tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott egyidejűen járó ellátások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ellátások két gyermek után

Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?
Részlet a válaszból: […]lehetőségéről. Ennek a lényege, hogy egyidejűleg csak az egyik szülő veheti igénybe a valamennyi gyermekük után járó ellátásokat, azaz az anya jogosult az első baba után GYED-re és a második baba után pedig CSED-re.Az apa a második baba születésétől nem jogosult gyermekgondozási díjra, a részére folyósított ellátás jog-alap nélküli, s azt köteles lenne visszafizetni. Az Eb-tv. 66. §-ának (1b) bekezdésében foglaltak alapján, ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó ellátást, jelen esetben a GYED-et, akkor mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jog-alap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha a szülők az erre vonatkozó nyilatkozatot nem teszik meg, a visszafizetési kötelezettség az ellátást jogalap nélkül felvett szülőt terheli felróhatóságra tekintet nélkül.Mi a teendő? Az anyának február 26-tól visszamenőleg meg kell igényelnie az első gyermek után a GYED-et, az apának pedig - szintén visszamenőleg -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6022

2. találat: Ellátások két gyermek után

Kérdés: Kaphatja a továbbiakban az édesapa a GYED-et a jelenleg másfél éves első gyermek után abban az esetben, ha napokon belül megszületik a család második gyermeke, aki után az anya meg fogja igényelni a CSED-et? Van arra esetleg valamilyen előírás, hogy mindkét ellátást ugyanannak a szülőnek kell folyósítani?
Részlet a válaszból: […]különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.A (4) bekezdés alapján a szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) és a csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.A (6) bekezdésben foglaltak alapján, ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.Más a helyzet a gyermekápolási táppénznél, mert arra a közös háztartásban élő gyermek jogán a választásuk szerint a szülők valamelyike jogosultságot szerezhet.Tehát a jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a szülők a gyermekek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5440

3. találat: Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?
Részlet a válaszból: […]meghatározni.A második baba után igénybe vehető CSED naptári napi összegének megállapításánál - mivel a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig nincs figyelembe vehető jövedelme az anyának - figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 42. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakra.Ez azt jelenti, hogy csak abban az esetben lehet figyelembe venni a jogosultság kezdőnapján ér-vé-nyes minimálbér kétszeresének harmincadrészét, ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimál-bér kétsze-resének harmincadrészét eléri vagy meghaladja.Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri el, a CSED összegének megállapításánál a tényleges jövedelmet, tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.Tekintettel arra, hogy az igénylőnek nincs tény-leges jövedelme, ezért a szerződés szerinti jöve-delmét kell alapul venni, amelyet a teljesítménybéres munkavállaló esetén is meg kell határozni a munkaviszony létrejöttekor. A szerződés szerinti jövedelem kiszámítására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5373

4. találat: Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszból: […]80 százaléka jár. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a betegszabadság időarányos részére tarthat igényt a munkavállaló. Ha a munkavállaló az adott évben már más munkáltatónál munkaviszonyban állt, a betegszabadság akkor sem lehet több, mint a naptári évre még igénybe nem vett része. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, attól függetlenül, hogy a munkanap hétköznapra vagy szombatra, illetve vasárnapra esik. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, és emiatt mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ezt a napot vagy napokat a betegszabadság kiadásánál munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a heti 5 munkanapos munkaidő-beosztás során alkalmazandó szabályok szerint kell a betegszabadságot kiadni, vagyis a hét minden munkanapja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ha a munkavállaló a betegszabadságot vagy annak egy részét a tárgyévben nem vette igénybe, azt a következő érvre nem viheti át. A betegszabadság a munkavállalót évenként megillető szabadság, ezért a betegszabadság mértékének megállapításánál is figyelembe kell venni a munkaviszony szünetelésének az Mt. 130. § (2) bekezdésében felsorolt eseteit. Ha a betegszabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Az Mt. 130. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamán belül a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára jár rendes szabadság. E rendelkezésből következően a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság rendes szabadságra, illetve az Mt. 137. § (8) bekezdésére figyelemmel a betegszabadságra nem jogosító időtartam. Az Eb-tv. 43. § (1), (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Az Eb-tv. 44. § a), f) pontjában foglalt rendelkezések értelmében keresőképtelen, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni; aki fekvőbeteg-gyógyintézeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2124

5. találat: Ellátások egyidejű igénybevétele

Kérdés: Egy háromgyermekes családban az anya 2005. november 23-án született gyermekével 2007. november 23-áig gyermekgondozási díjban részesül. A 2002. szeptember 23-án született gyermek tartós betegsége miatt az apa keresőtevékenység melletti GYES-t igényelt. Megállapítható-e az apa részére a GYES-jogosultság a beteg gyermekkel, mivel nem ugyanazon gyermekről van szó, akivel az anya GYED-en van? Az Eb-tv. 39. § (4) bekezdése a szülők jogosultságánál csak ugyanazon gyermek vonatkozásában alkalmazandó, vagy a közös háztartásban élő mindhárom gyermekre vonatkozik, még akkor is, ha nem ikergyermekekről van szó?
Részlet a válaszból: […]jogviszonytól független, valójában szociális alapú ellátások. Megjegyezzük, hogy amennyiben a szülők a szükséges biztosítási jogviszonnyal nem rendelkeznek, a gyermek születésétől igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt. Fentiek alapján azt feltételezhetnénk, hogy a biztosítási és szociális alapon járó ellátások egymástól függetlenül igényelhetők, azonban sajnos nem így van. Mint olvasónk - nagyon helyesen - utalt rá, az Eb-tv. meghatározza a kétfajta ellátás pontos igénylésének, igénybevételének szabályait a pénzbeli ellátások általános rendelkezéseinél. Mellékesen az, hogy a szabályozás éppen itt található, azokból az időkből ered, amikor a családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt még az egybedolgozott társadalombiztosítási törvény tartalmazta. Rátérve kedves olvasónk kérdésének lényegére, az említett jogszabályhely nem teszi lehetővé sem egy, sem a háztartásban élő többi gyermek után a gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély szülők általi egyidejű igénybevételét. Tehát az, aki egyidejűleg gyermekgondozási díjra és gyermekgondozási segélyre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek, gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra és gyermekgondozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1786

6. találat: Választás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a családtámogatási ellátások között

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre gyermeke születése esetén az az édesanya, aki nagyobbik gyermekével jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszból: […]és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Az ellátások iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben az egészségbiztosító bírálja el és folyósítja. Foglalkoztatónál működő kifizetőhely esetén a táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani a bérfizetési napon, ha az ellátást az egészségbiztosító folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig. Az a személy, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás), táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivételt képez ez alól az a személy, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A gyermekgondozási segély iránti igényt írásban kell előterjeszteni. Az igényt a családtámogatási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz, egyéb esetben a kincstár felé kell benyújtani. A gyermeknevelési támogatás és a nagyszülő részéről történő gyermekgondozási segély iránti igényt a kincstár bírálja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1736

7. találat: TGYÁS igénybevétele passzív GYED folyósítása alatti szülés esetén

Kérdés: Újabb gyermeke megszületését követően jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a dolgozó, aki először 2005. október 14-én szült, terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült, 2006. november 30-án kérte munkaviszonyának megszüntetését, ezért a gyermekgondozási díjat passzív jogon továbbfolyósították részére, de közben terhes lett, és szülésének várható időpontja 2007. augusztus 31.?
Részlet a válaszból: […]megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz folyósításának az időtartama alatt. A passzív jogosultság olyan időtartamok alatt ismerhető el, amikor a szülő nő önhibáján kívül nem tud biztosítottá válni. Sajnos a konkrét esetben az anya nagyon rosszul járt el, amikor kérte a munkaviszonyának megszüntetését. Bár a munkaviszony megszűnését követően gyermekgondozási díjban részesül, de már nem minősül biztosítottnak, és a folyósított ellátás csak egészségügyi szolgáltatásra ad jogosultságot. Tehát az anya nem lesz jogosult a második baba után terhességi-gyermekágyi segélyre. A gyermekgondozási díjra való jogosultságnak még szigorúbbak a feltételei. Gyermekgondozási díjra csak a biztosított szülő jogosult, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett. Tekintettel arra, hogy ezen jogosultsági feltételeknek az anya nem felel meg, ezért gyermekgondozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1726