tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

42 találat a megadott előrehozott öregségi nyugdíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Megbízási jogviszony fenntartása nyugdíjazás alatt

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha nem szünteti meg egy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállaló megbízási jogviszonyát, csak módosítja? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a nyugdíj megállapításának napján nem állhat biztosítási jogviszonyban, a megbízási díjat "0" forintra módosítanák, így a foglalkoztatott nem minősülne biztosítottnak.
Részlet a válaszból: […]értelmében a megbízási szerződés alapján munkát végző személyre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. 2011. január 1-jétől a minimálbér havi összege 78 000 forint. A megbízási szerződés alapján munkát végző személy társadalombiztosítási szempontból tehát akkor biztosított, ha a havi díjazásának összege eléri a biztosítási alsó határt, vagyis a minimálbér harminc százalékát, azaz a havi 23 400 forintot. Amennyiben a megbízott 2011. év valamelyik naptári hónapjában nem részesül legalább 23 400 forint díjazásban, akkor rá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3557

2. találat: Felmondás előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállalónak a rendes felmondás szabályai szerint, és ha igen, milyen juttatások illetik meg a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]miatt szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát. A munkáltató köteles a felmondását megindokolni, amiből a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokával kapcsolatosan előírt követelmény, hogy valósnak és okszerűnek kell lennie, amit vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltató csak abban az esetben nem köteles megindokolni a felmondását, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül (öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, szolgálati nyugdíj, korengedményes nyugdíj, más, öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugdíj). A munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha részére a nyugellátást már megállapították. Mivel a nyugdíjba vonulás nem lehet felmondási indok, így konkrétan az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállalónak ezen okra hivatkozva jogszerűen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3430

3. találat: 1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e 2011-ben előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1954. január 4-én született nő, akinek 2010. év végén 39 év szolgálati ideje volt, és van 2 év hivatalosan elismert korkedvezménye?
Részlet a válaszból: […]előbbiekben ismertetett feltételek mellett már 58 életéve betöltését követő 183. naptól, azaz legkorábban 2012. évben jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra. Az előrehozott öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamára tekintet nélkül csökkentett mértékben kerül megállapításra. Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj esetében a nyugdíj összegének számítási szabályai kicsit bonyolultnak tűnhetnek, de megpróbáljuk egyszerűen bemutatni. Amennyiben az igénylő 58 év és 183 naposan kéri a korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását, akkor az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni, tehát úgy kell tekinteni, mintha a 60. életévet követő 183. napot betöltötte volna. Ebben az esetben a nyugellátást a 61. életévét követő 183. nap betöltéséhez hiányzó 12 hónap alapján (3,6 százalék csökkentéssel) kell megállapítani. Amennyiben az igénylő a 60. életévet követő 183 nap betöltésekor kéri a korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását, akkor az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve, a csökkentés kiszámításánál 62 év 183 naposnak kell tekinteni. Ebben az esetben a kérdező korkedvezményes öregségi korhatáráig (61 év 183 nap) nincs hiányzó idő, így a nyugdíja csökkentés nélkül állapítható meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2011. január 1-jétől számára lehetőség van kedvezményes nyugdíj igénylésére is, amely az életkortól függetlenül jár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3349

4. találat: Egyéni vállalkozó előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie vagy kell-e szüneteltetnie az egyéni vállalkozói tevékenységét annak a vállalkozónak, aki előrehozott öregségi nyugdíjba kíván vonulni? Amennyiben a nyugdíjazás után tovább folytatja a tevékenységet, mikortól nem kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszból: […]álljon, de ez az előírás nem érinti az egyéni és társas vállalkozókat. Ennek az a praktikus oka, hogy a vállalkozó e naptól kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, amely viszont nem tartozik a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok körébe. Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti: a vállalkozó a nyugdíjazása napjától tekintendő kiegészítő tevékenységet folytatónak, e naptól változik meg a járulékfizetési kötelezettsége, azaz nem terheli a minimálbér utáni járulékfizetés, viszont egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3334

5. találat: Rokkantnyugdíjas nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 2006. december 15. óta rokkantnyugdíjas nőnek, aki 2006. december 14-ig 33 év munkaviszonyt és 7 év korkedvezményt szerzett, és 2010-ben az orvosi felülvizsgálaton egyszer már 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg számára, majd II. fokon visszakapta a rokkantságinyugdíj-jogosultságot, de 2011-ben ismét el kell mennie orvosi vizsgálatra? Mit tehet abban az esetben, ha ismét elveszti a rokkantságinyugdíj-jogosultságát? Valóban jogosult lenne-e előrehozott öregségi nyugdíjra, hiszen már 2006-ban rendelkezett 40 év szolgálati idővel? A nyugdíj-biztosítási szervek állásfoglalása szerint az igénylő nyugdíjkorhatára a 63. életéve.
Részlet a válaszból: […]hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A nők esetében korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után további egy-egy év korkedvezmény jár. (A korkedvezményre - 2012. december 31-ig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. A korkedvezményre való jogosultságot 2007. január 1-jétől - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a munkáltatók többlet-járulékfizetése alapozza meg.) Amennyiben az igénylő "7 év korkedvezményt szerzett", úgy 28 éven keresztül kellett korkedvezményre jogosító munkahelyen dolgoznia. Arról, hogy az érintett pontosan mennyi időt dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben, a nyugdíjat megállapító határozat szolgálati időre vonatkozó részében lehet találni információt. Amennyiben az igénylő nem dolgozott legalább 28 éven keresztül korkedvezményre jogosító munkahelyen, sajnos 7 év korkedvezmény nem illeti meg. Korkedvezmény abban az esetben sem illeti meg, ha dolgozott ugyan korkedvezményre jogosító munkakörben, azonban annak időtartama nem éri el legalább a nyolc évet. Amennyiben erről az esetről van szó, az érintett csak az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárának megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3259

6. találat: Előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltése

Kérdés: Elmehet-e az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 10 hónappal nyugdíjba egy 1951-ben született személy, ha rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és egy összegben előre kifizeti a járulékait?
Részlet a válaszból: […]kifizetné a járulékokat. Ennek az az indoka, ahogy az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a szóban lévő ellátás valamennyi feltétele együttesen fennáll, vagyis az igénylő betöltötte a 60. életévét, és legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2928

7. találat: Nyugdíjazással kapcsolatos változások

Kérdés: Melyek az öregségi és az előrehozott öregségi nyugdíjakkal kapcsolatos jogszabályok legfontosabb változásai? Mikortól lépnek életbe ezek a változások, és érvényesek lesznek-e visszamenőlegesen is?
Részlet a válaszból: […]munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében EU/EGT tagállamban - ideértve Svájcot is -, sem a szerződő államban nem állhat. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel, és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban. (Az egyéni vállalkozó esetében a jogviszony kiegészítő tevékenységgé alakul át.) Az említett személyi kör csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra akkor jogosult, ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek megfelel. A nyugellátás összegét a szükséges 40 évhez képest hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben, és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig terjedő idő hosszával arányosan csökkenteni kell. Az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében a csökkentés mértékét nem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, hanem a 62. életév betöltéséig, azaz legfeljebb 1095 napra kell számolni. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését két évvel megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az érintettek esetében az előrehozott öregségi nyugdíj összegét - függetlenül az előírt 37 évet esetleg meghaladó szolgálati idő hosszától - már csökkentéssel kell meghatározni. Az előrehozott öregségi nyugdíj összege függ tehát az igénylő életkorától is. Az irányadó nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkort betöltött igénylő esetén az ellátást úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Ha az igénylő ennél korábban, maximum az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel kéri a nyugellátás megállapítását, akkor az öregségi nyugdíj összegét 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal - összesen 8,4 százalékkal - kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az irányadó nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. Ez annyit jelent, hogy a nyugellátás összegét a korhatár betöltésekor nem számolják újra, a nyugdíjas részére a folyósító szerv ezt a megállapításkori saját jogú nyugellátást - a mindenkori emelésekkel növelten - fogja folyósítani élete végéig. Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a legalább 37 év szolgálati idővel rendelkező, biztosítással járó jogviszonyban nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2620

8. találat: Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt

Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
Részlet a válaszból: […]megszerzése után saját jogú nyugdíjukat szüneteltetniük kell. A rendelkezések szerint az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. Az éves "keretösszeg" az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen a keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete a keretösszeget meghaladja, nyugdíját a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell, illetve a nyugdíjfolyósító szerv szünetelteti. Az Mt. rendelkezéseinek értelmében a munkaviszony megszüntethető a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; rendes felmondással; rendkívüli felmondással; azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Amennyiben a munkavállaló nem akarja megszüntetni a munkaviszonyát közös megegyezéssel, erre természetesen nem kötelezhető, tehát csak a felmondás jöhet szóba, ami viszont egy 57. életévét betöltött munkavállaló esetében nem egyszerű dolog. A felmondást először is indokolni kell, a felmondás indoka pedig csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Rendes felmondás esetén végkielégítés is megilleti a munkavállalót, amelynek mértéke a cégnél eltöltött évek arányában növekszik, azaz a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi; d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az - az öregségi nyugdíjra, továbbá - a korkedvezményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2334

9. találat: 1948-ban született férfi előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1948. február 25-én született, 41 év munkaviszonnyal rendelkező férfi? Amennyiben igen, van-e lehetőség arra, hogy továbbra is jelenlegi foglalkoztatójánál dolgozzon? Származik-e valamilyen hátránya az előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt?
Részlet a válaszból: […]két feltételnek megfelel, tehát igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat, amennyiben munkaviszonyát megszünteti. Ezt követően annak nincs akadálya, hogy a volt cége ismét alkalmazza. Ennek során viszont számolnia kell a Tny-tv. 83/B. §-ával, miszerint ha a nyugdíjasként szerzett jövedelméből származó nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizenkétszeresét, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2333

10. találat: 1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e 2008. évben előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1951-ben született nő, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett evás egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszból: […]jogviszony hiánya szükséges, elegendő, ha a kérdező a munkaviszonyát legalább 1 napra - arra a napra, amelytől az igénylő a társadalombiztosítási ellátás megállapítását a nyugellátás igényléséhez szükséges formanyomtatványon kéri - megszüntetni. Más a helyzet az egyéni és társas vállalkozó esetében az előrehozott vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során: a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapították. Esetükben tehát nem szükséges a vállalkozói tevékenység megszüntetése, ugyanis a nyugdíjas státus megszerzésével őket kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozóknak kell tekinteni. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj fent ismertetett feltételei 2008. december 31-ig hatályosak, hiszen ezen időpontot követően megváltoznak az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok. Felhívjuk továbbá a kérdező figyelmét arra, hogy 2008. január elsejétől nemcsak az előrehozott nyugdíj megállapításának a feltételei változtak meg, hanem az ellátás mellett folytatható keresőtevékenységre vonatkozó szabályok. Ha a 62. életévét be nem töltött előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2287
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 42 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést