Összes tárgyszó megjelenítése

Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?

Helyesen jár el az a kft., amely nem fizet járulékot az ügyvezetője után, tekintettel arra, hogy a cégben heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkezik, ahonnan ugyan jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a jogviszonya fennáll?

Milyen igazolásokat kell kiállítani a jogviszony megszűnésekor egy kft.-vel társas vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély tag részére a jogviszony megszűnésekor?

Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?

Valóban 23 éves koráig jár családi pótlék az után a gyermek után, aki tanulási nehézséggel küzd?

Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?

Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a tanuló, aki érettségi után kétéves technikumba járt 2010 júniusáig, de megbukott, és a pótvizsgái október-november hónapban tartanak? Hogyan kell eleget tenni a fizetési kötelezettségnek?

Meddig veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást a tanulói jogviszony megszűnése után egy nappali tagozatos középiskolai tanuló? Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ki lehet adni annak a dolgozónak a 2017. évi és a 2018. évi 40 nap szabadságát, akinek az egyéves táppénze 2018. június 14-én lejár, vagy ezt egy összegben kell kifizetni szabadságmegváltásként a munkaviszony megszűnésekor? A dolgozó június 15-től szabadságra szeretne menni, és csak annak lejárta után igényelné a rokkantsági ellátást.

Mi lesz a táppénz irányadó időszaka azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a korábbi munkáltatója, egy szövetkezet átalakult, és egy kft. lett a jogutódja? Az előd és a jogutód munkáltató is kifizetőhelyként működik, az átalakuláskor a jövedelemigazolásokat kiállították. Helyesen járnak-e el, ha az előző teljes év lesz az irányadó időszak, hiszen az adatok rendelkezésre állnak?

Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?

Módosítható szabadságra a táppénz?

Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?

Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, akinek több mint öt éve tartó munkaviszonya 2010. február 7-én megszűnt, február 8-ától keresőképtelen beteg, és a volt munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen azt a tájékoztatást kapta, hogy csak 30 napig jogosult táppénzre? A betegség várhatóan hosszú ideig fog tartani.

Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?

Szükséges-e, és ha igen, milyen formában a munkáltató részéről annak igazolása, hogy a munkavállalóra vonatkozóan társadalombiztosítási bejelentésének eleget tett?

Hol tudja megtekinteni egy magánszemély, hogy az egyéni nyugdíjszámláján milyen összeget tartanak nyilván?

Valóban kell előleget fizetnie a kifizetőhelynek a társadalombiztosítási ellátásokra, ha határidőre nem tudja folyósítani a teljes összeget? Milyen összegű előleget kell fizetni ebben az esetben?

Létezik-e gyakornoki állás a társadalombiztosítási szakterületen annak érdekében, hogy a jelenleg társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadói OKJ-s képzésen részt vevő tanulók gyakorlatot szerezhessenek?

Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja abban az esetben, ha betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, közel 43 év szolgálati idővel rendelkezik, de az ellentmondásos béradatai miatt egyelőre csak öregségi-nyugdíj-előleget állapítottak meg a számára, vagy az öregségi nyugdíj megállapításáról szóló végleges határozat kiadásáig még a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani a közterheit?

Valóban nem kell már megszüntetni a társas vállalkozói jogviszonyt arra az esetre, ha a tag rokkantsági ellátást szeretne igényelni?

Milyen adóalap után kell levonni a 16 százalék személyi jövedelemadót, ha egy cég egy társasháztól bérel ingatlant? Meg kell-e jeleníteni a számlában a 27 százalékos adóalap-kiegészítést?

Kifizetheti-e egy társasház a részletes számla alapján egy társasházi közös képviselő telefonköltségét költségtérítés címén? Kifizethető-e a saját gépkocsi használatának költsége abban az esetben, ha azt a közös képviselő a ház ügyeinek intézésére is használja, és erről útnyilvántartást vezet? Keletkezik-e a kifizetések után valamilyen járulékfizetési kötelezettség?

Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az az elvált férfi, aki külön háztartásban él, és három gyermeke után havi rendszerességgel gyermektartásdíjat fizet? A nevelési ellátást a volt feleség részére folyósítják, aki főállású anya, így a családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni.

Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?

Kifizetheti-e egy cég adómentesen az újonnan belépett munkavállalója előző cége felé fennálló tartozását? A dolgozó előző munkahelyén tanulmányi szerződést kötött, a tanfolyamot elvégezte, de ezután a munkaviszonyát megszüntette, ezért a tanfolyam díját vissza kell fizetnie?

Jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a 2018 júniusában érettségizett diák, aki szeptembertől távoktatás keretében kezdi meg egyetemi tanulmányait, vagy fizetnie kell az orvosi ellátásért?

Milyen feltételekkel vehető igénybe az adóhatóság telefonos információs rendszere, és milyen ügyek intézhetők ilyen módon?

Elszámolható adómentesen a munkáltató által vásárolt temetési koszorú?

Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára - a számlán a vállalat neve szerepel -, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?

Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?

Valóban fizetni kell-e az orvosi ellátásért annak a biztosított személynek, aki hegymászás közben sérül meg, és kórházba kell szállítani?

Milyen adókötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy magánszemély eladja a termőföldjét egy állattenyésztőnek, aki a földet az állatai számára szükséges takarmány biztosítására szeretné használni? Hogyan változik a kötelezettség, ha a vásárló egy mezőgazdasági őstermelő, aki dinnyetermesztésre kívánja hasznosítani a földet?

Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. szünetelteti a tevékenységét?

Milyen jogviszonyban láthatja el a gazdasági társaság tagja a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatokat?

A kifizetőhely a biztosított részére a GYED-maximumot folyósította, egy ellenőrzés megállapítása szerint azonban az évváltás miatt már a GYED-minimumot kellett volna folyósítani. Hogyan vonható vissza a biztosítottól a jogalap nélkül kifizetett nagy összegű ellátás?

Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát annak a munkavállalónak, aki 2013. október 31-től szünetelteti a vállalkozását, 2013. november 1-jétől munkaviszonyban áll, és ebben a jogviszonyban terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet adott be?

Kell járulékot fizetni a betéti társaság terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő beltagja után?

Kell járulékot fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő ügyvezető után, ha személyesen semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?

Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?

Hogyan lehet a magántelefonokkal kapcsolatos 20 százalékot továbbszámlázni, és milyen hatása van ennek az áfalevonási tiltásra?

Hogyan alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül? A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó nem köteles minimumjárulék fizetésére, ha GYED-ben részesül, miközben a GYES tartama alatt csak akkor mentesül alóla, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát.

Milyen jogszerű megoldás alkalmazható abban az esetben, ha egy munkáltató a főfoglalkozásban álló munkavállalója lakhatásának megoldására a tulajdonában álló szolgálati lakásban történő elhelyezésért heti 10 órás részmunkaidős munkaszerződést kötne házfelügyelői, takarítói munkakörre úgy, hogy a munkavállalót ne érje keresetveszteség? Betölthető két munkakör egy munkaszerződés alapján, vagy mindenképpen két szerződést kell kötni a munkavállalóval?

Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?

Jogutódlásként kell kezelni az OEP-ellátások szempontjából azt az esetet, ha egy munkavállaló egy cégcsoport két tagjánál is foglalkoztatásban áll, de az egyiknél megszűnik a jogviszonya?

Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?

Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?

Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.

Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?