tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott elhalálozás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elhunyt munkavállaló járandóságai

Kérdés: Kifizethető-e a 2009. július 3-tól 2009. július 27-ig tartó időszakra járó táppénz a házastárs részére abban az esetben, ha a munkavállaló 2009. július 27-én meghalt, és a táppénzes papírok 2009. augusztus 31-én kerültek a kifizetőhelyhez? A hagyaték részét képezi-e a munkavállaló 38 napra járó szabadságmegváltása?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót a munkaviszonya alapján megillető díjazások, amelyek előzőleg korábban nem lettek részére kifizetve, hagyaték tárgyaként a munkavállaló örökösét illetik meg. Másképpen fogalmazva a munkavállaló örököse a munkavállalónak csupán azokat a vagyoni jogait szerzi meg, amelyek öröklés tárgyai lehetnek. Munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben a személyéhez fűződő egyéb jogosultságai terén jogutódlás nem következik be, azok a hagyaték tárgyait nem képezik, azokat az örökös nem szerzi meg. Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos addig ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani. A munkavállalót megillető szabadságmegváltás olyan, őt a munkaviszonya alapján megillegő díjazás, amely hagyaték tárgyaként a munkavállaló örökösét megilleti. Értelemszerűen a munkavállaló halála esetén ez az összeg is az örökös részére kifizetendő munkabér részét képezi. A Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A kérdéses esetben érintett elhunyt munkavállaló esetében a biztosítás alapját képező munkaviszony a biztosított munkavállaló halálának időpontjában megszűnt. Az Eb-tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át. Szakmai álláspontunk szerint a kérdéses esetben érintett elhunyt munkavállalót biztosítási jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2746

2. találat: Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén

Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
Részlet a válaszból: […]határozatokat. Ez azonban nem zárja el attól, hogy a volt munkavállalóval szemben fennálló jogos anyagi igényét annak örökösével, örököseivel szemben a munkaügyi bíróság előtt érvényesítse. Az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat. A munkabérre vonatkozó kifizetési kötelezettség a munkaviszony megszűnéséig ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására is irányadó [Mt. 136. § (1) bekezdés]. Az Mt. 136. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megillette volna, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A túlfizetés azonban nem követelhető vissza, ha a munkaviszony megszűnése a munkavállaló halála miatt következett be. Jelen munkaviszony-megszűnési esetben az Mt. 97. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ilyen esetben az örökös kérheti a munkabér kifizetését és az igazolások kiadását. Megkeresi a munkáltatót, és bemutatja az munkavállaló halálát igazoló okiratot. A munkavállaló örökösének az minősül, akit a közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban annak minősít. Szükség, illetve kétség esetén a munkáltató az örökösi minőséget igazoló közokiratot kérheti. A jogalkalmazói gyakorlat értelmében ha vita keletkezik abban, hogy ki a munkavállaló örököse, az örökösi minőség végleges megállapításáig a munkáltató akkor jár el helyesen, ha a munkavállalót megillető anyagi természetű járandóságokat bírói letétbe helyezi. A bírósági letétbe helyezést követően a megállapított örökös jogosult felvenni az örökhagyó hagyatékaként a munkáltató által letétbe helyezett vagyont, készpénzt, egyéb tárgyakat. Kérdés, hogy ha a munkavállaló halála a munkaviszony megszüntetésére irányuló rendes felmondás közlését követően a felmondási időtartam alatt következik be, a felmondási időre a munkavállalót megillető munkabér, illetve átlagkereset megilleti-e, illetve milyen mértékben az örököst. Valamint ha a munkáltató rendes felmondása esetén a felmentési időre járó átlagkereset, illetve a végkielégítés a munkavállaló halálát megelőzően az utolsó munkában töltött napon kifizetésre került, visszakövetelhető-e az örököstől és milyen időszakig a felmondási időtartamra járó átlagkereset, illetve a végkielégítés. Ha a munkavállaló halála rendes felmondás közlését követően a felmondási idő lejáratát megelőzően következik be, a munkaviszony megszűnésének a jogcíme nem a rendes felmondás, hanem a munkavállaló halála. A munkaviszony nem a felmondási idő leteltével, hanem a munkavállaló halála bekövetkezésének időpontjában szűnik meg. Fenti körülményekre figyelemmel álláspontunk szerint a felmondási időtartamra járó munkabér, illetve átlagkereset a munkavállaló örökösét a halál bekövetkezésének időpontjáig, arányos mértékben illeti meg. Ha a munkavállaló halála előtt az utolsó munkában töltött napon kifizetésre került a felmentési időre járó átlagkereset, illetve végkielégítés, álláspontunk szerint a munkáltató a munkavállaló örökösétől visszakövetelheti a halál időpontjától a felmondási idő végéig terjedő időszakra kifizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1170

3. találat: Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszból: […]utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait, ilyen esetben gyakorlatilag nem lehet alkalmazni. Ugyanis a munkavállaló halála esetén az anyagi jellegű jogok terén jogutódlás következik be, ezért a munkavállalót a munkaviszonya alapján megillető díjazások, amelyeket előzőleg még nem fizettek ki a részére, hagyaték részeként az örököst illetik meg. Ezek közé tartozik többek között a munkában töltött időre járó munkabér, illetve a munkában nem töltött időre fizetendő távolléti díj, illetve átlagkereset. A munkavállalót a munkaviszony fennállásának idejére megilleti a szabadság, amelyet elsősorban természetben kell kiadni. Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos, addig ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani. A munkavállaló halála esetén ez az összeg is az örökös részére kifizetendő munkabér részét képezi. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig, jelen esetben haláláig a munkáltatónál eltöltött időre járó szabadságnál többet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 474
Kapcsolódó tárgyszavak: ,