15 találat a megadott étkezési hozzájárulás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]adott bármely juttatás munkabérré válik annak adózási és egyéb következményével.A munkáltató döntése, hogy az egyes béren felül adott juttatásokat mekkora mértékben és milyen feltételek mellett biztosítja a munkavállalók részére. Dönthet úgy, hogy a cafeteriajuttatásból kiesnek a munkavégzés alól mentesített időszakok, például a táppénz vagy a fizetés nélküli szabadság időszaka, de dönthet úgy is, hogy ebben az időszakban is biztosítja a béren felül adott juttatásokat.2019-től a cafeteriajuttatások nagy részéhez már nem kötődnek az általánostól eltérő adózási szabályok, azok munkabérként adóznak. Ilyen például az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, étkezési hozzájárulás, bérletjuttatás, iskolakezdési támogatás stb. Látszólag nincs különbség a munkabér és a béren felül adott juttatások között, hiszen az adózásuk azonos. A cafeteriajuttatások lényege azonban nem változott, azok továbbra is a munkaviszony fennállásához kötődő juttatások.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál - az Eb-tv.-ben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni..." Ezért a más formában, más utalvánnyal biztosított melegétkezési utalvány a magánszemély összevonás alá eső bérjövedelme. Ettől eltérően kifizetői adófizetés alkalmazható akkor, ha a juttatás megfelel az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. E szabályozás szerint kétféle módon érhető el a kifizetői adófizetés. Az egyik eset, ha a munkáltató valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen ad át terméket, nyújt szolgáltatást, ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható, és a termék megszerzése, választása, illetve a szolgáltatás igénybevétele, választása bármelyikük számára ténylegesen is elérhető. A másik eset az, ha a munkáltató a munkavállalók által megismerhető belső szabályzat alapján munkavállalói csoportoknak biztosít azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott terméket, nyújt szolgáltatást, ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Erzsébet-utalványt több munkáltatótól is megkapja. 2. A munkáltató munkahelyi (üzemi) étkezésnek minősülő szolgáltatás keretében a telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttathat étkezési hozzájárulást. Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja alapján havonta 12 500 forintig adható juttatás. A juttatás több formában is adható, például a munkáltató kibocsáthat utalványt akár elektronikus formában is, vagy elfogadható az étkezőhelyet üzemeltető adózó által kibocsátott utalvány is. Az ebben a formában juttatott jövedelem csak a munkáltató telephelyén működő szolgáltatónál használható fel. Ha a munkavállaló egyidejűleg több munkáltatónál is jogviszonyban áll, nincs törvényi akadálya annak, hogy az üzemiétkezés-szolgáltatást több munkáltatótól is megkapja. 3. A munkáltató az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja alapján a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára évente 150 ezer forint értékben adhat hozzájárulást. A vendéglátás alszámlára utalt összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártyára éves szinten több juttató esetén sem adható évi 150 ezer forintot meghaladó összeg. Ezért a juttatáskor a magánszemélyt nyilatkoztatni kell arról, hogy más juttatótól kapott-e, és milyen mértékben a Széchenyi Pihenő Kártya adott alszámlájára hozzájárulást. A Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára juttatott összeg melegkonyhás vendéglátóhelyeken, valamint munkahelyi étkezésben használható fel. A vendéglátás alszámlára került összeg éttermi és mozgó vendéglátásra (TEÁOR'08 56.10.), egyéb vendéglátásra (TEÁOR'08 56.29.) és szálláshely-szolgáltatásra (TEÁOR'08 55.10, 55.20., 55.30., 55.90.) használható fel. A Széchenyi Pihenő Kártya részletes szabályait a 317/2011. Korm. rendelettel módosított 55/2011. Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártya kizárólag elektronikus formában kerül kibocsátásra. Az egyes alszámlákra utalt támogatás másik alszámlára nem utalható át. A fentiek alapján megállapítható, hogy a munkáltató havonta 30 ezer forint, éves szinten összességében 360 ezer forint étkezési hozzájárulást tud biztosítani a munkavállalónak béren kívüli juttatásként. A béren kívüli juttatások után a kifizetőt a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelem­adó és 10 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Abban az esetben, ha a munkáltató a juttatásokat a juttatás egyedi értékét meghaladó értékben nyújtja a munkavállalónak, az egyedi értékhatárt meghaladó rész után magasabb adóteher-kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek. Ebben az esetben a juttatás 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A munkáltató megteheti azt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, italautomatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi 6000 forintot meg nem haladó része; e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12 000 forintig, vagy a 6000 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;" Az idézett rendelkezés nem tartalmaz kitételt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adhat havi 12 ezer forintot meg nem haladó, vagy "hideg" étkezésre havi 6000 forintot meg nem haladó értékben. A rendelkezés az adómentességhez további feltételeket nem ír elő a juttatás nyújtásának időpontjára, vagy az utalványok felhasználására vonatkozóan. Ebből levonható
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]juttatására a munkáltató akkor köteles, és a munkavállaló azt akkor követelheti, ha azt munkaszerződés, kollektív szerződés, a munkáltató belső szabályzata előírja. Miután nincs törvényi kötelezés, a juttatás feltételeit, mértékét is a munkáltató határozza meg, a munkavállalót bizonyos szempontok szerint - például a hónap nem minden munkanapján dolgozott - kizárhatja a juttatásból. A konkrét esetben azt kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezi étkezési hozzájárulás fizetésére, akkor a munkáltató saját maga szabályozhatja, hogy az étkezési hozzájárulást kinek, milyen feltételek teljesülése esetén biztosítja. Ebben a szabályzatban rendelkezhet úgy is, hogy az étkezési hozzájárulást csak teljes ledolgozott hónap után adja, de megteheti azt is, hogy az adott hónapban munkával töltött napok számát figyelembe véve arányosít. Levelében azt írta, hogy a munkavállaló munkaszerződése tartalmazza, hogy a munkavállalónak étkezési hozzájárulás jár,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]haladja meg évente a minimálbér tizenkétszeresét - a magánszemélynek nincs bevallási és adófizetési kötelezettsége. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján a munkáltató a munkavállaló részére adhat étkezési utalványt. A jogszabályhely nem fogalmaz meg olyan elvárást, hogy csak "állományban lévő" munkaviszonyos alkalmazott
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke. A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás előző bekezdés szerint meghatározott összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti. Az idézett jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy a köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra egyik olyan esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 9000 forintig vagy a 4500 forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt feltételek szerint juttatott bevételnek az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó része e törvény alkalmazásában adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A rendelkezés alapján egyértelmű, hogy egy magánszemély a munkáltatók számától függetlenül - a juttatás módjától függően - "meleg" étkezés esetén legfeljebb havi 9000 forintig, vagy "hideg" étkezés esetén legfeljebb havi 4500 forintig mentesülhet az adózás alól. Ugyanakkor az Szja-tv. nem rendelkezik arról, hogy a munkáltatónak, illetve munkavállalónak milyen kötelezettsége van egymás melletti párhuzamos foglalkoztatás esetén. A szabályozásból azonban látható, hogy az adómentesség értékhatára a magánszemély oldaláról zárul be, másrészről kizárólag a magánszemély van birtokában annak azoknak a tényeknek, amelyek akadályozzák, hogy a munkáltató adómentesen biztosítson étkezési hozzájárulást. Ezért az adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez a magánszemélynek kell[…] részlet vége a válaszból.