tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott egészségügyi szolgáltatásra jogosultak tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Özvegyi nyugdíjban részesülő személy egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, és még nem is saját jogú nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]részesülő személyt megilleti az egészségügyi szolgáltatás. Az özvegyi nyugdíj pedig a Tbj-tv. 14. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében hozzá-tartozói nyugellátás. Ebből következően az özvegyi nyugdíjban részesülő személy - legyen szó ideiglenes vagy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5818

2. találat: Nyugdíjas munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága annak a munkavállalónak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és emellett korábbi munkáltatójánál tovább dolgozik, de keresőképtelensége miatt a munkáját nem tudja ellátni, a betegszabadságát kimerítette, táppénzre pedig nem jogosult? A foglalkoztatónak be kell jelenteni a biztosítási jogviszony szünetelését ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenségének tartama alatt szünetel, amit az Art. 1. számú mellékletének 3. pontja alapján a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ugyanakkor ez nem érinti az egészségügyi szolgáltatásra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5722

3. találat: Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszból: […]válaszhoz egyrészt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság, másrészt az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törvényi feltételeit kell megvizsgálni. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követőena) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében találhatjuk az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó szabályokat. Ezen előírások szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen -?Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai, valamint a 13. §-a alapján - jogosult, köteles havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5360

4. találat: Jogszabályváltozás 2015

Kérdés: A továbbiakban nem áll fenn az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a táppénz tartama alatt, tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak köréből törlésre került a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontjában található felsorolásból a táppénzben részesülő személy? Előfordulhat esetleg, hogy valamilyen hiba történt?
Részlet a válaszból: […]júliusától megszűnt a "passzív" táppénz lehetősége, azaz táppénz csak a biztosítás fennállásának a tartamára jár. A biztosított személy viszont eddig sem e jogszabályi hely, hanem a biztosítotti státusza alapján volt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Más megközelítésben, a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja immár több éve "nem létező" személyi kör számára írta elő az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.Természetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4612

5. találat: Változások az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében

Kérdés: Milyen változások következtek be 2009. évben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében?
Részlet a válaszból: […]járulék összege havi 4500 forintra, illetve napi 150 forintra módosult. A módosítás nemcsak a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés alapján fizetésre kötelezetteket érinti, az emelt összegű járulékfizetés kiterjed a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók után a társas vállalkozásokra is. Belföldinek kell tekinteni többek között a Magyar Köztársaság területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt. Tehát az a biztosítottnak nem minősülő magyar állampolgár, aki egészségügyi ellátásra sem jogosult, és Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, tehát belföldinek minősül, de munkavégzés vagy tanulás céljából harmadik államba megy (például USA), kötelezett lesz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség nem vonatkozik arra a belföldinek minősülő személyre, aki EGT-tagállam, Svájc vagy a Magyar Köztársasággal kötött kétoldalú szociális biztonsági egyezményben részes más állam joga szerint biztosított. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettség tekintetében új szabály van arra az esetre, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban is közreműködik. A 2008. december 31-éig hatályos szabályok szerint, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban is személyesen közreműködött, a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot valamennyi vállalkozásában meg kellett fizetnie. 2009. január 1-jétől alapvető módosulás, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer kell megfizetni, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban személyesen közreműködik. A Tbj-tv. 38. § (1) bekezdése szerint több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni. A Tbj-tv. 38. § (2) bekezdés alapján, ha az egyéni vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2638