24 találat a megadott ekho tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]özvegyi nyugdíjban részesül.A jogszabály 3. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében az e törvény szerinti adózást - a további feltételek fennállása esetén - évi 60 millió forintos összegig akkor választhatja az érintett, ha az adóévben rendelkezik a tárgyév első napján érvényes minimálbér 12-szeresét elérő általános szabályok szerint adózott jövedelemmel. Tehát e tekintetben 2021-ben a január havi 161 000 forintos minimálbér értékből kell kiindulni.Ugyanakkor, ha a magánszemély munkaviszonyban folytat az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató - főszabályként - a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Kivéve, ha a magánszemély-[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve nem kell megfizetnie a szakképzési hozzájárulást sem.A járulékkedvezmények ugyancsak a munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre vonatkoznak a nyugdíjjárulék, illetve a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék tekintetében.A kormányrendelet nem tartalmaz semmilyen kedvezményt a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottakra, illetve az egyszerűsített közteherviselést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]12-szeresét.Azonban aki ennél alacsonyabb összegű "normál módon" adózott jövedelemmel rendelkezik, szintén nincs kizárva a lehetőségből, esetében mindössze az éves értékhatár csökken, mégpedig olyan arányban, ahogy az említett jövedelme aránylik a minimálbér 12-szereséhez. Így például, ha a magánszemély 2019-ben mindössze januárban rendelkezett 149 ? 000 forintos munkabérrel, akkor 60 millió/12 = évi 5 millió forintig választhatja az ekho szerinti adózást. Tulajdonképpen ezt a rendelkezést tartalmazza az Ekho-tv.A jogszabály 3. §-ának (7) bekezdése egyedül a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó ekho-nyilatkozat esetében várja el a nem nyugdíjas munkavállalótól, hogy az adott hónapon belül rendelkezzék a minimálbérnek megfelelő általános szabályok szerint adózott jövedelemmel. A munkaviszonyban álló magánszemélyek esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében lényeges, hogy minden hónapban szerezzenek olyan jövedelmet, mely után a közterhek megfizetése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]1-jétől munkaviszonyban állóként már nem minősül biztosítottnak, és semmilyen egyéni járulékot nem fizet.Ez annak ellenére így van, hogy a társadalombiztosítási jogállása ezeknek a foglalkoztatottaknak is változott, hiszen az Ekho-tv. 13. §-ának (7) bekezdése szerint az ekhót fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a Tbj-tv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.A Tbj-tv. vonatkozó szabálya pedig jelen esetben az 5. § (1) bekezdésének a) pontja, ami alapján az ekho szerinti adózást választó, Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíjas, tehát ha csak a kisadózó vállalkozásából származik jövedelme, amelyben nem az általános szabályok szerint történik a közterhek fizetése, nem felel meg az említett feltételnek.Az Ekho-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint egyébként a közterhek e törvény szerinti megfizetését a törvényben említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)a) munkaviszonyban vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagyb) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötöttba) vállalkozási szerződés és/vagybb) megbízási szerződésalapján illeti meg.A témával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy 2018. január 1-jétől az Ekho-tv. 3. §-a egy új bekezdéssel (2a) bővül, amely arról rendelkezik, hogy nem alkalmazható a közterhek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azt elfogadni? Általánosságban azt válaszolhatjuk, hogy igen, ami alól a jogszabály két kivételt tesz.Egyrészt a 3. § (6) bekezdése értelmében nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, ha az "ekhózott" éves jövedelme már elérte az erre vonatkozó [ugyanezen paragrafus (4) bekezdésében meghatározott] éves összeghatárt. Értelemszerűen ezt a kifizető csak a saját kifizetései vonatkozásában tudja figyelemmel kísérni, nincs módja számba venni a más kifizetőtől származó jövedelmeket.Másrészt amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veheti csak figyelembe az érintett nyilatkozatát, kivéve ha a munkavállaló- nyugdíjas;- a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteher-viselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;- igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteher-viselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.Mindezek figyelembevételével a kifizető köteles elfogadni a magánszemély nyilatkozatát, melyet, ha nem jogszerűen tett meg, a következmények őt terhelik.Az Ekho-tv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a magánszemély a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján bármely ok miatt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevételre alkalmazhatja az ekhót a korábbi 25 millió forint helyett. A 60 millió forintos bevételi értékhatár alkalmazandó továbbá az ekho választására szintén jogosult sportszervezőre, -irányítóra, sportmunkatársra és a sportszervezettel, sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve feladatot ellátó magánszemélyre is.A fentiektől eltérően a korábbi 100, illetve 50 millió forintról évi 125 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár azoknak a magánszemélyeknek az esetében, akik az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói, valamint országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzői, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzői, válogatott vezetőedzői (szövetségi kapitányai).Változatlanul megmaradt az a szabály, hogy amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási jogviszony alapján a minimálbér 12-szeresét elérő olyan jövedelmet szerez, amely után a közteher-viselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.Mindehhez az Ekho-tv. ugyanezen szakasza (4) bekezdésének b) pontja annyit fűz, hogy a 25 millió forintos éves felső határ összege olyan arányban csökken, ahogy az általános szabályok szerint adózott jövedelem aránylik a minimálbér 12-szereséhez.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki munkaviszonyában a minimálbérnél alacsonyabb összegű jövedelmet ér el, minden további nélkül vállalhatja az ekho szerinti adózást megbízási jogviszony keretében azzal, hogy ezáltal csökken a 25 milliós felső határa.Például ha egy munkavállaló a munkaviszonyában 2014-ben 600 0000 forintnyi munkabérben részesül, akkor 2014-ben 600 000 / (12 x 101 500) x 25 000 000 = 12 315 271 forintos bevételi összeghatárig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási jogviszony alapján a minimálbér 12-szeresét elérő olyan jövedelmet szerez, amely után a közteher-viselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.Mindehhez az Ekho-tv. ugyanezen szakasza (4) bekezdésének b) pontja annyit fűz, hogy a 25 millió forintos éves felső határ összege olyan arányban csökken, ahogy az általános szabályok szerint adózott jövedelem aránylik a minimálbér 12-szereséhez.Mit jelent mindez a gyakorlatban?Például ha egy magánszemélynek október 31-én megszűnt a munkaviszonya, de január 1-jétől október 31-ig munkaviszonyában 800 000 forintnyi munkabért szerzett, akkor 2014-ben 800 000 / (12 x 101 500) x 25 000 000 = 16 420 361 forintos bevételi összeghatárig vállalhatja az ekho szerint adózást. Más megközelítésben, noha munkaviszonya már nem áll fenn, november, december havi megbízási jogviszonya esetén[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződés alapján az Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélykéntolyan jövedelemmel, amely után a közteher-viselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.A jogszabály az őstermelői jogviszonyt nem említi meg, amiből következően e jogviszonyból származó jövedelem esetén az ez alapján fizetett közterhek önmagukban nem teszik lehetővé az ekho választását.Annak viszont nincs akadálya, hogy a kérdésben említett őstermelő a megbízási díjának egy részére válassza csak az ekho szerinti adózást.Az Ekho-tv. 3. §-ának (4) bekezdése értelmében ugyanis, a minimálbér 12-szeresének megfelelő - elő­zőekben említett jogviszonyokból származó - jövedelem hiányában az ekho szerinti adózást az évi 25 millió forintnak olyan hányadára[…] részlet vége a válaszból.