tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott 1956-ban született nő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 1956-ban született nő

Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugdíjra egy 1956-ban született nő, aki 22 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 8 évet korkedvezményes munkakörben töltött, és 10 évig rokkantsági nyugdíjban részesült? Szolgálati időnek minősülnek a rokkantnyugdíjas évek?
Részlet a válaszból: […]személy a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett dolgozott volna, hiszen nyugdíjasként nem szerezhetett szolgálati időt.Az öregségi nyugdíj korábbi igénybevételére a korkedvezményes munkakörben eltöltött évek sajnos nem jogosítanak, hiszen 2012. január 1-jétől megszűnt a korkedvezményes öregségi nyugdíjazás lehetősége. A korkedvezmény alapján korhatár előtti ellátásra szerezhető jogosultság. A korkedvezmény figyelembevételével a korhatár előtti ellátásra az az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy jogosult, aki a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny-tv. 2011. december 31-én hatályos szabályai, vagy a 23/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül.A kedvezményre jogosultsághoz férfinak legalább tíz, nőnek legalább nyolc, keszonosnak legalább hat évet kellett korkedvezményes munkakörben dolgozniuk ahhoz, hogy két év korkedvezményt kaphassanak. Minden további öt (négy, illetve három) év korkedvezményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5560
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: 1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.
Részlet a válaszból: […]tartalmazza a jogosultsági idők mennyiségét. A jogosultsági időtartam megismeréséhez éppen ezért talán a nyugdíjigény előterjesztése a könnyebbik út azok számára, akik ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkeznek.A negyven év jogosultsági időből esetlegesen hiányzó idő számítása során azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából nemcsak annak van jelentősége, hogy az igénylő rendelkezik-e negyven év jogosultsági idővel, hanem annak is, hogy az igénylő a negyven év jogosultsági időtartamon belül keresőtevékenységgel megszerezte-e a jogszabály által minimálisan előírt jogosultsági időt.A Tny-tv. két módon szerzett jogosultsági időt különböztet meg. A nők jogosultsági időt szerezhetneka) keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, azaz munkahelyi szerepvállalással, valamintb) terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.A gyakorlatban sokszor jelent értelmezési nehézséget a jogosultsági idő és a szolgálati idő fogalma. Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot levonták, illetve az egyéni vagy a társas vállalkozó megfizette.A jogosultsági idő a kérelmező életútja során megszerzett szolgálati időnek a keresőtevékenységgel, illetőleg gyermekneveléssel igazolható része.A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervektől adat­egyeztetési eljárás, vagy az öregségi nyugdíjigény elbírása során kapott határozatok megállapításai sorra veszik, hogy a kérelmező a nyugdíjjogosultság megállapításához, illetve a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához hány év szolgálati idővel, azon belül pedig mennyi jogosultsági idővel rendelkezik, így például:A nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati idő:39 év és 151 napA nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához figyelembe vehető jogosultsági idő:37 év és 349 napebből keresőtevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4703
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: 1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszból: […]szolgálati idő minősül.Sajnos a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodással szerzett szolgálati idő nem minősül jogosultsági időnek, hiszen az nem tekinthető keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonynak, még akkor sem, ha a megállapodást kötő személy a megállapodás időtartama alatt dolgozott, hiszen a végzett munka nem járt biztosítási kötelezettséggel.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Tehát főszabály szerint a negyven év jogosultsági időből nyolc, illetve tíz év igazolható gyermekvállalás esetére nyújtott pénzbeli ellátások címén szerezhető jogosultsági idővel.Az öregségi nyugdíj megállapításához minimálisan elő­írt harminckét év, illetve olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Nézzünk a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők közül néhányat.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a munkaviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, az ösztöndíjas foglalkoztatási jog­vi­szony, a közfoglalkoztatási jogviszony ideje, a prémium­évek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem), illetve az 1998. január 1-jét megelőzően nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként szerzett szolgálati idő.Ugyancsak jogosultsági időnek számít a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál töltött hivatásos szolgálat, a Magyar Honvédségnél töltött szerződéses szolgálat, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonai szolgálat, és a hivatásos állományú nő a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán folytatott tanulmányának időtartama, feltéve hogy az iskolai idő alatt hivatásos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4581
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: 1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszból: […]melletti munkavégzés esetén érdemes szem előtt tartani azt, hogy a keresetek vizsgálata során három egymást közvetlenül követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni. Emiatt a rokkantsági ellátás nem szűnhet meg, ha a keresőtevékenység a három hónapot nem éri el.Érdekességképpen megjegyezzük, hogy korábban, a nyugdíjrendszerből átkerült, és életkora, valamint az ellátás típusa alapján 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével elérhető jövedelem nagyságát 2012. január 1-jétől június 30-áig semmiféle szabály nem határolta be. 2012. július 1-jét követően viszont az ellátás folyósítása alatt folytatott keresőtevékenységre vonatkozó szabályok megegyeznek a korábban bemutatottakkal. Vagyis a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást közvetlenül követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az öregségi nyugdíjat méltányosságból abban az esetben lehet megállapítani, ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével rendelkezik, és rendszeres pénzellátásban nem részesül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíját méltányosságból sajnos nem lehet megállapítani, ugyanakkor a negyven év jogosultsági időből hiányzó időket sem lehet megvásárolni vagy méltányosságból elismerni.Életkortól függetlenül az a nő lehet jogosult a kedvezményes öregségi nyugdíjra, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Tehát ahhoz, hogy a "nők nyugdíját" meg lehessen állapítani, mindenképp szükséges negyven év jogosultsági idő, harminckét év nem elég. Ugyanakkor gyakran a negyven év jogosultsági idő sem elég, mert a Tny-tv. a nyugdíj megállapíthatósága érdekében maximalizálja a családi szerepvállalással igazolható jogosultsági idő hosszát, és meghatározza a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő minimális tartamát. Mit jelent ez?Alapvető kritériumként írja elő a Tny-tv., hogy az öregségi teljes nyugdíj abban az esetben állapítható meg, ha a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.A "nők kedvezményes nyugdíjának" a megállapítása érdekében a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek el kell érniea) a harminckét évet, vagyb) a harmincegy évet, olyan nő esetében, aki saját háztartásában öt gyermeket nevelt, vagyc) a harminc évet, olyan nő esetében,1. aki saját háztartásában hat gyereket nevelt, vagy2. akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagyd) a huszonkilenc évet, olyan nő esetében, aki1. saját háztartásában hét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4270

