tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott elmaradt munkabér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Elmaradt munkabér

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután - tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak - a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszból: […]utolsó napján került volna sor.Ez tehát azt jelenti, hogy a kifizetés járulékköteles, mégpedig 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli a Tbj-tv. 100. §-ának (2) bekezdése értelmében. A jogszabály szerint, ha a Tbj-tv. 30. §-a alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulék-alapot képező jövedelem, akkor a régi Tbj-tv. adott időszakban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.A kifizető szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét sem érinti, hogy a volt munkavállaló a kifizetés időpontjában már nyugdíjassá vált. A Szocho-tv. 1. §-ának (9) bekezdése értelmében ugyanis adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6584
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszból: […]időközben nyugdíjassá vált.A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott), járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál - a járulék-fizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6282
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszból: […]amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, amennyiben azt rendszeresen igénybe vette. A munkaviszonnyal összefüggésben, az ítéletben szereplő megtérítendő elmaradt munkabérrel kapcsolatosan azonban maradnak tisztázandó tényezők. Tekintve, hogy az új Mt. kártérítési alapokra helyezte a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit, ezért a régi Mt. szabályaival ellentétben a munkaviszony már azon a napon megszűnik, amely napon a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt. A megszüntetés tényén nem változtat az sem, hogy a megszüntetés utóbb jogellenesnek bizonyul a bíróság ítélete szerint. A bíróság által ilyen esetekben határozattal - elmaradt munkabér címén - megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel az egyrészről nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában az elmaradt munkabér címén kifizetett kártérítés után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségről sem lehet szó [2011. évi CLVI. tv. 455. § (2) bekezdése]. Ugyanakkor a jövedelmet pótló kártérítés után az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - figyelemmel ugyanezen paragrafus (5) bekezdésében foglaltakra - a kifizetőt 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Mindezekre tekintettel a volt munkáltató részéről az Mt. 82. §-a szerinti kártérítésből járulékokat nem kell levonni, de utána a kifizető 27 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Lényeges momentum, hogy az új Mt. 172. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékokkal csökkentett összegben kell figyelembe venni, tehát az elmaradt jövedelmet a bíróság - a káronszerzés tilalmának általános elvére is figyelemmel - az egyéni járulékokkal csökkentett összegben állapítja meg. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően az elmaradt jövedelem címén az egyéni járulékokkal csökkentett összegben kifizetett kártérítés után is a munkaviszonyból származó jövedelemre irányadó szabályok szerint a 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-előleget le kell vonni. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétben léteznek olyan kivételes esetek, amikor a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja. Többek között ilyen eset például, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe vagy a felmondási védelembe ütközik, de ilyen az is, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5156
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény elmaradt munkabér után

Kérdés: Figyelembe veheti a kifizető a rehabilitá­ciós kártyához kapcsolódó szociálishozzájárulási­adó-kedvezményt annak a volt munkavállalójának az esetében, akinek közel 300 ezer forint összegű elmaradt munkabért kell kifizetnie, figyelembe véve, hogy 12 havi elmaradt munkabérről (pótlékról) van szó, és a munkaviszony tartama alatt kifizetett munkabér után a kedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni?
Részlet a válaszból: […]annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor.Mindehhez ugyanezen szakasz (1c) bekezdése annyit fűz, hogy az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott (kifizetett), adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.A kifizetett munkabért tehát a szociálishozzájárulási­adó-kedvezmény tekintetében is úgy kell tekinteni, mintha az utolsó munkanapon került volna kifizetésre. Ha ebben az időpontban a dolgozó Rehabilitációs Kártyája az adott munkáltatónál volt letétben, akkor a Pf-tv. 16/B. §-a szerinti kedvezményt igénybe vehette utána. Ez azonban nyilván nem számottevő összeg, hiszen a kedvezmény maximális összege a minimálbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4927

5. találat: Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell az adóelőleg levonását teljesíteni. A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen a munkaviszony megszűnése utáni időszakra - 2012-2013. évekre - megállapított elmaradt jövedelem és az átalány-kártérítés nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóznak. Ebből fakadóan az elmaradt jövedelem és az erre tekintettel kifizetett átalány-kártérítés ugyan nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, azonban utánuk biztosítási jogviszony hiányában az egyéni járulékokat nem kell megfizetni. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában a kifizetőt az elmaradt jövedelem és a kártérítés összege után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utánuk fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjának rendelkezése alapján 2014. január 1-jétől értékhatártól függetlenül nem pénzben kapott juttatásként adómentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4429

6. találat: Felszámolás alatt lévő munkáltató alkalmazottainak elmaradt munkabére

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy cég felszámolás alá kerül, és van olyan munkavállalója, akinek nem tudott bért fizetni már a felszámolási eljárás előtt sem? Mikor és milyen összegekben kell számfejteni a béreket, hogyan kell, és milyen összeget lehet lehívni a Bérgarancia Alapból? Mivel tudja igazolni a foglalkoztató, hogy szüksége van segítségre, ha a felszámoló csak annyi bért igazol, amennyit ő ki tud fizetni, és nem a ténylegesen járó addigi elmaradt összegeket?
Részlet a válaszból: […]járulékfizetési kötelezettséget - a sorrend első helyén állnak, tehát minden más típusú hitelezői követelést megelőznek. Kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató cégnek nincs elegendő vagyona arra sem, hogy az első helyen álló munkabér- és munkabér jellegű követeléseket a bérfizetés napjáig kifizesse. Ebben az esetben a felszámolónak nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből támogatást igényelni. A támogatásra vonatkozó szabályokat az 1994. évi LXVI. tv. tartalmazza. E szerint a bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg. A pénzügyi támogatás a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál. Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani, és a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet számlájára átutalni, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem a törvényben foglaltaknak megfelel. Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül határozattal dönt, és támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből történő átutalásáról. A felszámolónak a támogatás gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül kell gondoskodnia a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozásokat a következő bérfizetési napon kell kifizetni. A Bérgarancia Alaprészből való kifizetés összege azonban korlátozott, így nem jelent feltétlenül teljes kiegyenlítést. A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3641

7. találat: Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszból: […]felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján is kártérítést kap, akkor ez utóbbit adómentesnek kell tekinteni. Megítélésünk szerint - a kérdésben idézett ítéletben foglaltak alapján - jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és így eho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehet járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontja értelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően a foglalkoztatónak 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia. A kifizetés további részei (3 millió forint munkabér, 800 ezer forint bérkülönbözet, 1 040 000 forint végkielégítés) után 27 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli a volt munkaadót. Ugyanezen összeg után meg kell fizetnie a munkavállalónak a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot is, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a felső határa szempontjából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3096

8. találat: Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]bekezdése mindehhez annyit tesz hozzá, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely időszakra azt kifizették. A Tbj-tv. R. 5./C. § (2) és (3) bekezdése szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátása megállapításának kezdőnapját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (vagy az említett ellátás megállapításának kezdőnapját megelőzően fennálló jogviszonyában történő továbbfoglalkoztatása) alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Abban az esetben viszont, ha a saját jogú nyugdíjas ellátása megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdőnapjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3052

9. találat: Elmaradt munkabér kamata

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot vonni a nyugdíjas munkavállaló részére megítélt elmaradt munkabérhez kapcsolódó kamat összegéből? Az APEH által megküldött tájékoztató szerint igen, mert a kifizetés munkabérnek minősül.
Részlet a válaszból: […]bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt. Ennek megfelelően az elmaradt bérrel összefüggő kamat személyi jövedelemadó szempontjából valóban munkabérnek tekintendő. Viszont a Tbj-tv. 21. § e) pontja szerint
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3013

10. találat: Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszból: […]megállapításánál azonban tekintettel kell lenni a Tbj-tv. R. 4/A §-ának azon előírásaira, melyek kimondják, hogy - ‑az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet az egyéni járulékok vonatkozásában - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették, és - ‑a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. A kifizetésből viszont 4 százalék egészségbiztosítási járulékot vonni nem kell. A 2005. évi CXIX. tv. 202. § (5) bekezdése ugyanis egyértelműen rendelkezik arról, hogy "az e törvénnyel megállapított járulékokat a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1447
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést