17 találat a megadott egyszemélyes kft. tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kizárt. Ha az adókötelezettség alól a járványügyi vészhelyzetre tekintettel nem mentesített adózó mulaszt, késedelembe esik például a bevallással, az adatszolgáltatással, akkor a határidő lejártát követően a lehető leghamarabb jeleznie kell a NAV számára a mulasztásának okát, kiemelve, ha az a járványügyi vészhelyzetre vezethető vissza.Ezekben az esetekben a NAV figyelembe veszi, hogy mi okozza az adózói késedelmet, mulasztást, és a méltányos eljárás alapelvének megfelelően értékeli az egyedi ügyeket. A NAV a kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése miatti szankció megállapításakor az egyedi ügy sajátos körülményei alapján dönt a szankció esetleges mellőzéséről.A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, ha az adózók a járvány-, illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt - önhibájukon kívül - nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, fizetési kedvezmény (fizetési halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés) iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz. Azoknál az adózóknál (természetes személyek és gazdálkodó szervezetek), akik fizetési kedvezményi kérelmükben a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. A kérelem benyújtható papíralapon vagy elektronikusan. A papíralapú kérelmet célszerű a NAV által rendszeresített nyomtatványon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapíthat egyéni céget, közkereseti társaságot, valamint egy újabb betéti társaságban beltagként nem vehet részt az alapításban.A kft. korlátoltan felelős tagja azonban minden további nélkül lehet, és semmi sem zárja ki a kft.-ben munkaviszony keretében történő közreműködés lehetőségét sem.Érdemes viszont tisztában lenni az összeférhetetlenségi szabályokkal, különösen akkor, ha az alapító mindkét társaságban el szeretné látni az ügyvezetői teendőket is. A Ptk. 3:115. §-a szerint ugyanis a vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztség-viselő olyan gazdasági társaságban, amely fő tevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizen-öt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság fő tevékenysége körébe tartozó szerződéseket.A társaság tagja a saját cégében személyesen közreműködhet tagként, munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban is. Amennyiben munkaviszonyban történik a közreműködés, azzal mindenképpen tisztában kell lenni, hogy az Mt. szabályait a foglalkoztatás minden elemére alkalmazni kell annak ellenére, hogy a munkavállaló ebben az esetben a saját cége javára dolgozik. Ez azt jelenti, hogy pl. kötelező a munkabérfizetés, amely után az általános szabályok szerint valamennyi közterhet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ d) pont 1. alpont]. Ennek megfelelően a társas vállalkozói jogviszonyát a 'T1041 típusú nyomtatványon be kell jelenteni. Ha emellett a tag ügyvezetője is a társaságnak, akkor e megbízással ellátott tisztsége a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti vezető tisztségviselői jogviszonynak minősül. A kft. társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője pedig e jogviszonyában csak akkor biztosításra kötelezett, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Tekintve, hogy a kérdésben vázolt esetben a tag ügyvezetőként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]társasággal. Ebben az esetben tehát maradt számára a megbízási - jelen esetben az ellenérték nélküli "nulla forintos" megbízási díjjal létesített - jogviszony.A kft. tehát 2009-től 2011-ig helyesen járt el, hiszen a tagjára társas vállalkozóként - művezetőként történő személyes közreműködése révén - kiterjedt a biztosítás, míg ügyvezetőként megbízási díj híján nem volt biztosított.2012-től a vázolt szabályozás annyit módosult, hogy a Tbj-tv. 5. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében, a munkaviszonyban nem álló (tehát megbízási jog­viszonnyal rendelkező) tag ügyvezető e jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősül. E cég esetében egyébként ez sem módosítana[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nagyságrendje határozza meg, így ha azok ténylegesen napi 4 órában elvégezhetők, helyes, illetve elegendő a taggal a munkaviszonyt napi 4 órára létesíteni. Itt kell felhívnunk a figyelmet az Art. 2. §-ában szereplő rendelkezésekre. Ezek értelmében az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sértő esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyvezető megbízási jogviszony keretében végzi a tevékenységét, társas vállalkozóként kell rá tekinteni.A Tbj-tv. előírásai értelmében ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv. szerinti adóalap 4 százaléka után kell megfizetni. Munkaerő-piaci járulékot e körbe tartozók nem kötelesek fizetni [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdés a) pontja].A 2011. évi CLVI. tv. különös szabálya értelmében a társas vállalkozók után alapesetben a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.Nem kell a különös szabályt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értelmében társas vállalkozónak (tagsági jogviszonyban álló személynek) minősül. Ez utóbbi esetben kell munkavégzésének feltételeit a társasági szerződésben szabályozni, egyéb esetekben - munkaviszony vagy megbízási jogviszony esetében - az adott jogviszonyt létesítő szerződésben kell a munkavégzés konkrét feltételeit rögzíteni. A társasági szerződésben előírt személyes közreműködésért külön díjazást is megállapíthatnak a felek, de attól el is tekinthetnek. Nincs tehát akadálya a tag ingyenes közreműködésének, ez esetben - heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel - adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utána.Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdésének b) pontja szerint ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Az Szja-tv. előbb hivatkozott szakaszának (6) bekezdése alapján a 71. § alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, továbbá munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartozó feladatokat munkaviszony keretében lássa el. Amennyiben ő a társaság vezető tisztségviselője (ügyvezetője), e tisztséget csak akkor láthatja el munkaviszonyban, ha erről
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozónak vélelmezhető. Ennek tényleges jelentősége viszont csak abban az esetben van, ha részmunkaidőben (heti 36 órát el nem érő jogviszonyban) áll a társaságnál, hiszen ekkor tagként a minimális adó- és járulékfizetés is terheli.Az említett - munkaszerződésre vonatkozó - kitétellel azonban mindkét tevékenységet elláthatja tehát munkaviszonyban a tag. A bejelentés során viszont elegendő az ügyvezetésre vonatkozó kód alkalmazása.Amennyiben tehát a tag ragaszkodik a munka­viszonyhoz, akkor egy munkaszerződést köthet az ügyvezetői, valamint a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb tevékenységre, de ebben az esetben a munkaköri leírásban pontosan meg kell nevezni az elvégzendő teendőket. A bejelentés és a nyilvántartás természetesen egyben történik, és a munkavállaló után az általános[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony keretében látja el - a megbízási jogviszonyban állóakra vonatkozó szabályok szerint kell a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét elbírálni. E szabályok értelmében csak akkor tartozik biztosítási kötelezettség alá, ha a járulékalapot képező tárgyhavi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. Amennyiben biztosítottnak minősül, akkor őt a 12T1041 számú nyomtatványon be kell jelenteni, és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelme után az egyéni járulékokat, továbbá a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni. Amikortól saját jogú nyugdíjasnak minősül, a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetnie nem kell. Biztosítási kötelezettség hiányában, azaz ha az ügyvezető megbízási díja nem éri el a biztosításra elő­írt összeghatárt, akkor őt a 12T1041 nyomtatványon bejelenteni nem kell, és a díja után csak a társaságot terhelő 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell megfizetni, az egyéni járulékokat tőle levonni nem kell. A 1208 bevalláson az ügyvezető[…] részlet vége a válaszból.