találat: Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalótól? Jogosult lesz-e ez alapján táppénzre?
Részlet a válaszból: […]alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik - többek között - a rehabilitációs járadék. Tehát az idézett szabály szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki részére rehabilitációs járadékot folyósítanak. A Tbj-tv. 25. §-a úgy rendelkezik, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Ezzel áll összhangban a Tbj-tv. 6. § (2) bekezdése, melynek előírása szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2822

3. találat: Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?
Részlet a válaszból: […]szerint kell belőle levonni az egyéni járulékokat is. Ez azt jelenti, hogy mind a 4 százalékos természetbeni, mind a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot le kell vonni a dolgozótól. Amennyiben a kiküldött munkavállaló nyugdíjas, illetve máshol rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással, akkor csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2604

4. találat: Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszból: […]nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék is. Látható, hogy a törvény nem példálózó jelleggel, hanem konkrétan sorolja fel a saját jogú nyugdíjas státushoz alapul szolgáló ellátásfajtákat, így azokon kívül más "nyugdíjszerű" ellátásokat, pl. a rendszeres szociális járadékot már nem lehet idetartozónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli munkavállaló a rendszeres szociális járadék folyósítása alatt társadalombiztosítási értelemben nem minősül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2153

5. találat: Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
Részlet a válaszból: […]képez, így az általános szabályok szerint kell belőle levonni az egyéni járulékokat is. Ez az egészségbiztosítási járulék vonatkozásában 6 százalékos mértéket jelent, feltéve hogy a munkavállaló nem saját jogú nyugdíjas, illetve másutt nem rendelkezik heti 36 órát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2134

6. találat: Egészségbiztosítási járulék bevallása

Kérdés: Külön-külön kell-e ezer forintra kerekítve bevallani és befizetni a 4 százalék természetbeni és a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszból: […]adónemenként meghatározott összesített sorokban 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. Az egyéni egészségbiztosítási járulék természetbeni és pénzbeli része is, valamint a kifizetőt, munkáltatót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1599
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszból: […]mellett - szeptember 1-jétől 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Sajnos e 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosít, így a társas vállalkozói jogviszonya alapján nem lesz jogosult táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre vagy GYED-re. E juttatások - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - csak munkaviszonya alapján illetik meg. A 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1549

8. találat: 4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszból: […]a jubileumi jutalmat, - a végkielégítést, - az újrakezdési támogatást, - a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatást, - a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatást, és - a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeget. A 4 százalék egészségbiztosítási járulék alapja egyben ellátási alapként veendő figyelembe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai szempontjából. Ezzel szemben a 4 százalék egészségügyi hozzájárulásért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. Ezt adóként kell a természetes személynek megfizetnie az adóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó - vállalkozásból kivont jövedelem, - értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, - 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, - árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint - ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1408

9. találat: Végkielégítés egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: 2003. január 1-jétől kell-e 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot vonni a vállalati végkielégítés összegéből?
Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A foglalkoztatott az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet. A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 81