tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott életbiztosítási díj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszból: […]adott biztosítási szerződés megkötésének időpontjától. A számviteli elszámolás során a társaságnak azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amely révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem, esetleg csak később következik be, vagy be sem következik. Költségként a biztosítási díj akkor számolható el, ha az a biztosítási díj kifizetésekor végleges vagyonvesztésnek minősül. Ennek megítélésekor vizsgálni kell, ki a kedvezményezett, van-e lehetőség díjtartalék terhére pénzt kivonni a biztosításból a biztosított hozzájárulása nélkül, vagy van-e lehetőség a szerződőnek a biztosítást visszavásárolni. Az említett konstrukcióban lehetőség van a szerződés visszavásárlására, ezt a szerződő megteheti, ezért a biztosítási díjnak a díjtartalékba kerülő része költségként nem számolható el, hanem azt a biztosítóval szemben fennálló követelésként kell kimutatni. Adómentes jövedelem az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján a kockázati életbiztosítás díja. Ha a tisztán kockázati életbiztosításban a biztosított a szerződő munkáltató helyébe lép, akkor az adómentes biztosítási díj miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a munkavállaló a biztosítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2290

2. találat: Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszból: […]díja. Ebben az esetben sem a társas vállalkozónak minősülő tagnak, sem pedig a társaságnak nem keletkezik fizetési kötelezettsége. Az adómentesség feltétele, hogy a biztosítás még részben sem tartalmazzon olyan biztosítási elemet, amely adókötelesnek minősül. Amennyiben a biztosítás nem adómentes, akkor adóköteles az Szja-tv. 3. § 50. pont alapján. Az adókötelezettségét - az Szja-tv. 2. § (6) bekezdését alkalmazva - a felek közt fennálló jogviszony alapján kell megállapítani. A munkaviszonyban álló magánszemély munkaviszonyból származó, de bérnek nem minősülő jövedelmet szerez, a társaság tagja pedig nem önálló tevékenységből származó összevont adóalapba tartozó jövedelemről. Az adóelőleg-fizetési kötelezettségre a társaságnak az Szja-tv. 47. § (9) bekezdése alapján hívja fel a (máshol munkaviszonyban álló) tagja figyelmét, akinek az adóelőleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie. Az adóköteles biztosítási díj után megilleti a magánszemély a biztosítások adókedvezménye az Szja-tv. 42. §-a alapján. Az adóköteles biztosítási díj után a társaságnak 29 százalék társadalombiztosítási járulékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 990

3. találat: Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszból: […]mentes a személyi jövedelemadó alól, és így járulékalapot sem képez. 2. Az úgynevezett "vegyes" biztosítás, az 1. pontban említetteken túl más elemet is tartalmaz, tehát az érintett nem kizárólag a fent említett biztosítási események bekövetkezésekor kap szolgáltatást. Ez esetben a foglalkoztató által átvállalt díj a dolgozó adóköteles jövedelmének minősül. A jövedelem után a foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli. 3. A harmadik - gyakori - eset, amikor a munkáltató olyan biztosítási szerződést köt, amelyben a biztosítottak, illetőleg a kedvezményezettek nincsenek név szerint felsorolva. A biztosítás a mindenkori munkaügyi létszámra vonatkozik. Ilyenkor a fizetett biztosítási díj adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a foglalkoztatót 44 százalékos szja-, 18 százalék nyugdíj- és 11 százalék egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 23
Kapcsolódó tárgyszavak: