739 cikk rendezése:
1. cikk / 739 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
2. cikk / 739 Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
3. cikk / 739 Biztosítási jogviszony nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Öregségi nyugdíjba vonuló, de tovább dolgozó munkavállaló esetében elég az előlegfolyósításról szóló határozat a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez? A határozat tartalmazza, hogy a munkavállaló jogosult öregségi nyugdíjra, de a szolgálati idejének a mértékét még pontosítani kell. Kezelhető kiegészítő tevékenységűként a dolgozó ebben az esetben?
4. cikk / 739 Szülés érettségi után
Kérdés:
Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra a tanulói jogviszonya megszűnését követően az a várandós kismama, aki 2025 nyarán fejezi be középiskolai tanulmányait, és a szülés várható ideje 2025. december 5.? Miként változik a helyzet, ha a családi betéti társaságban kültagként személyesen közreműködik és jövedelmet szerez?
5. cikk / 739 Pénzbeli ellátásra nem jogosult kismama biztosítása
Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a kismamának, aki szülési szabadságon van, de CSED-re és GYES-re sem jogosult? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályozása nem említ szülési szabadságot, fizetés nélküli szabadság megfogalmazást alkalmaz, amely alatt, ha CSED-folyósítás történik, akkor nem szünetel a biztosítás.
6. cikk / 739 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
7. cikk / 739 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
8. cikk / 739 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
9. cikk / 739 Egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása
Kérdés: Mikor kell benyújtania a ’T1011U jelű bejelentőlapot a munkáltatónak, ha át kívánja vállalni annak a munkavállalójának az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetését, aki jelenleg GYES-en van, fizetés nélküli szabadsága 2025. június 21-én lejár, ezután június 23-tól július 10-ig az előző évekről áthozott szabadságát tölti, majd július 11-ig fizetés nélküli szabadságra megy, mert kisgyermeke óvodai elhelyezése nyáron még nem megoldott? Fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság még 45 napig, vagy már a fizetés nélküli szabadság első napjától meg kell fizetni a járulékot?
10. cikk / 739 Szakközépiskolás kismama ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra lehet jogosult egy nappali tagozatos szakközépiskolába járó kismama?