5. találat: 1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen feltételekkel mehet nyugdíjba egy 1956-ban született nő, aki egyetemet végzett, és 1979. augusztus 1-jén kezdett dolgozni? Van valamilyen lehetőség arra, hogy korábban igényelje a nyugellátást, akár csökkentett összegben is?
Részlet a válaszból: […]megállapított öregségi nyugdíj,g) az 1994. évi LXIV. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,h) a 2004. évi LVII. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,i) az 1990. évi LVI. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,j) szolgálati nyugdíj.2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjazásra csak a nőknek van lehetőségük, és csak akkor, ha negyven év jogosultsági időt szereznek, hiszen 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.Az öregségi teljes nyugdíj 40 év jogosultsági idő ellenére is csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerme­kére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4036
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: 1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1956-ban született nőnek, aki 5 gyermeket szült, és a legkisebb után 7 évig részesült ellátásban?
Részlet a válaszból: […]kezdődően az ellátás megállapítását kéri, biztosítással járó jogviszonyban ne álljon, ésb) a 40 év jogosultsági időből legalább 32 évet keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, 30 évet.A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az említett korhatár betöltése, illetve 40 év jogosultsági idő megszerzése előtt sajnos nincs más lehetőség arra, hogy az igénylő nyugellátásban részesüljön, még abban az esetben sem, ha egészségi állapota az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése előtt megromlik. Tudniillik a nyugdíjrendszer átalakítása érintette a rokkantsági nyugdíjformát is, ezért 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg. Egészségkárosodás esetén rokkantsági nyugdíj helyett megváltozott munkaképességű személyek ellátása - ezen belül vagy rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás - állapítható meg, ami nem nyugellátás.Röviden tekintsük át a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásra való jogosultság feltételeit.Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a személy jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4021
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: 1956-ban született nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátást kaphat az az 56 éves nő, aki 1970 júniusa óta dolgozik, de nem jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára, mert 42 év szolgálati idejéből csak 38 év jogosultsági időt vettek figyelembe, mivel az iskolai idejét és az 1 év munkanélküli-ellátásban töltött időt nem számították be? A munkavállaló súlyos betegségekkel küzd, jelenlegi munkáját már nem tudja elvégezni, a munkáltatója nem tud könnyebb munkát biztosítani a számára, 2008-ban 35 százalékos egészségkárosodását állapították meg. Valóban nem mondhat fel a munkáltató a munkavállaló 55. életéve betöltése után?
Részlet a válaszból: […]képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.Tehát a felmondási védelem nem nyújt minden esetre védelmet a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkavállalók számára. Jogszabályban körülhatárolt indokok alapján ugyan, de a munkáltató a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkavállalóknak is felmondhat. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az Mt. nem az 55. életév betöltéséhez kapcsolja a felmondási védelem szabályainak alkalmazását, hanem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évhez. Tekintettel arra, hogy a dolgozó 1956-ban született, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatára a 64. életév betöltését követő 183. nap. Tehát ebben az esetben a felmondási védelemre vonatkozó munkajogi szabályok az 59. életéve betöltését követő 183. naptól alkalmazhatók.Az igénylő öregségi nyugdíjra jogosultságot a 64. életév betöltését követő 183. napon szerezhet, feltéve hogy legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A 64. életév betöltését követő 183. napot megelőzően öregségi nyugdíjra csak akkor lehet jogosult, ha a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel rendelkezni fog. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3903
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: 1956-ban született egészségkárosodott nő nyugellátása

Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy nyugellátást igényeljen az az 1956. augusztus 26-án született nő, aki 1970-től 1973-ig szakmunkásképző iskolába járt, 1 évig háztartásbeli, 1 évig pedig munkanélküli volt, és két gyermeket szült? Az igénylő egészségkárosodott, de jelenleg még aktívan dolgozik. Kifizetheti a munkáltatója a 40 éves szolgálati idő eléréséhez szükséges 2-3 éves időtartamot?
Részlet a válaszból: […] Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő minősül. Jogosultsági időként nem vehető például figyelembe a felsőfokú tanulmányok ideje, a munkanélküli-ellátás vagy a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára az a nő jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, feltéve hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A "nők öregségi teljes nyugdíja" még negyven év jogosultsági idő ellenére sem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Sajnos nem tudunk előzetes jogosultságiidő-számításokat végezni, ezért javasoljuk, hogy a pontos - a "kedvezményes" öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető - időtartam megállapítása érdekében az igénylő forduljon a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságához. A jogosultsági idő meghatározását a K01. vagy az ONYF. 3515-271/A. számú igénybejelentő lapon kérheti, amit beszerezhet bármelyik nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, vagy letölthet a www.onyf.hu internetes oldalról. Felhívjuk a figyelmét, hogy 2012. január 1-jétől az egészségkárosodáson alapuló ellátások közül a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék helyett egy új ellátási forma jött létre, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása. Az új - táppénzszerű - ellátási formán belül két egészségbiztosítási ellátásforma került bevezetésre: a rehabilitációs ellátás, amely a foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyeknek nyújt a kieső jövedelem pótlása érdekében pénzbeli ellátást és az egyéni szükségleteknek megfelelően rehabilitációs szolgáltatásokat, valamint a rokkantsági ellátás, amely a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelmét hivatott pótolni. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra) az a személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3834
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszból: […]rehabilitációja nem javasolt, ezen belül a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt; b) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt; vagy c) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható; vagy d) egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás megállapításának a fentieken kívül további feltétele, hogy az igénylő a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban sem részesül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénybevételéhez nem szükséges a biztosítási jogviszony - ha munkaviszonyban áll, a munkaviszony - megszüntetése. A munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt is megállapíthatók az említett ellátások. Amennyiben mégis a munkaviszony megszüntetése mellett döntenek, az a felek közös megegyezésével, vagy rendes felmondással tehető meg. A rendes felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti. A rendes felmondást a munkáltatónak részletesen indokolnia kell. Az indok lehet a munkavállaló képességeivel, így egészségi állapotával összefüggő ok is, hiszen a munkavállaló a továbbiakban nem tudja ellátni a feladatait. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik (három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal). A munkavállaló rendes felmondása esetén a "felmentési időről nem mondhat le". A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással csak különösen indokolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3646

10. találat: 1956-ban született nő védettsége

Kérdés: Vonatkozik-e az ötéves, nyugdíj előtti védettség arra az 1956-ban született női munkavállalóra, aki jelenleg 36 éves munkaviszonnyal rendelkezik, 2015 júliusában érné el 40 éves szolgálati idő után a nyugdíjjogosultságot, és a munkáltatója 2012 elején rendes felmondással megszüntetné a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]183. nap; - 1953-ban született, a betöltött 63. életév; - 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap; - 1955-ben született, a betöltött 64. életév; - 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap; - 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Fentiek alapján a kérdező az 59. életévét követő 183. napot követően kerül az ún. védett korba. Mivel 2012. évben az 56. életévét fogja betölteni, a munkáltatója év eleji felmondásakor a védett kor miatti felmondási korlátozás rá nem fog vonatkozni. A gyakori közhiedelemmel ellentétben a védett kor nem jelent abszolút tilalmat a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése esetére. A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonyát is fel lehet mondani, azonban korlátozás alá esik a felmondás, mert csak különösen indokolt esetben élhet vele a munkáltató. Az Mt. nem részletezi, hogy mi tekintendő különösen indokolt esetnek. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 10. sz. állásfoglalásában kifejtettek szerint a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Az állásfoglalás példaszerűen említi, hogy a munkavállaló személyével kapcsolatban a különös indok adott esetben megállapítható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit szándékosan szegi meg (pl. munkamegtagadás, üzemi lopás stb.), de megállapítható a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek gyakori gondatlan megszegése (pl. sorozatos hanyag munkavégzés) esetén is. A munkáltató gazdálkodása körében az állásfoglalás a munkavállalók munkaviszonyára különösen kiható átszervezéseket, létszámcsökkentéseket, a gazdálkodás színvonalának emelése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3588
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést