62 találat a megadott egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]személynek, akinek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát a járási hivatal megállapítja. A szociális rászorultság annak a személynek állapítható meg,a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát,b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-átnem haladja meg, és családjának vagyona nincs.A szociális rászorultságról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki.Amennyiben a fizetési kötelezettség fennáll, az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni. A járulék mértéke havonta 8000 forint, törthónapban napi 270 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nehéz helyzetben lévő magánszemély helyett - hozzájárulásával - más személy vagy szerv (pl. a munkáltató) is megfizetheti, ehhez azonban a NAV jóváhagyása szükséges. Az átvállalást a 'T1011U jelű adatlapon kell bejelenteni.Abban az esetben, ha a befizetés semmiképpen nem oldható meg, vagy súlyosan veszélyezteti a kötelezett mindennapi megélhetését, lehetőség van a fizetési kötelezettség halasztására, részletfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére. Felhívjuk a figyelmet, hogy a NAV kizárólag az adózó kérelme alapján engedélyezhet fizetési kedvezményt, és kizárólag csak tényleges tartozásra. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságtól nem kérhető az egészségügyiszolgáltatásijárulék--fizetési kötelezettség felfüggesztése. A kérelmet az illetékes megyei adó- és vámigazgatóság fizetési kedvezmények osztályára kell benyújtani a FAM01 jelű űrlapon.A nehéz helyzetben lévő személynek vannak egyéb lehetőségei is, amelyek segíthetnek az átmeneti terhek enyhítésében.Az Eb-tv. például lehetőséget biztosít arra, hogy a biztosítási jogviszonnyal rendelkező beteg méltányosságból igényeljen táppénzt, ha a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát. Jelen esetben erről van szó, ezért a munka-vállaló a foglalkoztatójához benyújtott kérelemmel igényelheti az ellátást. A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolásokat, a kezelőorvos javaslatát, és a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt. A kérelemnek tartalmaznia kell a közös háztartásban lakók számát, illetve egy nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. A foglalkoztatónak 5 napon belül kell továbbítania a kérelmet a székhelye szerint illetékes kormányhivatal[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig áll fenn, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.Az I. félévi diákigazolvány érvényessége a 362/2011. Korm. rendelet alapján október 31-ig áll fenn. Ezt a dátumot azonban jelen esetben felülírja az 500/2020. Korm. rendelet, amely alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok - ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét, illetve a 2020. évi LVIII. tv. 89. §-ának (1) bekezdése szerint meghosszabbított érvényességű okmányokat is -, valamint a közreműködő intézmény által kiállított, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolások a veszélyhelyzet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.A törvény szó szerinti értelmezése alapján tehát a megbízási jogviszonyban létrejött biztosítási jog-viszony bejelentése minden hónapban utólag történik a 'T1041-es adatlapon, és a bejelentéssel egy-idejűleg megtörténik a kijelentés is, hiszen (elvben) a következő havi biztosítási kötelezettséget ismét utólag kell elbírálni és bejelenteni.Ezzel kapcsolatban semmilyen új szabályozás nem született, ez korábban is így volt.2020. július 1-jén bevezetett új szabály viszont, hogy az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek - a korábbi gyakorlattól eltérően - a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség.Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám.Véleményünk szerint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak esetében abból adódik a probléma, hogy a hatóságok közötti adatszolgáltatások csúszásban vannak.A NAV-hoz beérkeznek a bejelentések, a NAV tájékoztatja a NEAK-ot a biztosítási kötelezettségekről, majd a NEAK tájékoztatja a NAV-ot, ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályokból vezethető le.Amennyiben mindkét cégben a vészhelyzetből kifolyólag került a fizetés nélküli szabadság kiadásra, akkor álláspontunk szerint annak a foglalkoztatónak kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynél később kezdődött a fizetés nélküli szabadság. Abban az esetben ugyanis, ha a munkavállalót az egyik cég fizetés nélküli szabadságra "küldte", akkor ez a munkáltató hivatkozhatott arra, hogy a dolgozó a másik munkáltatónál biztosított.Ugyanakkor, ha mindkét foglalkoztatónál az említett rendeletet megelőzően került kiadásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg. A vészhelyzet június 18-án ért véget, így
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]e körbe tartozók után kell megfizetnie a foglalkoztatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tehát, ha a dolgozó nem a vészhelyzet okozta körülmények miatt kér/kap fizetés nélküli szabadságot, akkor nem ezek a szabályok, hanem az általános előírások vonatkoznak rá: tehát nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a jogszabály nagyon tömören fogalmaz e tekintetben, és az értelmezést jogalkotói indoklás sem segíti,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szünetelésének tartama alatt az egészségügyi szolgáltatás sem illeti meg az érintettet, és mivel ebben az esetben nem alkalmazható az Eb-tv. 29. §-ának (10) bekezdése értelmében a 45 napos szabály, a fizetési nélküli szabadság első napjától köteles a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a fizetés nélküli szabadság tartamára (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első hat hónapját, illetve a tényleges önkéntes katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadságot) nem jár fizetett szabadság, tehát ez az időszak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig érvényesítteti, illetve a kiállítás napjától hatályos, ha az említett időpontot követően kérelmezi.Jelen esetben a betétlap érvényesítése március 20-ig nem történt meg, amiből következően az (és vele az őstermelői igazolvány) 2019. január 1-jétől hatályát veszítette, azaz a jelzett időponttól a kérdésben említett magánszemély nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek. Így az e jogviszonya által megalapozott biztosítása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átvállalása a NAV jóváhagyásával érvényes, mely a papíralapon érkező adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egy-idejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik.Ugyanakkor a kötelezett személye abban az esetben sem változik, tehát ha a vállalást tevő elmulasztja a fizetést, a hátralék a magánszemélyt terheli.A járulék átvállalásának lehetőségét elsődlegesen családon belüli élethelyzetek kezelésére teremtette meg a jogalkotó 2007. április 1-jétől, mikortól is megszűnt az eltartott hozzátartozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, és ő is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vált kötelezetté. Például ez tette lehetővé, hogy az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult nagykorú személy helyett hozzátartozója teljesíthesse a járulékfizetési kötelezettséget.De nemcsak családtagok esetében (ahol az esetek többségében felesleges formalitás a nyomtatvány említett rovatának a kitöltése), hanem magánszemély és más szervezet, vállalkozás között is lehetséges a fizetési kötelezettség átvállalása.Az átvállalt járulék összege az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése i) pontjának ib) alpontja értelmében nem minősül a magánszemély[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha pedig hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. Ezen előírások következtében tehát a kérdésbeli egyetemi hallgató a hallgatói jogviszonyának I. félévben történt megszűnése esetén az azt követő március 31-ig, a II. félévben történt megszűnése esetén az azt követő október 31-ig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a hallgató diákigazolványt nem igényelt. A központi költségvetés ugyanis a hallgató után a hallgatói jogviszonyának időtartamára havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (volt) köteles fizetni [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a volt hallgató az előbbiekben leírtak szerint, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága megszűnését követő naptól - tehát vagy április 1-jétől, vagy november 1-jétől - köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (jelenleg havi 7110 forint, napi 237 forint). Mivel a kérdésben az szerepel, hogy a volt hallgató diákigazolványt nem igényelt, ezért úgy véljük, hogy érdemes néhány mondatban felvázolni a diákigazolvány lényegét, szerepét. A 326/2011. Korm. rendelet tartalmazza az oktatási igazolványokra vonatkozó jogi előírásokat, melynek 1. és 4. §-ai szerint az oktatási igazolványok egyik típusa a diákigazolvány. A diákigazolvány lehet nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. A?diákigazolványok típusait az igazolványon feltüntetett felirat különbözteti meg: a nappali oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt nappali, az esti oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt esti, a levelező oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt levelező, a köznevelésben a más sajátos munkarend, valamint a felsőoktatásban a távoktatási munkarend szerinti diákigazolványt távoktatás felirat jelöli. A jogosult részére az oktatás és képzés munkarendjének megfelelő diákigazolványt kell kiállítani. A rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a diákigazolvány igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot.[…] részlet vége a válaszból.