tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

61 találat a megadott egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Levelező tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy egyetemi hallgató, aki a második félévet levelező tagozaton folytatja?
Részlet a válaszból: […]hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig áll fenn, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.Az I. félévi diákigazolvány érvényessége a 362/2011. Korm. rendelet alapján október 31-ig áll fenn. Ezt a dátumot azonban jelen esetben felülírja az 500/2020. Korm. rendelet, amely alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok - ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét, illetve a 2020. évi LVIII. tv. 89. §-ának (1) bekezdése szerint meghosszabbított érvényességű okmányokat is -, valamint a közreműködő intézmény által kiállított, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolások a veszélyhelyzet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6761

2. találat: Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
Részlet a válaszból: […]marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.A törvény szó szerinti értelmezése alapján tehát a megbízási jogviszonyban létrejött biztosítási jog-viszony bejelentése minden hónapban utólag történik a 'T1041-es adatlapon, és a bejelentéssel egy-idejűleg megtörténik a kijelentés is, hiszen (elvben) a következő havi biztosítási kötelezettséget ismét utólag kell elbírálni és bejelenteni.Ezzel kapcsolatban semmilyen új szabályozás nem született, ez korábban is így volt.2020. július 1-jén bevezetett új szabály viszont, hogy az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek - a korábbi gyakorlattól eltérően - a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség.Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám.Véleményünk szerint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak esetében abból adódik a probléma, hogy a hatóságok közötti adatszolgáltatások csúszásban vannak.A NAV-hoz beérkeznek a bejelentések, a NAV tájékoztatja a NEAK-ot a biztosítási kötelezettségekről, majd a NEAK tájékoztatja a NAV-ot, ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6558

3. találat: Egészségügyi szolgáltatási járulék két munkáltató esetén

Kérdés: Melyik munkáltatónak kell megfizetnie a havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy munkavállaló két különböző cégnél áll napi 4 órás munkaviszonyban, és a veszélyhelyzetre tekintettel mindkét munkáltatónál fizetés nélküli szabadságon van?
Részlet a válaszból: […]szabályokból vezethető le.Amennyiben mindkét cégben a vészhelyzetből kifolyólag került a fizetés nélküli szabadság kiadásra, akkor álláspontunk szerint annak a foglalkoztatónak kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynél később kezdődött a fizetés nélküli szabadság. Abban az esetben ugyanis, ha a munkavállalót az egyik cég fizetés nélküli szabadságra "küldte", akkor ez a munkáltató hivatkozhatott arra, hogy a dolgozó a másik munkáltatónál biztosított.Ugyanakkor, ha mindkét foglalkoztatónál az említett rendeletet megelőzően került kiadásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6488
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Egészségügyi szolgáltatási járulék a veszélyhelyzet megszüntetése után

Kérdés: A veszélyhelyzet megszüntetése után is meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak abban az esetben, ha dolgozói a koronavírussal összefüggésben még augusztus 31-ig fizetés nélküli szabadságon vannak?
Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg. A vészhelyzet június 18-án ért véget, így
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6482

5. találat: Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló II.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak a 140/2020. Korm. rendelet előírásai szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha a munkavállaló nem a veszélyhelyzetre tekintettel kényszerül fizetés nélküli szabadság igénybevételére, hanem családi okok miatt kéri azt?
Részlet a válaszból: […]e körbe tartozók után kell megfizetnie a foglalkoztatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tehát, ha a dolgozó nem a vészhelyzet okozta körülmények miatt kér/kap fizetés nélküli szabadságot, akkor nem ezek a szabályok, hanem az általános előírások vonatkoznak rá: tehát nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a jogszabály nagyon tömören fogalmaz e tekintetben, és az értelmezést jogalkotói indoklás sem segíti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6427

6. találat: Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]szünetelésének tartama alatt az egészségügyi szolgáltatás sem illeti meg az érintettet, és mivel ebben az esetben nem alkalmazható az Eb-tv. 29. §-ának (10) bekezdése értelmében a 45 napos szabály, a fizetési nélküli szabadság első napjától köteles a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a fizetés nélküli szabadság tartamára (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság első hat hónapját, illetve a tényleges önkéntes katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadságot) nem jár fizetett szabadság, tehát ez az időszak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6157

7. találat: Mezőgazdasági őstermelő betétlapja

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki nem rendelkezik egyéb biztosítási jogviszonnyal, de év elején elmulasztotta érvényesíttetni az értékesítési betétlapján, ezért a negyedéves bevallását nem fogadta be a NAV? Amennyiben meg kell fizetnie a járulékot, mely időponttól kell azt megtennie annak érdekében, hogy jogosult legyen egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszból: […]mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig érvényesítteti, illetve a kiállítás napjától hatályos, ha az említett időpontot követően kérelmezi.Jelen esetben a betétlap érvényesítése március 20-ig nem történt meg, amiből következően az (és vele az őstermelői igazolvány) 2019. január 1-jétől hatályát veszítette, azaz a jelzett időponttól a kérdésben említett magánszemély nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek. Így az e jogviszonya által megalapozott biztosítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6088

8. találat: Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszból: […]átvállalása a NAV jóváhagyásával érvényes, mely a papíralapon érkező adatlap esetén az adatlap másodpéldányának visszaküldésével egy-idejűleg, míg elektronikus úton benyújtott adatlapnál a betöltést visszaigazoló nyugtával történik.Ugyanakkor a kötelezett személye abban az esetben sem változik, tehát ha a vállalást tevő elmulasztja a fizetést, a hátralék a magánszemélyt terheli.A járulék átvállalásának lehetőségét elsődlegesen családon belüli élethelyzetek kezelésére teremtette meg a jogalkotó 2007. április 1-jétől, mikortól is megszűnt az eltartott hozzátartozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, és ő is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vált kötelezetté. Például ez tette lehetővé, hogy az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult nagykorú személy helyett hozzátartozója teljesíthesse a járulékfizetési kötelezettséget.De nemcsak családtagok esetében (ahol az esetek többségében felesleges formalitás a nyomtatvány említett rovatának a kitöltése), hanem magánszemély és más szervezet, vállalkozás között is lehetséges a fizetési kötelezettség átvállalása.Az átvállalt járulék összege az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése i) pontjának ib) alpontja értelmében nem minősül a magánszemély[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5717
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
Részlet a válaszból: […]félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha pedig hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. Ezen előírások következtében tehát a kérdésbeli egyetemi hallgató a hallgatói jogviszonyának I. félévben történt megszűnése esetén az azt követő március 31-ig, a II. félévben történt megszűnése esetén az azt követő október 31-ig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, melyen nem változtat az a körülmény, hogy a hallgató diákigazolványt nem igényelt. A központi költségvetés ugyanis a hallgató után a hallgatói jogviszonyának időtartamára havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (volt) köteles fizetni [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése]. Ez azt jelenti, hogy a volt hallgató az előbbiekben leírtak szerint, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága megszűnését követő naptól - tehát vagy április 1-jétől, vagy november 1-jétől - köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (jelenleg havi 7110 forint, napi 237 forint). Mivel a kérdésben az szerepel, hogy a volt hallgató diákigazolványt nem igényelt, ezért úgy véljük, hogy érdemes néhány mondatban felvázolni a diákigazolvány lényegét, szerepét. A 326/2011. Korm. rendelet tartalmazza az oktatási igazolványokra vonatkozó jogi előírásokat, melynek 1. és 4. §-ai szerint az oktatási igazolványok egyik típusa a diákigazolvány. A diákigazolvány lehet nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. A?diákigazolványok típusait az igazolványon feltüntetett felirat különbözteti meg: a nappali oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt nappali, az esti oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt esti, a levelező oktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt levelező, a köznevelésben a más sajátos munkarend, valamint a felsőoktatásban a távoktatási munkarend szerinti diákigazolványt távoktatás felirat jelöli. A jogosult részére az oktatás és képzés munkarendjének megfelelő diákigazolványt kell kiállítani. A rendelet 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a diákigazolvány igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5570

10. találat: Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól

Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
Részlet a válaszból: […]esetén engedélyezhető, ezért a gyakorlatban sokszor azzal találkoznak az adózók, hogy bár az adóhatóság egy adott hónapban az addig felhalmozott járulékra fizetési kedvezményt engedélyezett, a következő havi kötelezettség keletkezésekor ismét tartozása lesz, melyre ismét késedelmi pótlék kerül felszámításra.Ennek elkerülése érdekében felhívjuk az adózók figyelmét, hogy a járulék megfizetése alól egyéb módon is mentesülhetnek. A Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja ugyanis kimondja, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a Tbj-tv. szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a Szoc-tv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult. Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását így az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.Az adózó kérelmére indult eljárásban tehát a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát (34 200 forint),b) aki egyedül élő, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (42 750 forint) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A?bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5493
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést