tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott egyéni vállalkozás szüneteltetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszból: […]ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben- kisvállalkozói kedvezménnyel,- fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,- foglalkoztatási kedvezménnyel,- kisvállalkozások adókedvezményévelkapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában- kisvállalkozói kedvezmény,- fejlesztési tartalék,- foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,- nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.A szünetelés időszakában továbbá költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja, és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.A szünetelés kezdőnapjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig- befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,- igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnekminősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdőnapját követő 30 napon belül kell bevallást benyújtania (kivéve a személyijövedelemadó-bevallást). Bevallással le nem fedett időszak például havi gyakoriságú kötelezettségeknél és június 10-ei kezdetű szünetelés esetén a június 1. és 9. közötti időszak.A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az '58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor pedig szünetelés esetén a '01-es bevallást kell soron kívül benyújtani.Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg - például ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak -, a '08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.Ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya, és szünetelteti a vállalkozási tevékenységét, akkor azokra a hónapokra mentesül a tételes adó megfizetése alól, mely hónapok egészében szünetelteti a tevékenységét, és a szünetelés időtartama alatt nem végez kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát. Ez azt jelenti, hogy ha a szünetelés bejelentésére pl. július 2-án kerül sor, a júliusi teljes hónapra akkor is meg kell fizetni az 50 000 vagy a 25 000, illetve magasabb adófizetés választása esetén a 75 ezer forint összegű tételes adót, ha tényleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6462

2. találat: Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszból: […]kötelezettségével kapcsolatos szabályokat ugyanis nem a Tbj-tv.-ben, hanem a Kata-tv.-ben találhatjuk.Az említett jogszabály 10. §-ának (1a) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban szünetel, amelyben a főállású kisadózó után az adót a törvény 8. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján (tehát a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt) nem kell megfizetni. Márpedig a tételes adó alól csak azokban a hónapokra vonatkozóan mentesül a vállalkozó, amely hónapok egészében fennállt a jogviszony szüneteltetése.Ebből egyenesen következik, hogy amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4888

3. találat: Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
Részlet a válaszból: […]vállalkozót tekinthetjük, aki saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Mindehhez ugyanezen szakasz f) pontjának 3. alpontja azt a megjegyzést fűzi, hogy a vállalkozó kiegészítő tevékenységű státuszát nem érinti, ha saját jogú nyugellátásának a folyósítása szünetel.Tehát amennyiben a saját jogú nyugdíjas nyugellátása szünetel, kisadózóként továbbra sem főállású, és csak havi 25 ezer forintos kata terheli.Egészen más a helyzet azonban, ha a korhatárt betöltött személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4860

4. találat: Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszból: […]ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja pedig havi 81 300 forint.A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.Feltételezve, hogy jelen esetben főállású kisadózóról van szó, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozó jogosultságot szerzett táppénzre, a kérdés csak az, hogy ez a jogosultság fennáll-e a tevékenység szüneteltetésének ideje alatt is.Az Eb-tv. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amikor a biztosítás szünetel.A Kata-tv. 8. §-ának (4) bekezdése értelmében a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kis­adózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.A törvény 8. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.A Kata-tv. 10. §-ának (1a) bekezdése alapján szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdésének d) pontja alapján nem kell megfizetni.A szabályozás alapján - véleményünk szerint - egyértelmű tehát, hogy 2015. június hónapra a főállású kisadózó után teljes összegben meg kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4830

5. találat: 1951-ben született, korhatár előtti ellátásban részesülő orvos

Kérdés: Kaphatja továbbra is a nyugdíjat, ha folyamatosan dolgozik, vagy áprilisban választania kell annak az 1951-ben született, egyéni vállalkozóként működő, területi ellátási kötelezettséggel bíró házi gyermekorvosnak, aki a munkája mellett 2008 óta részesül előrehozott öregségi nyugdíjban, és 1975 óta folyamatos a jogviszonya?
Részlet a válaszból: […]a korhatár előtti ellátásban és a szolgálati járandóságban részesülő személyekre egy­aránt vonatkozik a 2013. január 1-jétől hatályba lépett szabály [Tny-tv. 83/C. § (1) bekezdése], mely szerint az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. (A szolgálati járandóságban részesülők esetében 2013. július 1-jéig nem kell a szüneteltetésre vonatkozó szabályt alkalmazni, ha a szolgálati járandóságban részesülő személy fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll.)A 2013. január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személy a felsorolt jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A nyugellátást/ellátást/járandóságot - ha a meghatározott jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől szüneteltetni kell.Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a fentiekben felsorolt jogviszonyok alapján a nyugdíj/ellátás/járandóság szüneteltetésére abban az esetben is sor kerül, ha a jogosult a nyugdíjkorhatárt betöltötte.Visszatérve a közalkalmazotti jogviszony alapján történő szüneteltetés szabályaira, a nyugellátás szüneteltetésének szempontjából annak a jogviszonynak van jelentősége, amelyben a nyugellátásban/korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő foglalkoztatására sor kerül. A Tny-tv. 83/C. §-a kifejezetten az ott meghatározott jogviszonyban álló nyugdíjas/korhatár előtti ellátásban részesülő személyekre vonatkozik. Az ellátás folyósítását az elért kereset összegétől függetlenül, a jogszabályban meghatározott jogviszony fennállására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4054

6. találat: Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Mikortól kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti a vállalkozását?
Részlet a válaszból: […]hogy a Tbj-tv. 8. §-a értelmében a tevékenységet szüneteltető egyéni vállalkozónak a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének a tartama alatt pedig már első naptól megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3437

7. találat: Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Mi történik az egyéni vállalkozó biztosításával a szünetelés időtartama alatt?
Részlet a válaszból: […]Ez egyrészt azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenység szüneteltetésének időtartamára nem köteles - vállalkozói kivét hiányában - a minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni [Tbj-tv. 29. § (4) bekezdésének d) pontja]. Másrészt azt jelenti, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama a társadalombiztosítási ellátások megszerzése szempontjából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3418