tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

25 találat a megadott egészségügyi szolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszból: […]napos szabály) - a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján - egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.E helyzetet módosította némileg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. Korm. rendelet 20. szakasza.A jogszabályi hely (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.Ugyanakkor az érintett munkavállalók után 2020. május 1-jétől a munkáltatónak - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megállapítania, bevallania és fizetnie. A NAV a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék előzőekben megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.Amit fontos kiemelnünk az új rendelkezésből, hogy az nem a biztosítás szünetelését írja felül, hanem a biztosítás szünetelése ellenére egészségügyi szolgáltatásra biztosít jogosultságot. Ebből következően a járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, tehát az érintett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6425

2. találat: Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Megilleti további 10 hónapra az egészségügyi szolgáltatás azt a kilépő munkavállalót, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben 10 havi végkielégítést kapott, amelyből mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulék levonásra került, vagy elhelyezkedéséig köteles lesz megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszból: […]összefüggésben milyen címen (végkielégítés, szabadságmegváltás stb.) részesült további juttatásokban. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a 10 havi végkielégítés 1999-ben még 10 hónappal meghosszabbította volna a kérdésben említett munkavállaló biztosítását, de ez az előírás, azaz a Tbj-tv. 7. §-ának (2) bekezdése, közel 20 éve hatályát vesztette.A biztosítási jogviszony megszűnésével egy időben azonban az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nem szűnik meg automatikusan, hanem további 45 napig (illetve, ha ennél rövidebb volt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6185

3. találat: Távoktatás keretében tanuló egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a 2018 júniusában érettségizett diák, aki szeptembertől távoktatás keretében kezdi meg egyetemi tanulmányait, vagy fizetnie kell az orvosi ellátásért?
Részlet a válaszból: […]vevő hallgató nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincs más egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogviszonya, a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A kérdésben foglaltak szerint az említett diák most fejezte be középiskolai tanulmá-nyait. Ebből következően a diákigazolványa október 31-ig érvényes. Ez azért fontos, mert a Tbj-tv. 16/A. §-a alapján a tanulói, illetve hallgatói jogviszony a diák-igazolványra való jogosultság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5843

4. találat: Özvegyi nyugdíjban részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a személy, aki ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesül, még nem töltötte be a rá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatárt, és semmi más jogviszonnyal nem rendelkezik? Kaphat majd özvegyi nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után abban az esetben, ha legfeljebb 15 év szolgálati ideje lesz?
Részlet a válaszból: […]részesülő személy - e körbe tartozik az özvegyi nyugdíj is - jogosult egészségügyi szolgáltatásra, tehát az ellátás folyósításának tartama + 45 nap alatt nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.Az, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor az állandó özvegyi nyugdíj megilleti-e az özvegyet, elsősorban azon múlik, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 10 éven belül betölti-e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5018

5. találat: Egészségügyi szolgáltatás tanulói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Meddig veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást a tanulói jogviszony megszűnése után egy nappali tagozatos középiskolai tanuló? Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszból: […]a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig jogosult, kivéve ha a nem tanköteles tanulónak félévkor megszűnik a tanulói jogviszonya. Ebben az esetben a tanuló diákigazolványra az adott tanév március 31-ig jogosult. Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya az első félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-ig, ha a hallgatói jogviszonya a második félévben szűnik meg, a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő október 31-ig jogosult diákigazolványra. A Tbj-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, illetőleg a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai­ban meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn. Összegezve a leírtakat, a kérdésbeli nappali tagozatos középiskolai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4184

6. találat: Magánszemély egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Milyen módon tud tb-t kötni a saját részére egy magánszemély?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatási járulékot fizetni. Ezt a kötelezettséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a 12T1011 jelű Adat- és változásbejelentő lapon - a kötelezettség keletkezésének napjától számított 15 napon belül - kell bejelenteni. Az adatlap az adóhatóság ügyfélszolgálatán átvehető, illetve hivatalos honlapjáról letölthető. Az adatlapot személyesen, postai úton vagy elektronikus formában az Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. Amennyiben a járulékfizetésre bejelentkezett magánszemély biztosítottá válik (pl. munkaviszonyba lép), a járulékfizetési kötelezettség keletkezését a foglalkoztató bejelenti, ebben az esetben a magánszemélynek az egészségügyiszolgáltatási-járulékfizetési kötelezettség megszűnésére vonatkozó külön bejelentési kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3793

7. találat: Változások az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében

