10 találat a megadott ellátás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség "8"-as kóddal folytatódik tovább, a további keresőképtelenség igazolására - a folyamatos keresőképtelenség fennállása ellenére - a keresőképtelenséget igazoló orvos az "Orvosi igazolás a keresőképtelenségi (terhességi) állományba vételről" elnevezésű (nagyalakú, kezdő orvosi igazolás) nyomtatványon ismét keresőképtelen állományba veszi a biztosítottat. Ezért a dolgozónak ki kell adni az adott évre még esedékes betegszabadságát, s táppénzre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre nem jogosult. A betegszabadság idejére a munkáltató nem táppénzt folyósít, hanem a munkavállaló részére járó távolléti díjának a 70 százalékát. Ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Tehát naptári évenként 15 munkanap a betegszabadság időtartama, összege a távolléti díj 70 százaléka. A betegszabadság időtartamára járó távolléti díj után a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ha a munkavállalónak a munkáltatónál 2012. évben folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és még nem vett igénybe betegszabadságot, az 5/2-es munkarend alapján augusztus 23-tól szeptember 12-ig jogosult betegszabadságra. Amennyiben szeptember 12-ét követően is keresőképtelen, és nem részesül saját jogú nyugellátásban, táppénzre jogosult. Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. Az, aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, - a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett, és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, - aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú személy, - személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, - fogvatartott, - a Szoc-tv. alapján szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki, - egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult, - nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét, - hajléktalan. Akit sem biztosítottként, sem pedig az említett jogszabályi hely alapján sem illet meg az egészségügyi szolgáltatás, az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében, ami alapján jogosulttá válik orvosi ellátásra. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogviszony-ellenőrzés eredményétől függetlenül mindenki megkapja a szükséges egészségügyi ellátást. Amennyiben tehát az ellenőrzés eredményeként kiderül, hogy a beteg nem szerepel az OEP jogviszony-nyilvántartásában, az OEP által finanszírozott ellátást akkor sem tagadhatja meg az egészségügyi szolgáltató, és nem téríttetheti meg a beteggel az ellátás (gyógyszer, segédeszköz stb. teljes árát), költségét. Viszont a szolgáltató köteles egy, az OEP honlapjáról letöltött értesítő átadásával a betegnek tájékoztatást adni a jogviszony hiányáról. Az értesítés nem része a betegdokumentációnak, és nem kell aláíratni a beteggel. Az írásban is megkapott tájékoztató alapján a betegnek haladéktalanul fel kell keresnie a lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat (MEP), és kezdeményeznie kell jogviszonyának rendezését. Abban az esetben, ha eltérés van saját élethelyzete és a rá vonatkozó adat között, többféle módon kezdeményezheti a jogviszony rendezését: - az OEP honlapján lévő adateltérési nyilatkozat le-, kitöltésével és megküldésével a megyei egészségbiztosítási pénztárnak, - interneten a kormányzati portál - www.magyarorszag.hu[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]MEP-nél.) Az anya táppénzre való jogosultsága: Függetlenül attól, hogy a keresőképtelenségének kezdetekor még két biztosításra kötelezett jogviszonya volt - az egyik jogviszonyban GYES-ben részesült -, táppénzre csak a GYES folyósítása melletti jogviszonyában jogosult. A táppénzjogosultságot befolyásolja az e jogviszonyában eltöltött biztosításának az időtartama. A keresőképtelenség kezdetekor, a biztosítás megszűnéséig aktív jogon, a biztosítás megszűnését követően - amennyiben a biztosítás időtartama engedi - még 45 napig jogosult táppénzre. Az eredeti (jelenleg is fennálló) jogviszonyában a GYES lejártát követően a dolgozó munkavégzésre lenne kötelezett, melyet keresőképtelensége miatt nem tud teljesíteni. Keresőképtelenségére tekintettel a betegszabadság lejártát követően táppénzre jogosult. Gyermekgondozási díjra az anya csak a jelenleg is fennálló biztosítási jogviszonyában jogosult, tekintettel arra, hogy gyermekgondozási díjra az a biztosított gyermeket szülő anya jogosult, aki rendelkezik a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel (ezzel a feltétellel a munkavállaló rendelkezik). A gyermekgondozási díj összegét - tekintettel arra, hogy nincs a biztosítottnak sem a jogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultságot közvetlenül megelőzően 180 napi jövedelme - a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy ha a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Tehát egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy esetében vizsgálni kell a szerződés időtartamát és havonta a biztosítási kötelezettséget, mely összeghatárhoz van kötve. Például a 2006. március 1-jétől 2006. június 30-áig megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy 2006. május 22-étől keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Szerződés szerinti havi megbízási díja 130 000 forint. Jogosult lesz-e táppénzre a megbízott? Nem vitás, hogy a megbízottra a biztosítási kötelezettség 2006. március, április hónapokban kiterjed, s a táppénz folyósítását megelőző napig is biztosított. Táppénzre a folyamatos biztosításának megfelelő időtartamra, azaz 82 naptári napra jogosult. Függetlenül attól, hogy május 22-étől június 30-áig nincs egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, a biztosítása a szerződés végéig, 2006. június 30-áig fennáll, mivel ezen időtartam alatt táppénzben részesült. Ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mellett - szeptember 1-jétől 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Sajnos e 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem jogosít, így a társas vállalkozói jogviszonya alapján nem lesz jogosult táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre vagy GYED-re. E juttatások - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - csak munkaviszonya alapján illetik meg. A 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]férje EU-s tagállamban dolgozik-e, vagy sem? Ha az egyetemi hallgató munkaviszonya 2005. június 30-án megszűnt, abban az esetben a szüléssel kapcsolatos - egészségbiztosítás keretén belül járó - pénzbeli ellátásokra (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) nem jogosult, mivel már nem biztosított. Ha a munkaviszonya jelenleg is fennáll, akkor a szülés napjától az Mt. által biztosított szülési szabadságot veheti igénybe, a fizetés nélküli szabadság helyett. Amennyiben rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 180 napi biztosítási idővel, a szülési szabadság időtartamára (a szülés napjától számított 168 nap) terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult. A szülési szabadság lejártát követően a gyermeke gondozása céljából, annak kétéves koráig gyermekgondozási díjat igényelhet. Mindkét ellátásra az igényét a munkáltatójánál kell benyújtania. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. (Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.) A szüléssel kapcsolatban a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárt (alanyi jogon) a Cst.-ben foglalt feltételek megléte esetén anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély illeti meg. Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehet kérdéses. Magyarországon vannak olyan személyek, akik a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultságot szerezhetnek. A kérdéses esetben az egészségügyi ellátásra való jog többféle módon is megszerezhető az anya számára. Alapesetben az a belföldi személy, aki nem minősül biztosítottnak vagy biztosítottal közös háztartásban élő eltartott közeli hozzátartozónak, illetőleg a Tbj-tv. 16. §-a alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, és jövedelemmel rendelkezik, melynek összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát (illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét), az köteles havonta a minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni [Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés]. Ez a fizetési kötelezettség jogosulttá teszi őt az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A kötelezett a fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz (APEH illetékes igazgatási szervéhez). A bejelentés alapján az adóhatóság a 11 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére adóazonosító jelet állapít meg. Amennyiben a belföldi magánszemély nem rendelkezik jövedelemmel, lehetősége van a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál megállapodást kötni egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A megállapodás összege szintén a minimálbér 11 százaléka [Tbj-tv. 34. § (3) bekezdés]. Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez be kell mutatni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a segély összegét. Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt? A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosított személynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kell kérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkül megszűnt, a kérelem az igénylő lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthető elő. Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket. Ha a biztosított a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztató(k)nál biztosítási jogviszonyban állt, ezt a tényt a "Foglalkoztatói igazoláson" jelezni kell, továbbá mellékelni kell a kérelemhez: - a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt, - az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet: - kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, - ha az igény elbírálására a területi államháztartási hivatal (TÁH) az illetékes, akkor a TÁH; - egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el, és folyósítja. A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem igénylése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás is illeték- és költségmentes. A terhességi-gyermekágyi segély összegének kifizetése A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató vagy a Területi Igazgatóság bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kerül sor a segély folyósítására. Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügyben benyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben, ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel. Ha az igény elbírálását követően megállapítják, hogy az igényt jogszabálysértő módon utasították el, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, a jogszabálysértés felfedezésétől számított öt éven belül járó összeget és az utána járó, Tbj-tv.-ben meghatározott késedelmi pótlékot ki kell fizetni az igénylő részére. Az esedékessé vált és fel nem vett segélyt az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a segély felvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. A terhességi-gyermekágyi segélyhez kapcsolódó néhány kedvezmény A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak azok is, akik terhességi-gyermekágyi segélyben részesülnek. A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33 százaléka vonható le a fizetésre kötelezett személytől. Nem köteles költségtérítést fizetni az a hallgató, aki az állami felsőoktatási intézményekben az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, és alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt. Gyermekgondozási díj Kinek jár a GYED? Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjban részesülhet. A GYED a TGYÁS igénybevétele vagy az annak megfelelő időtartam eltelte után folyósítható az egyik szülő részére. A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni: - a vér szerinti és örökbe fogadó szülőt; - a szülővel együtt élő házastársat; - azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van; valamint - a gyámot. Mikortól jár a GYED? Gyermekgondozási díj csak a terhességi-gyermekágyi segély lejárta után, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A GYED igénybevételének feltételei A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kell lennie. Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg. Ebben az esetben azonban az is feltétel, hogy az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított legyen. A gyed-re való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani: - a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az idejét, - a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra kell figyelemmel lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, a közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő által és csak az egyik ellátási forma vehető igénybe. Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg. Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások közül a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábbi ellátás megszüntetésével - fogják megállapítani és folyósítani. Kiknek nem jár GYED? A gyermekgondozási díj azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem jár azoknak, akik: - bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végeznek (kivéve a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytatnak; - munkavégzés nélkül megkapják teljes keresetüket (ha a keresetüket részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj); - egyéb, a Szoc-tv.-ben meghatározott rendszeres pénzellátásban részesülnek; - azért nem nevelhetik saját háztartásukban a gyermeküket, mert a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, valamint harminc napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el; - a gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsődében, családi napköziben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs és a habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést; - előzetes letartóztatásban vannak, vagy szabadságvesztés, illetve elzárás büntetésüket töltik. A GYED összege A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de 2005-ben maximum havi 83 000 forint. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget. Ha a maximális összegben állapítják meg a gyermekgondozási díjat, akkor azt minden évben január 15-ig felülvizsgálják, és az adott évre vonatkozó költségvetési törvény alapján - az ott meghatározott összeghatár figyelembevételével - a január 1-jei időpontra visszamenőleg ismételten megállapítják. A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem napi átlaga vehető alapul. A napi átlagjövedelem számításánál figyelembe kell venni a nem rendszeres jövedelmeket (például a végkielégítést, a prémiumot, a jutalom öszszegét) is. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit - nem folyamatos biztosítási idő esetén - a megszakítást megelőzően keresett a szülő. Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészét fogják alapul venni. Amennyiben a tényleges jövedelmük a minimálbér kétszeresét nem éri el, úgy a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz. Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, a díj azonos lesz a korábban megállapított öszszeggel, kivéve, ha a maximális összeghatár a költségvetési törvény alapján megváltozott. A GYED igénylése A gyermekgondozási díjat írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni, a biztosítás fennállása alatt a foglalkoztatónál. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt két példányban kell kitölteni. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkül megszűnt, a kérelem az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthető elő. Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - szintén a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket. A GYED igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán. Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez: - a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt; és - az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítése, így a gyermekgondozási díj iránti igény előterjesztése és az ezzel kapcsolatos összes eljárás illeték- és költségmentes. Mikor folyósítják a GYED-et? A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató vagy a területi igazgatóság bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10-éig kerül sor a díj folyósítására. A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig. Egyéb tudnivalók 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülő személynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell fizetnie, így magán-nyugdíjpénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak is minősül. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira azok is jogosultak, akik gyermekgondozási díjban részesülnek. A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a gyermekgondozási díj 33 százaléka vonható le a fizetésre kötelezett személytől. Nem köteles költségtérítést fizetni az a hallgató, aki az állami felsőoktatási intézményekben az adott félév (oktatási időszak) első napján gyermekgondozási díjban részesül, és alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt. Gyermekgondozási segély Ki jogosult gyermekgondozási segélyre? A gyermekgondozási segély (GYES) olyan havi rendszerességgel járó támogatás,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíj-biztosítási ellátásra. A biztosítási jogviszonyból fakadóan az alábbi egészségbiztosítási ellátásokat lehet igénybe venni: 1. egészségügyi szolgáltatás; 2. pénzbeli ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz; 3. baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék. Az igénybe vehető nyugdíj-biztosítási ellátások a következők: 1. társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj; 2. hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások. Tekintve azonban, hogy munkaideje nem éri el a teljes munkaidőt, elképzelhető, hogy munkabére is alatta marad a minimálbérnek. Ebben az esetben az e jogviszonya alapján szerzett szolgálati idejének a kiszámításakor a Tny-tv. 39. §-ának az előírásait kell alkalmazni. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) - a biztosítási jogviszony időtartamára - a következők szerint kell kiszámítani: Először meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és az erre az időszakra számított minimálbér összegét. Amennyiben az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az előzőek szerint megállapított minimálbér összegével, majd az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni. A fent említett időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál - ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt - naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor[…] részlet vége a válaszból.