60 találat a megadott egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.A törvény szó szerinti értelmezése alapján tehát a megbízási jogviszonyban létrejött biztosítási jog-viszony bejelentése minden hónapban utólag történik a 'T1041-es adatlapon, és a bejelentéssel egy-idejűleg megtörténik a kijelentés is, hiszen (elvben) a következő havi biztosítási kötelezettséget ismét utólag kell elbírálni és bejelenteni.Ezzel kapcsolatban semmilyen új szabályozás nem született, ez korábban is így volt.2020. július 1-jén bevezetett új szabály viszont, hogy az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek - a korábbi gyakorlattól eltérően - a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség.Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám.Véleményünk szerint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak esetében abból adódik a probléma, hogy a hatóságok közötti adatszolgáltatások csúszásban vannak.A NAV-hoz beérkeznek a bejelentések, a NAV tájékoztatja a NEAK-ot a biztosítási kötelezettségekről, majd a NEAK tájékoztatja a NAV-ot, ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályokból vezethető le.Amennyiben mindkét cégben a vészhelyzetből kifolyólag került a fizetés nélküli szabadság kiadásra, akkor álláspontunk szerint annak a foglalkoztatónak kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynél később kezdődött a fizetés nélküli szabadság. Abban az esetben ugyanis, ha a munkavállalót az egyik cég fizetés nélküli szabadságra "küldte", akkor ez a munkáltató hivatkozhatott arra, hogy a dolgozó a másik munkáltatónál biztosított.Ugyanakkor, ha mindkét foglalkoztatónál az említett rendeletet megelőzően került kiadásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg. A vészhelyzet június 18-án ért véget, így
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]e körbe tartozók után kell megfizetnie a foglalkoztatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tehát, ha a dolgozó nem a vészhelyzet okozta körülmények miatt kér/kap fizetés nélküli szabadságot, akkor nem ezek a szabályok, hanem az általános előírások vonatkoznak rá: tehát nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a jogszabály nagyon tömören fogalmaz e tekintetben, és az értelmezést jogalkotói indoklás sem segíti,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szünetelésének tartama alatt az egészségügyi szolgáltatás sem illeti meg az érintettet, és mivel ebben az esetben nem alkalmazható az Eb-tv. 29. §-ának (10) bekezdése értelmében a 45 napos szabály, a fizetési nélküli szabadság első napjától köteles a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a fizetés nélküli szabadság tartamára (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első hat hónapját, illetve a tényleges önkéntes katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadságot) nem jár fizetett szabadság, tehát ez az időszak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig érvényesítteti, illetve a kiállítás napjától hatályos, ha az említett időpontot követően kérelmezi.Jelen esetben a betétlap érvényesítése március 20-ig nem történt meg, amiből következően az (és vele az őstermelői igazolvány) 2019. január 1-jétől hatályát veszítette, azaz a jelzett időponttól a kérdésben említett magánszemély nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek. Így az e jogviszonya által megalapozott biztosítása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átvállalása a NAV jóváhagyásával érvényes, mely a papíralapon érkező adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egy-idejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik.Ugyanakkor a kötelezett személye abban az esetben sem változik, tehát ha a vállalást tevő elmulasztja a fizetést, a hátralék a magánszemélyt terheli.A járulék átvállalásának lehetőségét elsődlegesen családon belüli élethelyzetek kezelésére teremtette meg a jogalkotó 2007. április 1-jétől, mikortól is megszűnt az eltartott hozzátartozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, és ő is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vált kötelezetté. Például ez tette lehetővé, hogy az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult nagykorú személy helyett hozzátartozója teljesíthesse a járulékfizetési kötelezettséget.De nemcsak családtagok esetében (ahol az esetek többségében felesleges formalitás a nyomtatvány említett rovatának a kitöltése), hanem magánszemély és más szervezet, vállalkozás között is lehetséges a fizetési kötelezettség átvállalása.Az átvállalt járulék összege az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése i) pontjának ib) alpontja értelmében nem minősül a magánszemély[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha pedig hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. Ezen előírások következtében tehát a kérdésbeli egyetemi hallgató a hallgatói jogviszonyának I. félévben történt megszűnése esetén az azt követő március 31-ig, a II. félévben történt megszűnése esetén az azt követő október 31-ig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a hallgató diákigazolványt nem igényelt. A központi költségvetés ugyanis a hallgató után a hallgatói jogviszonyának időtartamára havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (volt) köteles fizetni [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a volt hallgató az előbbiekben leírtak szerint, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága megszűnését követő naptól - tehát vagy április 1-jétől, vagy november 1-jétől - köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (jelenleg havi 7110 forint, napi 237 forint). Mivel a kérdésben az szerepel, hogy a volt hallgató diákigazolványt nem igényelt, ezért úgy véljük, hogy érdemes néhány mondatban felvázolni a diákigazolvány lényegét, szerepét. A 326/2011. Korm. rendelet tartalmazza az oktatási igazolványokra vonatkozó jogi előírásokat, melynek 1. és 4. §-ai szerint az oktatási igazolványok egyik típusa a diákigazolvány. A diákigazolvány lehet nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. A?diákigazolványok típusait az igazolványon feltüntetett felirat különbözteti meg: a nappali oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt nappali, az esti oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt esti, a levelező oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt levelező, a köznevelésben a más sajátos munkarend, valamint a felsőoktatásban a távoktatási munkarend szerinti diákigazolványt távoktatás felirat jelöli. A jogosult részére az oktatás és képzés munkarendjének megfelelő diákigazolványt kell kiállítani. A rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a diákigazolvány igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetén engedélyezhető, ezért a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.Ennek elkerülése érdekében felhívjuk az adózók figyelmét, hogy a járulék megfizetése alól egyéb módon is mentesülhetnek. A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja ugyanis kimondja, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a Tbj-tv. szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a Szoc-tv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult. Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát (34 200 forint),b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (42 750 forint) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A?bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint abban az esetben, ha a hallgató- hallgatói jogviszonya az I. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig- hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-igjogosult diákigazolványra.A Felsőokt-tv. szerint megszűnik a hallgatói jogviszony - többek között - az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján. Nem szűnik meg az alapképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya, ha az alapfokozat megszerzését követően a soron következő félévre mesterképzésre felvételt nyert.Jelen esetben viszont az alapképzés befejezése után nem a soron következő félévben indul a mesterképzés, tehát az érintett hallgatói jogviszony megszűnik, ezért a március 31. utáni 45 nap letelte után egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezik.Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz[…] részlet vége a válaszból.