Kérdés: Milyen változások következtek be 2009. évben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében?
Részlet a válaszból: […]járulék összege havi 4500 forintra, illetve napi 150 forintra módosult. A módosítás nemcsak a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés alapján fizetésre kötelezetteket érinti, az emelt összegű járulékfizetés kiterjed a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók után a társas vállalkozásokra is. Belföldinek kell tekinteni többek között a Magyar Köztársaság területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt. Tehát az a biztosítottnak nem minősülő magyar állampolgár, aki egészségügyi ellátásra sem jogosult, és Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, tehát belföldinek minősül, de munkavégzés vagy tanulás céljából harmadik államba megy (például USA), kötelezett lesz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség nem vonatkozik arra a belföldinek minősülő személyre, aki EGT-tagállam, Svájc vagy a Magyar Köztársasággal kötött kétoldalú szociális biztonsági egyezményben részes más állam joga szerint biztosított. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettség tekintetében új szabály van arra az esetre, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban is közreműködik. A 2008. december 31-éig hatályos szabályok szerint, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban is személyesen közreműködött, a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot valamennyi vállalkozásában meg kellett fizetnie. 2009. január 1-jétől alapvető módosulás, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer kell megfizetni, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó több vállalkozásban személyesen közreműködik. A Tbj-tv. 38. § (1) bekezdése szerint több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni. A Tbj-tv. 38. § (2) bekezdés alapján, ha az egyéni vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2638

8. találat: Ideiglenes lakcímmel rendelkező személy jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hol és milyen módon válhat biztosítottá Magyarországon egy Ausztriában élő és állandó lakcímmel rendelkező személy, aki Magyarországon csak ideiglenes lakcímmel rendelkezik. Ausztriában igazolnia kellene a magyar biztosítását és az egészségügyi ellátásra jogosultságát.
Részlet a válaszból: […]úgy tűnik, hogy kérdezőnket a Tbj-tv. 16. §-a alapján nem illeti meg egészségügyi szolgáltatás (nem nyugdíjas, nem kiskorú stb.), és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban sem áll. Ebből adódóan marad a másik két lehetőség. Az egészségbiztosítási pénztárral megállapodást viszont csak a külföldinek minősülő magyar, illetve EGT-állampolgár köthet [Tbj-tv. 34. § (11) bekezdése]. Így ezt a megoldást is el kell vetnünk, tekintve, hogy kérdezőnk Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkezik, és ebből adódóan belföldinek minősül. A harmadik megoldást viszont a törvény erejénél fogva [Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése] mindenképpen választanunk kell. Kérdezőnknek az adóhatósághoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2460

9. találat: Egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása

Kérdés: Milyen jelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása esetén, illetve hogyan jelenti és fizeti meg a munkavállaló - vagy átvállalás esetén a munkáltató - a napi 145 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszból: […]hanem azért, mert nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, és ezt a jogosultságot az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása sem biztosítja a számára. (Az alkalmi munkavállaló csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre, illetve szolgálati időre szerez jogosultságot.) Visszatérve a konkrét kérdésre: az említett jogszabályi helyek alá tartozó személyeknek jár az egészségügyi szolgáltatás, így nekik alkalmi munkavállalói könyv alapján történő foglalkoztatás esetén sem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. A Tbj-tv. 39. § (4) bekezdése valóban lehetővé teszi, hogy a járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2248

10. találat: Angliában élő egyéni vállalkozó közterhei és egészségügyi ellátása

Kérdés: Kötelezett-e vállalkozása után itthon is járulékfizetésre az az egyéni vállalkozó, aki 2005 óta hivatalosan Angliában dolgozik orvos vállalkozóként, ahova családostul tartósan kitelepült, ott adózik jövedelme után, és járulékot is fizet, de a magyar vállalkozását megtartotta? A vállalkozó évente mindössze 15-20 napot tölt Magyarországon, jövedelme nincs. Az angliai járulékfizetés alapján jogosult-e itthoni tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]egyidejűleg több tagállamban vállalkozói engedéllyel/tagsági viszonnyal rendelkezik, annak az államnak a jogszabályait kell alkalmazni, ahol lakik, ha ott is végez munkát. Jelen esetben az angliai lakóhelyére és az ott végzett munkájára tekintettel a magyar orvos kizárólag az angol társadalombiztosítás hatálya alatt áll, melynek következtében a magyarországi egyéni vállalkozásában nem minősül biztosítottnak, és így járulékfizetésre sem kötelezett. Ez akkor is így lenne, ha az itthoni vállalkozásában változatlan feltételek mellett jövedelmet realizálna (pl. alkalmazott útján). A kérdésbeli személy egészségügyi ellátásával kapcsolatosan főszabályként elmondható, hogy abban a tagállamban jogosult az egészségügyi ellátás igénybevételére, ahol a járulékokat fizeti. Ilyenkor Magyarországon, illetve más tagállamban az orvosilag szükséges ellátást úgy veheti igénybe, ha a biztosítása szerinti tagállamban, a lakóhelye szerinti illetékes egészségbiztosítótól igényli az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya az orvosilag szükséges betegellátásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2154
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést