tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott ellátás visszafizetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: Túlfolyósított ellátás visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
Részlet a válaszból: […]határozatot az a szerv hozza, amely a jogalap nélkül felvett ellátást folyósította. A szerv határozatában felhívja az ügyfél figyelmét, hogy a tartozását fizesse meg egy összegben. Amennyiben az ügyfél ennek nem tesz eleget, a jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból vonják le. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg, kivéve ha ehhez az ügyfél beleegyezését adja, vagy kimondottan ő kéri. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. Kérdezhetik, hogy mi a helyzet akkor, ha az ügyféltől a tartozását egyáltalán nem lehet levonni, és azt önként sem fizeti meg? Ekkor már komolyabb szankciók következnek. Amennyiben a fizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a kincstár a követelést adók módjára hajtatja be. A folyamat alatt két esetben lehet méltányosságból kérni az elengedést. A levonással térülés megkezdését követően, illetőleg amennyiben a behajtási eljárás eredménytelen volt. A visszafizetésre kötelező határozatot kiadó szerv a benyújtott méltányossági kérelmet megvizsgálja. Hiánypótlási felhívást bocsát ki, amennyiben a kérelem nem teljes, valamint a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról is rendelkezhet, ha a kérelem elbírálására magyar hatóságnak nincs joghatósága, az nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, illetve ha az ügy nem hatósági ügy. A fenti esetek kivételével, illetve a hiánypótlást követően a kérelmet a döntéshozatalhoz szükséges iratokkal együtt 8 munkanapon belül továbbítja a döntésre jogosult személy részére. A hatóság a méltányossági kérelem beérkezésekor elsősorban a benyújtott kérelmet vizsgálja, annak fényében, hogy azt az arra jogosult - a visszafizetésre kötelezett magánszemély vagy meghatalmazottja - terjesztette-e elő. Ezt követően kerül sor a behajtási eljárás eredménytelenségének megállapítására. Ennek érdekében megkeresik az önkormányzati adóhatóságot. A visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen három ok miatt veszélyeztetheti súlyosan a megélhetést. Elsősorban, ha a közös háztartásban élő családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Másodsorban, ha magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él a háztartásban. Végül harmadsorban, ha a családban három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni. Amennyiben az adóhatóság tájékoztatása szerint a behajtás nem vezetett eredményre, és az igénylő által csatolt iratanyag nem tartalmazza azt, be kell szerezni a kérelmező jövedelmének jellegére - nyugdíj, munkabér, munkanélküli-járadék - és összegére vonatkozó igazolást vagy igazolásokat. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőtől nyilatkozatot kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy hány fő él a háztartásában, illetve hány gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, a családnak milyen kiadásai vannak. Az eljárás végén a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a Kincstár elnöke méltányosságból elengedheti. Az elengedés tehát nem automatikusan történik, hanem egy méltányossági eljárás keretében, melynek során a döntést meghozó személynek a különböző lehetőségeket mérlegelve kell meghoznia határozatát. Egyáltalán nem köteles azt az igénylő számára pozitívan elbírálni. A másik méltányossági kérdés, amelyről még nem beszéltünk részletesen, az, amikor a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, és a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. Példával bemutatva: Egyedülálló anya kapta ez idáig a családi pótlékot, és elfelejti bejelenteni, hogy a gyermek már az egyedülálló apa háztartásában él, és az ellátást továbbra is felveszi utána. Az apa bejelenti igényét, és az anyát visszafizetésre kötelezi a folyósító szerv. Az anya méltányossági kérelmet nyújt be, miszerint ő a teljes összeget átadta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3183