tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott EMMA tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: EMMA: segítő családtag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a segítő családtagot, illetve kell-e vele munkaszerződést kötni? Ha nem kell bejelenteni, hogyan kell utána a 11 százalékos eho-t megfizetni?
Részlet a válaszból: […]említett bejelentést sem kell megtenni. Társadalombiztosítási szempontból a segítő családtagi jogviszony az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a segítő családtagra akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (havi 17 100 forintot) vagy naptári napokra ennek harmincadrészét (napi 570 forintot). E határösszeg elérése esetén a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell lerónia a 29 százalék tb-járulékot, az egyéni járulékokat, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1169
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: EMMA: szakképző iskolai tanuló bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló gyakorlati oktatását, amelyet egy betéti társaság végez?
Részlet a válaszból: […]kivételével - az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyokban foglalkoztatott munkavállalókat kell bejelenteni. A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló nem tartozik ebbe a körbe - foglalkoztatására
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1168
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: EMMA-bejelentés teljesítése

Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
Részlet a válaszból: […]megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon a megszűnés időpontját bejelenteni. A Met. 3. § (1) bekezdés b), illetve i) pontjában foglalt rendelkezések értelmében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek és a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések munkáltató általi megtartására. Az Ftv. 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében külföldi Magyarországon - meghatározott kivételtől eltekintve - csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedély alapján végezhető munka esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Az Ftv. 7. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében azon munkaadó, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget. A 8/1999. SzCsM rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében külföldi Magyarországon engedély alapján foglalkoztatható. Az engedély típusai: egyéni engedély, csoportos engedély, továbbá csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély. A rendelet 3. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, mely munkahelyen milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható és meghosszabbítható. A meghosszabbításra főszabály szerint az engedélyezés szabályait kell alkalmazni. A rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását kéri, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítás iránti kérelemként elbírálni, ha a kérelmét az engedély lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben nyújtja be. A rendelet 14. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles 5 napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz. A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően 3 évig megőrizni, és azt hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. A külföldi foglalkoztatásának meghiúsulása, valamint megszűnése, továbbá a külföldinek az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatása esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja. Az Ftv. 56/A § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés értelmében bírságot köteles fizetni az a munkaadó, aki nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem előírt módon tesz eleget. A rendbírság összege 1000 forinttól 100 000 forintig terjedhet. A 3/1996. MüM rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a munkaügyi központ rendbírság fizetésére kötelezi a munkaadót, ha az a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Az Mt. 86. §-ában foglalt rendelkezések sorolják fel a munkaviszony megszűnésének eseteit. E rendelkezések értelmében a munkaviszony megszűnik: - a munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - határozott idő lejártával, - az Mt. 86/B § (1) bekezdésében meghatározott esetben. Az Mt. 87. §-ában foglalt rendelkezések sorolják fel a munkaviszony megszüntetésének eseteit. E rendelkezések értelmében a munkaviszony megszüntethető: - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, - rendes felmondással, - rendkívüli felmondással, - azonnali hatállyal a próbaidő alatt, - az Mt. 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Tény, hogy az Ftv. 57/E § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a munkáltató számára rendkívüli rövid határidőt biztosítanak a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének bejelentési kötelezettsége teljesítésére. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések kommentárszövege értelmében ha a munkáltató ún. munkaadói kódot igényel, úgy az adatszolgáltatást a kódszámra való hivatkozással egyszerűbben megteheti telefonon, illetve interneten keresztül. Tény, hogy a kérdéses[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1132
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: EMMA

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak a munkáltatóknak az új munkaügyi adatbázis bevezetésével kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […](név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), b) taj-szám, c) állampolgárság, d) személyi alapbér, e) munkaidő hossza (teljes munkaidő, részmunkaidő), f) iskolai végzettség, szakképzettség, g) saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód. A munkaadók nyilvántartása a következő adatok alapján történik: a) adószám, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jel, b) megnevezés, c) telephely címe, d) székhely címe, e) saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód. Az egységes nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti. Az EMMA alapját adó, induló adatbázist az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2002. és 2003. év végi adatai, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2004. január 1. és április 30. közötti nyilvántartásában szereplő létesített és megszűnt munkaviszonyok képezik. A munkáltatók eddigi bejelentési kötelezettsége tehát 2004. május 1-jétől - az új törvény hatálybalépésével - módosul, és az ez után az időpont után életbe lépő munkaviszonyokkal kapcsolatos változásokra vonatkozik. A legfontosabb változás, hogy a munkaadó a nyilvántartást működtető szervnek a munkaszerződés megkötését követően azonnal, de legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig köteles bejelenteni a munkaviszony létrejöttének időpontját, és legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon a megszűnés időpontját. A munkáltatók ezen bejelentési kötelezettségeiknek az erre rendszeresített "Adatlap" kitöltésével, illetve az abban meghatározott adatok közlésével a következő módokon tehetnek eleget: a megyei (fővárosi) munkaügyi központok 174 kirendeltségén személyesen, vagy képviselő útján a Munkaügyi Nyilvántartó Központ ügyfélszolgálatánál, a saját adataihoz történő hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, tone üzemmódú telefonon, vagy a saját adataikhoz történő hozzáférést biztosító kód alkalmazásával, interneten keresztül, a bejelentést tartalmazó levélnek a Munkaügyi Nyilvántartó Központ részére postai úton (tértivevénnyel), vagy kézbesítő útján való eljuttatásával. Többször is megemlítettük már a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód alkalmazását, amely nagymértékben megkönnyíti a munkaügyi bejelentéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok határidőre történő teljesítését, és leegyszerűsíti a saját adatokhoz történő hozzáférést is. Ilyen kód nemcsak a munkaadók, hanem a munkavállalók részére is igényelhető, a saját munkaviszonyra vonatkozó adatok ellenőrzésének megkönnyítésére. Ezt az úgynevezett PIN-kódot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 700
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,