Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés:

Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó április 20-ig többes jogviszonyban állt, heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel mentesült a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban április 21-től megszűnt, hiszen ezen időponttól már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére alapvetően az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Keresőképtelenség egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon táppénzre egy egyéni vállalkozó, aki két éve folytatja a tevékenységét, de április 17-től szünetelteti a vállalkozását, és május 22-től keresőképtelen, előreláthatóan nagyon hosszú ideig?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás szüneteltetésének tartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, tehát nem biztosított, sőt az egészségügyi szolgáltatás sem illeti meg. A táppénz pedig csak a biztosítási jogviszony tartama alatt jár, mégpedig – főszabály szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Teljes hónapra vagy csak az adott naptári napokra kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó hónap közben kezdi a szüneteltetést, illetve nem a hónap első napjától folytatja ismét a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 8. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása a vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. alpontja szerint nem főállású kisadózónak tekintendő, aki a Tbj-tv. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytatónak azt az egyéni és társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályokat a Kata-tv. tartalmazza, amely egyértelműen rendelkezik a közteherfizetésről, a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokról, valamint az ellátásokra való jogosultságról is.A törvény értelmében a főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Terhességi-gyermekágyi segély igénylése egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát annak a munkavállalónak, aki 2013. október 31-től szünetelteti a vállalkozását, 2013. november 1-jétől munkaviszonyban áll, és ebben a jogviszonyban terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet adott be?
Részlet a válaszából: […] A dolgozó egyéni vállalkozói jogviszonya nyilvánvalóan előbb kezdődött, mint a munkaviszonya. Sajnos nem tudunk pontos adatot arról, hogy a biztosított mikortól igényelt terhességi-gyermekágyi segélyt, ugyanis mind a biztosítási kötelezettséget, mind az ellátásra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

1951-ben született, korhatár előtti ellátásban részesülő orvos

Kérdés: Kaphatja továbbra is a nyugdíjat, ha folyamatosan dolgozik, vagy áprilisban választania kell annak az 1951-ben született, egyéni vállalkozóként működő, területi ellátási kötelezettséggel bíró házi gyermekorvosnak, aki a munkája mellett 2008 óta részesül előrehozott öregségi nyugdíjban, és 1975 óta folyamatos a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Az 1951-ben született személyek előrehozott öregségi nyugdíja 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátássá változott. Ha az érintett orvos betölti, illetve betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 62. életévet, akkor az ellátását – feltéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.
1
2