tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott emelt összegű családi pótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Emelt összegű családi pótlék

Kérdés: Meg fogják szüntetni az emelt összegű családi pótlékot abban az esetben, ha esedékes lenne a gyermek felülvizsgálata, de a veszélyhelyzet miatt a szakorvosi rendelőkben szünetelnek az ilyen jellegű vizsgálatok?
Részlet a válaszból: […]jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szól. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az e rendeletben felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki az igazolást. A rendeletben kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli konkrét orvosok ebben nem szerepelnek. A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, három példányban állítja ki. Ezen igazolás egy példányának az illetékes kormányhivatalhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. A jogot adó betegségek, fogyatékosságok - melyet az említett rendelet szabályoz - nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere-, a kardiológiai vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, légzőszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt. Ezekben az esetekben lehet tovább folyósítani az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt, amennyiben a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét. A veszélyhelyzetre tekintettel, azonban már előkészületi stádiumban van az az átmeneti szabályozás, mely arról szól, hogy a kórházak, orvosok túlzott leterheltsége folytán halasztó határidőt kapnak a szülők ezen okmányok benyújtására. A jogszabály megjelenéséig ezt a határidőt pontosan nem lehet tudni, de valószínűsíthetően 2020. június 30. napja lesz. Ezt követően visszamenőlegesen kell majd az orvosnak igazolnia a betegség fennállását. Más a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt már betöltötte ezt a kort. Ilyenkor a kérelmező saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6403

2. találat: Jogorvoslat emelt összegű családipótlék-kérelem elutasítása esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a személynek, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot igényelt, de a kormányhivatal elutasította a kérelmét?
Részlet a válaszból: […]érdemi vizsgálat nélkül, illetve ha a fellebbezést elkésetten benyújtó igazolási kérelemmel él, az elsőfokú hatóság dönt az igazolási kérelem ügyében; ha nem fogadja el, az iratanyaggal együtt továbbítja a másodfokú szervhez, mely esetünkben 2016. december 31-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztálya, mint fellebbezést elbíráló hatóság.Amennyiben az igazolási kérelmet elutasítják, mindenképpen indoklásnak van helye. Abban az esetben is elutasításra kerül a fellebbezés, ha nem az elsőfokú határozatban érintett olyan személytől származik, akire nézve a határozat jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A?másodfokú eljárásban az ügyfelet törvényes képviselője, illetve más törvényes meghatalmazott is képviselheti, amely azonban nem mentesíti a fellebbezésre jogosultat az alól, hogy a fellebbezést személyesen írja alá. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az eredeti kérelmet az ügyfél aláírta, és azóta sem neveztek ki mellé gondnokot, a fellebbezésen is rajta kell állnia a saját kezű aláírásának.Amennyiben az ügyfél nem személyesen jár el, meghatalmazás csatolása szükséges. A meghatalmazás vagy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt módon fogadható el. Tehát vagy közjegyző által van hitelesítve, vagy saját kezűleg írva, és két beazonosítható tanúval aláíratva. A fellebbezési jogról a fellebbezésre jogosult lemondhat.Ennek akkor lehet jelentősége, ha a megállapított támogatás folyósításának előfeltétele a jogerős határozat. A családtámogatási eljárásokban azonban - különösen anyasági támogatás tárgyú határozatok esetén, de az egyéb ellátások esetén is - az ellátást megállapító határozatok alapján az ellátás folyósítása a jogerő bevárása nélkül is megkezdődhet. A fellebbezést két példányban kell benyújtani, de ha a fellebbezést egy példányban nyújtják be, az ügyfelet nem kell hiánypótlásra felhívni, a hatóság másolatot készít.Az elsőfokú szerv a fellebbezési határidő lejártát követő nyolc napon belül a fellebbezés eredeti példányát és az ügyhöz kapcsolódó iratanyagot teljes egészében felterjeszti a másodfokú szervhez, csatolva a fellebbezés alapján kialakított álláspontját. A fellebbezésről a másodfokú eljárás keretében az ONYF Családtámogatási Főosztálya, mint fellebbezés elbírálására jogosult hatóság dönt. A másodfokú eljárásban a határozatok ellen benyújtott fellebbezések esetén határozati formában, végzések ellen benyújtott fellebbezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5287
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Magasabb összegű családi pótlék

Kérdés: Megkaphatja a magasabb összegű családi pótlékot a szülő abban az esetben, ha a jogosultságát 2015. február 21-én igazolta a szakorvos azzal, hogy a következő felülvizsgálat időpontja 2016. február 21-én esedékes, amely meg is történt, és a gyermeket gyógyultnak minősítették, az igazoláson (formanyomtatványon) a kiállítás dátumaként azonban 2016. március 26-a szerepel?
Részlet a válaszból: […]betegségeket, fogyatékosságokat az 5/2003. ESzCsM rendelet tartalmazza. A beteg vagy fogyatékos gyermek jogán igényelt családi pótlék esetében az igény bejelentéséhez csatolni kell a rendelet szerinti igazolást, mely előírt formanyomtatvány.A nyomtatványt az említett jogszabályban meghatározott gyermekklinika, gyermekszakrendelés, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó szakorvosa állíthatja és adhatja ki. Azon betű- és számjellel fel kell tüntetni, hogy a gyermek a felsorolt betegségcsoportok, fogyatékosságok melyikében szenved, továbbá a diagnózist és a BNO-kódot. Az igazolást az orvos két példányban állítja ki, az egyiket magánál tartja, a másikat az igénylő részére átadja, aki azt benyújtja az igényelbíráló szerv részére.A szakorvos abban az esetben köteles az igazolás első pontját kitölteni, ha a gyermek betegsége, fogyatékossága jogot ad emelt összegű családi pótlékra. Az igazoláson az orvos jelzi a legközelebbi felülvizsgálat időpontját is, mely legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes, illetőleg az állapot véglegességét.A második pontot tölti ki az erre illetékes személy, ha az első vizsgálat alkalmával megállapítja, hogy a gyermekre állapotára való tekintettel emelt összegű családi pótlék nem jár.A szakorvos abban az esetben tölti ki a nyomtatvány harmadik pontját, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával állapítja meg, hogy a gyermek állapota kedvezően alakult abból a szempontból, hogy javulás, gyógyulás miatt magasabb összegű családi pótlékra már nem jogosít. Ezen a nyomtatványon a gyermek és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5048

4. találat: Emelt összegű családi pótlék orvosi vélemény nélkül

Kérdés: Valóban igaz, hogy emelt összegű családi pótlékot már akkor is kézhez lehet kapni, ha a gyermeket nem látta a szakorvosi bizottság?
Részlet a válaszból: […]azokat a kórházakat, klinikákat, orvosokat, akik ezen igazolásokat kitölthetik, és kiadhatják. Ebből is látható, hogy azon gyermek után, aki a 18. életévét még nem töltötte be, egyáltalán nem szükséges a szakorvosi bizottság szakvéleménye. Más a helyzet abban az esetben, ha a gyermek már nagykorú, de mint a későbbiekben kiderül, mint minden téren itt is található kiskapu. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ebből az egy mondatból azt látjuk, hogy aki nagykorú lett, annak révén, vagy annak részére kizárólag akkor állapítható meg és folyósítható magasabb összegű ellátás, ha megjelenik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal - ez az Országos Orvosszakértői Intézet új elnevezés - előtt. Az NRSZH a vizsgálatot követően olyan jellegű szakhatósági állásfoglalást adnak ki róla, melyből kiderül, hogy az egészségkárosodásának mértéke meghaladja az 50 százalékos határértéket. Ez azonban nem kizáró joghely, tehát ha valaki nagyon kutat, talál egy olyan szabályozást, mely ez alól - legalábbis egy időre - kivételt engedélyez. A 2011. január 1-vel hatályba lépett változások között kell keresgélnünk. A családi pótlék összegszerűségét és mértékét taglaló bekezdések között találhatunk egy olyan változást, mely a következőképpen szól. A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig magasabb összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nagykorúvá váló személy után a szülők a korábban leírtak alapján magasabb összegű családi pótlékot kaptak kézhez, ezt az összeget mindaddig megkaphatják, amíg csemetéjük családi pótlékra egyáltalán jogosult lesz, vagyis általánosságban a középiskola végéig, vagy a huszadik életkor betöltéséig. Ez a szabályozás 2010. szeptember 1. és 2010. december 31. között sokkal szigorúbb volt, és a leírt esetben is megkövetelte a szakértői bizottság elé idézést és az egészségkárosodás megállapítását. A jogalkotóknak hála, ez azonban pozitív irányba változott, és ráadásul visszamenőleges hatállyal, egészen a szigorú intézkedés bevezetéséig, tehát 2010. szeptember 1-ig megadja a magasabb összegű ellátást azok részére, akiktől ezt korábban megvonták. Mindazonáltal saját jogán továbbra is csak akkor jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, ha tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Itt valamennyi feltételre figyelni kell. A szülő részére folyósított családi pótlék összege hasonlóan alakul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3287
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Fogyatékos gyermek családi pótléka

Kérdés: Igényelheti-e a szülő a fogyatékos gyermeke után, annak 23 éves koráig a családi pótlékot?
Részlet a válaszból: […]Egyetlen kitétel, hogy a szülő csak és kizárólag addig az időpontig részesülhet magasabb összegű iskoláztatási támogatásban, amíg gyermeke középfokú tanulmányait folytatja, és ebben az esetben is csak annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek 20. életévét betöltötte. A tanév minden esetben a tárgyév szeptember 1-jétől a tárgyévet követő esztendő augusztus 31-ig tart. Figyeljünk rá, hogy a tanévet ne keverjük össze a tanulmányok folytatásának időszakával. Amennyiben a gyermek tanulmányait az iskola igazolása alapján június 30-val befejezi, természetesen az ellátást ezt követően nem lehet augusztus 31-ig tovább folyósítani. Ez utóbbi szabályozás kizárólag a már nem tankötelezett gyermekek esetében alkalmazandó. Más a helyzet akkor, ha a 18. életévét betöltött és hasonlóan az előzőekhez magasabb összegű családi pótlékra jogosult gyermek nem tanul tovább. Ilyen esetben saját jogán igényelheti az ellátást, amit ezt követően nevelési ellátásnak fognak nevezni. A különbség, hogy természetesen nemcsak a középfokú tanulmányok idejére jár, hanem mindaddig, míg az ellátásra jogosult, és abban részesülő személy az Orvosszakértői Intézet szakvéleménye alapján legalább 50 százalékos egészségkárosodásban szenved. Az igénylő lehet akár 40 vagy 70 éves. Ebben a szabályozásban is történt azonban egy kisebb változás. A jogszabály 2010. szeptember 1-jét megelőzően megkövetelte, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy csak abban az esetben részesülhetett magasabb összegű ellátásban, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Ezt a joghelyet a változás szintén hatályon kívül helyezte. Ennek az a jelentősége, hogy amennyiben például egy 35 éves személy kérelmet nyújt be magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránt, nem kell igazolnia, hogy majd húsz évvel ezelőtt már részesült hasonló ellátásban. Amennyiben az Orvosszakértői Intézet szakvéleményében kimondja, hogy az igénylő 50 százalékos mértékű egészségkárosodása már 18. életévének betöltését megelőzően fennállt, a kérelmező magasabb összegű családi pótlékban részesülhet, amennyiben a további feltételeknek megfelel. Fentiekből kitűnik, hogy ha valaki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, az nem egyenlő azzal, hogy 20. életévét követően családi pótlékban részesülhet. Azonban ennek az ellenkezője is igaz. Nem biztos az sem, hogy ha egy személy nem súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, akkor kizárólag annak a tanévnek a végéig részesülhet ellátásban, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. A jogszabályváltozás ugyanis egy új fogalommal ismertet meg mindnyájunkat. Ez pedig a sajátos nevelési igényű tanuló. Iskoláztatási támogatás jár a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vagy személyre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek vagy a személy a huszadik életévét betölti. Kivételt képez ez alól az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra ugyan nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló. Ebben az esetben a családi pótlék folyósításának idejét a törvény kitolja egészen annak a tanévnek a végéig, mely tartalma alatt a gyermek a huszonharmadik életévét betöltötte. Kik is a sajátos nevelési igényű tanulók? Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk még azokat a tanulókat is, akik pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak, például diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar fordulhat elő náluk. Ezen gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében a jogszabály különleges feltételeket határoz meg. Ilyen sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a következők lehetnek. A tanuló külön óvodai, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3138

