Összes cikk:
1. cikk / 118 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
2. cikk / 118 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
3. cikk / 118 Ekhós művész járuléka
Kérdés: Milyen összeg után kell járulékot fizetnie egy napi 4 órás munkaviszonyban álló művésznek, aki a továbbiakban ekho szerinti adózással szeretné felvenni a jövedelmét? Elegendő a minimálbér feléig megfizetni, ha másutt nincs főállása?
4. cikk / 118 Ekhós munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó minimumközterhei
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy társas vállalkozó abban az esetben, ha mellette két 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik, de az egyikben a munkabérét teljes egészében ekhósan veszi ki?
5. cikk / 118 ÖCSG-tag ekhója
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől az ekho szerinti adózást egy korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, aki meg kívánja szüntetni a vállalkozását, és a továbbiakban megbízási jogviszonyban folytatná a tevékenységét? A tevékenység alapján az ekho választása nem kizárt. Az érintett adózó őstermelői tevékenységet is végez egy családi gazdaság tagjaként, amelyből kb. évi 10 millió forint bevétele származik.
6. cikk / 118 Munkaviszony és vállalkozás
Kérdés: Végezhet ugyanannak a munkáltatónak egyéni vállalkozóként is munkát egy ekho választásáról nyilatkozó főfoglalkozású munkavállaló abban az esetben, ha vállalkozóként a munkaviszonyára előírt feladataitól eltérő tevékenységet végez?
7. cikk / 118 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
8. cikk / 118 Ekhós munkavállaló juttatásai
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó munkavállalók esetében a jutalom, a bérlet-hozzájárulás, illetve az egyéb cafeteriaelemek után? Az szja szerinti adózás alá eső dolgozók esetében ezek a tételek a bérhez hasonlóan adóznak, kérdés viszont, hogy az ekhósok esetében ezen juttatások után szintén az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket, vagy ebben az esetben is alkalmazható az ekho?
9. cikk / 118 GYET-jogosultság
Kérdés: Jogosult lehet főállású anyaságra az a szülő, aki élettársával 3 gyermeket nevel, akik közül egy közös, egy-egy gyermek pedig a pár korábbi kapcsolataiból született?
10. cikk / 118 Felhasználási szerződés
Kérdés: Egy ellentmondás feloldásában kérem a segítő magyarázatukat. Miként válhat járulékkötelessé más adózási mód választása esetén egy biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyból származó jövedelem? A Tbj-tv. 32. szakasza kimondja, hogy nem járulékalap a felhasználási szerződés alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj. Ugyanakkor az ekho szerinti adózás keretében e díjazásból - a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is magában foglaló - 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kerül levonásra.
