tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott élettárs tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Élettársak családi pótléka

Kérdés: Miért nem jogosultak egymás gyermekei után családi pótlékra az élettársak, akik már több éve együtt élnek, és közösen összesen 4 gyerme­ket nevelnek, annak ellenére, hogy ismerőseik között vannak olyanok, akik jogosultak az ellátásra egymás gyermekei után is?
Részlet a válaszból: […]felsorolásból is kitűnik, a jogszabály jelen állás szerint megkülönbözteti a házasságban élőket az élettársi kapcsolatban élőktől. Amíg a házasok a saját, vér szerinti gyermek mellett a házastárs vér szerinti gyermeke után is igényelhetik az ellátást, így összességében magasabb összegben juthatnak családi pótlékhoz, addig az élettársak ilyen lehetőséggel nem rendelkeznek. Természetesen a közös kapcsolatukból született gyermekek után ilyen megkötés nem létezik, bármely fél igényelhet a jogukon ellátást, és az természetesen folyósításra is kerül. Miért is lényeges kérdés az, hogy ki veheti igénybe az ellátást és ki nem a párja vér szerinti gyermekei után? Minél több gyermek számít be a gyermekszámba, annál magasabb összegű lesz az ellátás. A családi pótlék havi összege egygyermekes család esetén 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint. Ez az összeg kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, de két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként már 14 800 forint. Amennyiben valaki családjában három vagy több gyermeket nevel, gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint a családi pótlék összege. Mint látjuk, ezért nem mindegy, hogy a gyermek után ki veheti igénybe az ellátást, hiszen ezek alapján hiába hoz az élettársi kapcsolatba mindkét fél egy-egy gyermeket, ettől függetlenül csak 12 200 forint ellátásban részesülhetnek fejenként, vagyis összességében 24 400 forint birtokába jutnak havonta. Amennyiben ezt rávetítjük egy házaspárra, láthatjuk, hogy a család[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4628
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Családi kedvezmény igénybevétele élettársak esetén

Kérdés: Jogosult-e a 206 250 forint összegű családi kedvezmény igénybevételére egy azonos lakcímen élettársi közösségben élő pár férfi tagja, ha három gyermeket nevelnek, amelyből kettő az édesanyáé, egy pedig közös? A munkáltató elutasította az apa kérelmét azzal a hivatkozással, hogy ő csak a saját gyermeke után jogosult a 62 500 forintos kedvezményre.
Részlet a válaszból: […]együtt élő házastárs. A kérdésben szereplő esetben az anya három gyermek utáni kedvezményre jogosult, mint vér szerinti szülő. Az adóelőleg megállapítása során háromszor 206 250 forint adóalap kedvezményre jogosult. Év közben az Szja-tv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a családi kedvezményt megosztani nem tudja, mert nincs házastársa. Ugyanakkor az Szja-tv. 29/B. §-ának (1) bekezdése alapján az adóbevallásban vagy munkáltatói adóbevallásban a kedvezményre jogosult szülő a családi kedvezményt élettársával megoszthatja, feltéve hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe. A kérdéses esetben az apa egy gyermek után jogosult családi pótlékra, mint vér szerinti szülő. A saját háztartásban nevelt nem vér szerinti gyermekek után családi pótlékra nem jogosult. Ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3690

3. találat: Élettárs részére biztosított üdülési szolgáltatás

Kérdés: Béren kívüli juttatásnak minősül-e a nyújtott üdülési szolgáltatás abban az esetben, ha a munkavállaló nem a házastársával, hanem az élettársával pihen a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben?
Részlet a válaszból: […]részére nyújtott üdülési szolgáltatás akkor minősül béren kívüli juttatásnak, ha a családtagok közeli hozzátartozónak minősülnek. A közeli hozzátartozó fogalmát az Szja-tv. nem tartalmazza, ezért az Art. 178. § 19. pontjának rendelkezését kell alkalmazni. E szerint közeli hozzátartozónak a Ptk. 685. §-a b) pontja szerinti közeli hozzátartozót kell tekinteni. E szerint közeli hozzátartozók "a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér..." Ugyanezen szakasz alapján hozzátartozó "...az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa". A Ptk.-fogalom a közeli hozzátartozók között csak a bejegyzett élettársat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3485
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Élettárs családi pótléka

Kérdés: Igényelhetik-e az élettársak egymás gyermekei után a családi pótlékot abban az esetben, ha bejelentik kapcsolatukat? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszból: […]gyermek után igényel 12 200 forint összegben családi pótlékot, apuka szintén. Az összességében 24 400 forint. Amennyiben kétgyermekes családnak számítanának, akkor az ellátás összege gyermekenként 13 300 forint lenne a jelenlegi rendelkezés szerint, így összességében és havonta 26 600 forintot kapnának kézhez, ami 2200 forinttal több a másik verziónál, és évek alatt ez az összeg már jelentős. Éles szemű olvasó már kiszúrta, hogy korábban az élettársi kapcsolatok jelentős részéről beszéltünk. Ez azt jelenti, hogy létezik olyan élettársi kapcsolat, mely alapján kaphatja az ellátást a gyermek nem vér szerinti szülője is. Ez pedig a bejegyzett élettársi kapcsolat. Ez egy olyan együttélés, melyet a Ptk. a házassággal egy szintre emelt, éppen ezért nagyon hasonló procedúra szükséges ennek kialakításához, mint a házasságkötés. Itt kell tisztáznunk a következő hatalmas félreértést. Különbséget kell ugyanis tennünk a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele között. Vizsgáljuk előbb meg az utóbbit! 2010. január 1-jétől az élettársak kérhetik a közjegyzőknél nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel pluszjogok vagy kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, a nyilvántartás csak a kapcsolat bizonyítását könnyíti meg. Az egyetlen különbség, hogy a különnemű élettársak esetén van apasági vélelem, tehát az anya nyilvántartott élettársa automatikusan a gyermek apja lesz. Ez tehát a közhiedelemmel szemben nem alapozza meg azt, hogy az élettárs gyermeke után valaki családi pótlékot igényeljen. Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Mint korábban említettük, ez az eljárás nagyon hasonlatos a házasságkötéshez, csak egy különbség van: a bejegyzett élettársi kapcsolatot azonos neműek létesíthetik. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak. A felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthető. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársakra. A jogszabály néhány kivételtől eltekintve, melyeket alább felsorolok, hasonló jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a bejegyzett élettársi kapcsolathoz, mint a házassághoz. Így ebben az esetben a bejegyzett élettárs jogosult a vele együtt élő társa gyermeke után a családi pótlék igénylésére és megállapítására, valamint folyósítására. Léteznek olyan vélemények, melyek szerint ez a szabályozás hátrányosan különbözteti meg a különböző nemű párokat, hiszen előttük nincs nyitva az út, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek. Ez így is van, de ne felejtsük el, hogy számukra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3307

5. találat: Élettárs özvegyi nyugdíja

Kérdés: Megállapítható-e özvegyi nyugdíj élettársi kapcsolat bejegyzése nélkül, illetve elegendő-e az azonos lakcímre történő bejelentés az ellátáshoz? Az egyik fél csak tartózkodási helyként jelentette be a címet.
Részlet a válaszból: […]nélkül együtt élt. A Tny-tv. R. 60. § (2) bekezdése tételesen rögzíti azokat az igazolási formákat, amelyek alapján az élettársi közösség tízévi folyamatos fennállása kétséget kizáróan igazoltnak tekinthető. Így ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a jogszerzővel - gyermek esetén - egy év óta, illetve - gyermek hiányában - tíz év óta megszakítás nélkül azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, akkor az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az eljárás során az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény nem merül fel. Tehát az ügyfél nyilatkozata mellett az azonos lakcímet igazoló "lakcímkártya" is elegendő lehet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3293

6. találat: Élettárs pótszabadsága

Kérdés: Jogosult-e az élettárs az Mt. 132. § (2) bekezdésében meghatározott pótszabadságra, vagy mindenki csak a saját gyermeke után igényelheti?
Részlet a válaszból: […]azonos neműek esetén - az anyakönyvvezetőnél a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyeztetni (bejegyzett élettársi kapcsolat). Az élettársi kapcsolat családjogi joghatásai között szerepel, hogy ha egy gyermekét egyedül nevelő szülő létesít élettársi viszonyt, az élettárs a szülő előző kapcsolatából származó gyermeke felett nem rendelkezik szülői jogokkal, mert e jogok a vér szerinti szülőt illetik meg, de az élettárs a hagyományos értelemben vett nevelőszülőnek minősül. Együtt élő élettársak közös gyermeke felett az élettársak mindegyike teljes joggal gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogokat. Az élettársi kapcsolat egyéb jogi hatásai között szerepel, hogy pl. a munkajogban is a házastárs jogaival szinte azonos jogokat élvez (l. pl. közeli hozzátartozó munkajogi fogalmát. Az Mt. alapján közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs). Az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek(ek) után járó pótszabadság azt a munkavállalót illeti meg, amelyik a szülők döntése alapján a gyermek(ek) nevelésében nagyobb szerepet vállal. A szabályozás ugyan a szülők döntését említi, de az MK 100. számú állásfoglalás alapján ez nem csak a vér szerinti szülőket jelenti. Az említett állásfoglalás szerint gyermekek után járó pótszabadság megilleti az örökbe fogadó szülőt, az állami nevelt, intézeti nevelt gyermek gondozását (térítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3090
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében

Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
Részlet a válaszból: […]fennmaradó ötven százalék a házastársánál vagy élettársánál minősül bevételnek. Az Szja-tv.-t megvizsgálva láthatjuk, hogy az említett jövedelmet az egyéb jövedelmek között említi a jogszabály a következőképpen: családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem a Cst. szerint a jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék. Tehát az idézett joghely, de a többi családtámogatási vagy más jogszabály sem teszi függővé az adóbevallásban történő szerepeltetését a családi pótlék meghatározott részének attól, hogy az adózó részesülhetne az adott gyermekek után családi pótlékban vagy sem. Egyszerűen csak a közös háztartás vezetését és az élettársi kapcsolat meglétét említi a jogalkotó, mint alapvető feltételt. Tehát sajnálatos módon az élettárs ugyanúgy köteles egyéb jövedelemként feltüntetni a családi pótlékból származó bevétel 50 százalékát, mintha saját és nem csak az élettárs gyermekeiről lenne szó. A jogszabály egyébként engedményeket is tartalmaz. Ezeket azért soroljuk itt fel, mert a levélíró erről ugyan nem tesz említést, de ettől függetlenül nem zárható ki, hogy lehetősége nyílik ezek közül valamelyiket igénybe venni. Ezek olyan esetek, amikor feltételezhető, hogy hátrányos helyzetben élő emberek részesülnek, vagy hátrányos helyzetű emberek után részesülnek ellátásban, és amelyeket kivételként kezel a törvény, vagyis továbbra sem kell - az eddig megszokott rendszer szerint - az adóbevallásnál a családi pótlék összegét feltüntetni, ilyenkor a kifizetés nem minősül - az adózás szempontjából - egyéb jövedelemnek sem. Ilyen esetek a következők: - 18 év felett tartósan beteg saját jogán családi pótlékban részesülő, - akik tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek után részesülnek családi pótlékban, - akik gyámként, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként részesülnek családi pótlékban, - közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, akinek mindkét szülője elhunyt, - közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, - közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, - közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, - közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, aki a szülői házat gyámhatósági engedéllyel nagykorúsága előtt elhagyta, - közoktatási intézményben tanulóként nagykorú családi pótlékban részesülő, aki szülővel, örökbe fogadó szülővel nem él egy háztartásban, - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, eseti gondnok, a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2743

8. találat: Élettársak családi adókedvezménye

Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
Részlet a válaszból: […]gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja." A 40. § (9) bekezdése szerint: "A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával - amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe - az adóév végén megoszthatja azt (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik." A Cst. 7. § (1) bekezdése szerint: Családi pótlékra jogosult "a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyv-tv. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték". E szabályok összevetéséből az állapítható meg, hogy a családi kedvezmény jogosultja az anya, mely mindhárom gyermeknek vér szerinti szülője. A családi kedvezmény érvényesítésére tehát elsősorban az anya jogosult. Az Szja-tv. 40. § (9) szakasza azonban megengedi, hogy a kedvezményre egyébként nem jogosult élettárssal a jogosult magánszemély megossza a családi kedvezményt. Az AEÉ 2004/6 számában megjelent 2004/41. adózási kérdés alapján ilyen esetben az adóbevallás során az élettárs annyiban érvényesítheti a megosztás alapján a családi kedvezményt, amennyiben azt a jogosult nem tudta érvényesíteni. "2004/41. Adózási kérdés a családi kedvezmény megosztása élettársak esetén [Szja-tv. 40. § (9) bekezdés, 48. § (14) bekezdés] 1. Az Szja-törvény 40. § (9) bekezdése szerint a családi kedvezményre jogosult az adóév végén az adóbevallásban a vele közös háztartásban élő élettársával is megoszthatja a családi kedvezményt, ha egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülálló családi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2582
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Családi kedvezmény megosztása élettársak esetén

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a szülő élettársa abban az esetben, ha az előző házasságából született gyermeket közösen nevelik?
Részlet a válaszból: […]feltéve hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban (a munkáltatói elszámolásukban) nyilatkozatot adnak, és egymás adóazonosító jelét feltüntetik. Ez alapján tehát olyan esetben, amikor a jogosultnak nincs levonható adója, az élettárs pedig nem jogosult a kedvezményre (a gyermek nem közös, ezért az élettárs nem szülő), nem lehetne kifogásolható, hogy megosztás címén - ha annak egyéb feltételei fennállnak - a kedvezményt teljes egészében az élettárs érvényesítse az adóbevallásában. A 2004/41. Adózási kérdésben foglaltak alapján azonban ettől a lehetőségtől függetlenül, az Szja-tv. 48. § (14) bekezdésében foglaltakból következően, az adóelőlegnél az élettársak közös nyilatkozattal csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 898
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Élettárs gyermekápolási táppénze

Kérdés: Igényelhet-e gyermekápolási táppénzt az élettárs, és ha igen, milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell benyújtania?
Részlet a válaszból: […]pontja értelmében keresőképtelen az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. A gyermekápolási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 695
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést