Találati lista:
1. cikk / 4247 Keresőképtelen munkavállaló juttatása
Kérdés: Van arra valamilyen mód, hogy a munkáltató havi rendszerességgel pénzjuttatásban (munkabér, megbízási díj) részesítse egy régi munkavállalóját, aki elhúzódó, folyamatos kezelést igénylő betegségben szenved, és előreláthatóan legalább ez év végéig táppénzben részesül? A cég nem szeretné veszélyeztetni a dolgozó ellátásra való jogosultságát, de szeretné támogatni ebben a nehéz helyzetben.
2. cikk / 4247 Munkavégzés keresőképtelenség alatt
Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján van lehetősége a keresőképtelensége időszaka alatt más munkáltatónál jogviszonyt létesíteni, illetve ott munkát végezni egy magánszemélynek, aki a főfoglalkozású munkahelyén fizikai munkát végez, amelyre most egészségi állapota miatt nem alkalmas, egy másik helyen azonban irodai munkát kapna napi 4 órában, amit az orvosa véleménye szerint megtehetne? Érinti ez a táppénzre való jogosultságot, illetve van bármilyen bejelentési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
3. cikk / 4247 CSED mértéke
Kérdés: Mindkét jogviszonyban 70 százalékos lesz a CSED mértéke abban az esetben, ha az anya a munkaviszonyában 2026. február 2-től, a szülés napjától részesül az ellátásban, de van egy másik biztosítási jogviszonya is, társadalmi megbízatású polgármester, ahol a 91. naptól keresőtevékenységet kíván folytatni? A munkaviszonyában, ahol kifizetőhely működik, nem tervezi a munkába állást.
4. cikk / 4247 CSED-kérelem mellékletei
Kérdés: Köteles a munkavállaló a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató részére a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát leadni a CSED igényének az elbírálása kapcsán, és ezt megőrizheti a kifizetőhely? Kérhetik a másolatot a kifizetőhelyi ellenőrzéskor az ellenőrök, illetve szankcionálható a kormányhivatal részéről a kivonat másolatának hiánya?
5. cikk / 4247 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Valóban elegendő lesz a gyógyszerész igazolása a táppénz igényléséhez?
6. cikk / 4247 Kereseti korlát
Kérdés: Vonatkozni fog a keresetkorlátozás arra a munkavállalóra, aki jelenleg egészségügyi intézményben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, ebben az évben igénybe kívánja venni a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíját, és a munkáltatója megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatja?
7. cikk / 4247 Családi kedvezmény
Kérdés: Havonta 133.340 forint vagy 266.680 forint összegű családi adókedvezményt vehet igénybe 2026-ban a 18. életévét betöltött, családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója), ha önálló keresete nincs?
8. cikk / 4247 Egészségügyi ellátás külföldi távmunkavégzés esetén
Kérdés: Hogyan tudja Romániában igénybe venni az egészségügyi ellátásokat (pl. háziorvosi rendelés) egy magyarországi munkáltató részére Romániában távmunkát végző személy, akinek az esetében – a NEAK által kiállított A1-es alapján – Magyarország az illetékes tb-joghatóság? Tehát az egyik EGT-országban biztosított, a másikban pedig dolgozik és tartózkodik.
9. cikk / 4247 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.
10. cikk / 4247 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