6. találat: Beteg gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Valóban kiemelt családi pótlékra jogosult-e az a szülő, akinek a gyermeke nagyon beteg? Mit kell tennie annak érdekében, hogy megkapja a nagyobb összegű ellátást?
Részlet a válaszból: […]szerint, de a lista változásai annyira sűrűn követték egymást, hogy lehetetlen volt már követni, ezért a jogszabályt megváltoztatták. Most már kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli orvosok ebben már nem szerepelnek. Megjegyezzük, hogy a gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosának, illetve a gyermeket ellátó szakorvosnak kötelessége lenne felhívni a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére. A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, kettő példányban állítja ki. Ezen igazolás Magyar Államkincstárhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. Amennyiben a szakorvos ilyen igazolást kitölt, ez jogot ad a szülőnek, hogy gyermeke után gyermekgondozási segélyt is igényeljen, mégpedig a gyermek tizedik életévének betöltéséig bezárólag. A jogot adó betegségek, fogyatékosságok - melyet az említett rendelet szabályoz - nagyon széles kört ölelnek fel. Az anyagcsere, a kardiológiai, vagy a vesebetegségek éppúgy szerepelnek benne, mint a neurológiai betegségek, vagy az érzékszervi, mozgásszervi, illetve értelmi fogyatékosságok. Ez természetesen csak példálózó felsorolás volt. Teljeskörűen megbeszéltük azt, hogy a gyermek 18. életévének betöltése előtt milyen esetekben és hogyan lehet megigényelni az emelt összegű családi pótlékot, illetve a gyermekgondozási segélyt. Nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a fiatal felnőtt betölti a 18. életévét! A 18. életév betöltésekor fennáll egy választási lehetőség. El kell dönteni, hogy az ellátást továbbra is a szülő veszi igénybe, vagy ezt követően már az igénylő saját jogán kíván családi pótlékban részesülni. Az első esetre akkor van lehetőség, ha a közoktatási intézményben (középiskola, szakiskola) tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, és a gyermek ezt követően is ilyen iskolatípusban tanul tovább. Az emelt összegű ellátást a szülő mindaddig megkaphatja, míg a gyermek tanul, de legfeljebb a 23. életévének betöltéséig. A jogszabály ugyanis ilyen esetre vonatkozóan kimondja, hogy az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell, hogy egyezzen a korábban megállapított magasabb összegű családi pótlék összegével. A másik lehetőség - amikor a kérelmező saját jogán igényli az ellátást - abban az esetben lehetséges, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet elsőfokú szakértői bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett. További feltétel, hogy a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. Amennyiben 18. életévét követően esetleg évekkel később kérvényezi meg az emelt összegű ellátást - ebben az esetben nincs korhatára a folyósításnak -, két kikötést mindenképpen vizsgálni kell. Egyrészt, hogy 18 éves kora előtt valóban részesült-e az igénylő magasabb összegű ellátásban, ami 10-15 évre visszamenőleg nem is olyan egyszerű dolog. Másrészt a Szakértői Intézetnek a szakvéleményében ki kell térnie arra, hogy évekkel korábban, 18 éves korában már munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fenn állt-e. Nem egyszerű dolog. Jó hír azonban, hogy a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek - illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - a közforgalmú személyszállítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2788

7. találat: Emelt szintű családi pótlékban részesülő személy támogatása

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási támogatásra az a személy, aki csak emelt szintű családi pótlékot kap?
Részlet a válaszból: […]30 százalékának megfelelő összegű térítést fizet az Egészségbiztosítási Alap javára egyéves időtartamra. Alanyi jog Alanyi jogon kaphat ellátást az, aki bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakik, és átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, továbbá a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, valamint a központi szociális segélyben részesülő. Közgyógyellátást kaphat még a rokkantsági járadékos, valamint az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban. Alanyi jogon ezeken felül még az kaphat ilyen jellegű ellátást, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Tehát megtaláltuk azt a kapcsolódási pontot, ahol a családi pótlék összefut a közgyógyellátással, már csak az a kérdés, ki jogosult magasabb összegű családi pótlékra. Emelt összegű családi pótlékra az a személy jogosult, illetve az a személy adhat jogot, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. Már csak azt kell megfejtenünk, hogy ki az, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. A válasz a következő: az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Összefoglalva a kérdésre úgy válaszolhatunk, hogy közgyógyellátásra - tb-támogatásra - alanyi jogon jogosult az a személy, aki magasabb összegű családi pótlékban részesül. Kérdéséből kiindulva ez idáig levélírónk még nem igényelte ezt a fajta ellátást, ezért pár sorban ismertetem a közgyógyellátás igénylésének eljárásrendjét. A közgyógyellátásra való jogosultságról a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt, a háziorvos és a regionális egészségbiztosítási pénztár közreműködésével. A közgyógyellátással kapcsolatos eljárásban az eljáró jegyző székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztár vesz részt. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, formanyomtatványon, és csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek igazolását, illetve a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyítóellátásokról, esetünkben a Magyar Államkincstár igazolását a folyósított magasabb összegű családi pótlék folyósításáról. Nem lehet közgyógyellátási jogosultságot megállapítani, ha a közgyógyellátás iránti kérelmet előzőleg már jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig a gyógyterápiában, vagy a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyítóellátás költsége megnőtt, és a kérelmező jövedelme sem változott. Amennyiben a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem elutasítását követő hat hónapon belül adnak be újabb kérelmet, és abban a gyógyítóellátás költségének időközbeni - a gyógyterápia vagy a gyógyszerek térítési díjának változása következtében történt - emelkedésére hivatkoznak, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell a háziorvos erre vonatkozó nyilatkozatát is. 2009. január 1-jével megszűnt az a lehetőség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2631