19 találat a megadott étkezési utalvány tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határoznia) a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,b) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,c) a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamintd) azokat a Köt-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a)-h) pontja szerinti juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére is.Az önkéntes szerződést kötelezően írásba kell foglalni, ha az önkéntes a Köt-tv. 2. §-a (3) bekezdésének b)-h) pontja szerint juttatásban részesül [Köt-tv. 6. § (1) bekezdése, és (5) bekezdés b) pontja]. A törvény szerint ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója az önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut. Nem várható el ugyanakkor, hogy az önkéntes a tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségeket maga viselje. Ezeket az önkéntes tevékenységhez szükséges természetbeni juttatásokat, illetve a szükséges költségek megtérítését - mivel azok nem jelentenek az önkéntes számára vagyoni előnyt - a törvény a 2. § (3) bekezdésében található felsorolás szerint nem minősíti ellenszolgáltatásnak, ezzel nem engedi, hogy az önkéntes rosszabb anyagi helyzetbe kerüljön azért, mert önkéntes tevékenységet végez. Ezért - egyebek mellett - nem minősül ellenszolgáltatásnak az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és anyag. Ebben a juttatásban részesülhetnek pl. kórházakban (egészségügyi ruházat, köpeny, maszk), árvízvédelemben (csizma, védőruha) stb. közérdekű önkéntes tevékenységet végző önkéntesek. Ugyancsak nem minősül ellenszolgáltatásnak a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése. Nem tekintendő ellenszolgáltatásnak továbbá az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom sem - mely adható készpénzben és természetben, utalvány (könyvutalvány, könyv stb.) formájában is -, feltéve hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát, az adómentes értékhatár így 2013-ban 19 600 forint [Köt-tv. 2. § (3) bekezdésének a)-b) és i) pontjai]. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének y) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a Köt-tv. alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást. Ezzel összhangban a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján nem esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alá a Köt-tv.-ben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy, a 2011. évi CLVI. törvény 455. §-a (2) bekezdésének h) pontja pedig a szociális hozzájárulási adó szempontjából nem tekinti adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak a Köt-tv.-nek megfelelően végzett közérdekű önkéntes tevékenységet. Hangsúlyozni kell, hogy a Köt-tv. szerint ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatások csak abban az esetben élveznek adó- és járulékmentességet, amennyiben azok az önkéntesnek kizárólag a közérdekű önkéntes tevékenysége ellátása érdekében merülnek fel, nem haladják meg a jogszabályokban előírt adómentes értékkorlátot, illetve a szokásos piaci áron[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni..." Ezért a más formában, más utalvánnyal biztosított melegétkezési utalvány a magánszemély összevonás alá eső bérjövedelme. Ettől eltérően kifizetői adófizetés alkalmazható akkor, ha a juttatás megfelel az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. E szabályozás szerint kétféle módon érhető el a kifizetői adófizetés. Az egyik eset, ha a munkáltató valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen ad át terméket, nyújt szolgáltatást, ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható, és a termék megszerzése, választása, illetve a szolgáltatás igénybevétele, választása bármelyikük számára ténylegesen is elérhető. A másik eset az, ha a munkáltató a munkavállalók által megismerhető belső szabályzat alapján munkavállalói csoportoknak biztosít azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott terméket, nyújt szolgáltatást, ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére melegétkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forint adható kedvezményes természetbeni juttatásként, melynek 25 százalékos személyi jövedelemadó terhét a kifizető viseli. Melegétkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghaladó rész tehát főszabályként a magánszemély adóköteles jövedelme. Miután az étkezési utalványt munkaviszonyra tekintettel kapja a magánszemély, munkaviszonyból származó, összevonandó bérjövedelemnek tekinthető, mely után a feltételek fennállása esetén adójóváírás is érvényesíthető. A bérjövedelemnek minősülő étkezési hozzájárulás után mind a munkáltatót, mind a munkavállalót az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség is. A főszabálytól eltérő rendelkezéseket fogalmaznak meg az Szja-tv. 69. §. (1) bekezdés d) és e) pontjai. Az adóköteles természetbeni juttatás után az adózási teher a munkáltatóra fordul, ha a munkáltató valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttat adóköteles bevételt. Ugyancsak a munkáltató teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható, feltéve hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető (cafeteria). Ebben az esetben a munkáltató által biztosított keretben tulajdonképpen benne foglaltatik a közteher is. Nem a dolgozó, hanem a munkáltató fizeti meg a természetbeni juttatások utáni adóterhet, ha a munkáltató valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján több munkavállaló, azaz munkavállalói csoportok részére juttat azonos feltételekkel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;" A törvényi szabályozásból tehát az következik, hogy a 12 ezer forint "hideg" vásárlási utalványból adómentes havi 6 ezer forintnak megfelelő rész, a fennmaradó havi 6 ezer forintnyi rész pedig valamilyen formában adóköteles. Az adóköteles részt akkor lehet természetbeni juttatásnak tekinteni, ha azt az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontja alapján juttatták a magánszemélyek részére. Az Szja-tv. 69. § hivatkozott rendelkezései szerint a juttatást akkor lehet természetbeni juttatásnak tekinteni, ha - törvény vagy más jogszabály rendelkezésén alapul, vagy - valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen adják át, ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható (cafeteria), feltéve hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető, vagy - a munkáltató valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján munkavállalói csoportok részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adják át, feltéve hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg. Ha a foglalkoztató által nyújtott juttatás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adhat havi 12 ezer forintot meg nem haladó, vagy "hideg" étkezésre havi 6000 forintot meg nem haladó értékben. A rendelkezés az adómentességhez további feltételeket nem ír elő a juttatás nyújtásának időpontjára, vagy az utalványok felhasználására vonatkozóan. Ebből levonható
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]juttatására a munkáltató akkor köteles, és a munkavállaló azt akkor követelheti, ha azt munkaszerződés, kollektív szerződés, a munkáltató belső szabályzata előírja. Miután nincs törvényi kötelezés, a juttatás feltételeit, mértékét is a munkáltató határozza meg, a munkavállalót bizonyos szempontok szerint - például a hónap nem minden munkanapján dolgozott - kizárhatja a juttatásból. A konkrét esetben azt kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezi étkezési hozzájárulás fizetésére, akkor a munkáltató saját maga szabályozhatja, hogy az étkezési hozzájárulást kinek, milyen feltételek teljesülése esetén biztosítja. Ebben a szabályzatban rendelkezhet úgy is, hogy az étkezési hozzájárulást csak teljes ledolgozott hónap után adja, de megteheti azt is, hogy az adott hónapban munkával töltött napok számát figyelembe véve arányosít. Levelében azt írta, hogy a munkavállaló munkaszerződése tartalmazza, hogy a munkavállalónak étkezési hozzájárulás jár,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]haladja meg évente a minimálbér tizenkétszeresét - a magánszemélynek nincs bevallási és adófizetési kötelezettsége. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján a munkáltató a munkavállaló részére adhat étkezési utalványt. A jogszabályhely nem fogalmaz meg olyan elvárást, hogy csak "állományban lévő" munkaviszonyos alkalmazott
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 9000 forintig vagy a 4500 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A rendelkezés alapján egyértelmű, hogy egy magánszemély a munkáltatók számától függetlenül - a juttatás módjától függően - "meleg" étkezés esetén legfeljebb havi 9000 forintig, vagy "hideg" étkezés esetén legfeljebb havi 4500 forintig mentesülhet az adózás alól. Ugyanakkor az Szja-tv. nem rendelkezik arról, hogy a munkáltatónak, illetve munkavállalónak milyen kötelezettsége van egymás melletti párhuzamos foglalkoztatás esetén. A szabályozásból azonban látható, hogy az adómentesség értékhatára a magánszemély oldaláról zárul be, másrészről kizárólag a magánszemély van birtokában annak azoknak a tényeknek, amelyek akadályozzák, hogy a munkáltató adómentesen biztosítson étkezési hozzájárulást. Ezért az adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez a magánszemélynek kell[…] részlet vége a válaszból.