tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott 1950-ben született férfi tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: 1950-ben született férfi nyugellátása

Kérdés: Megilleti a 0,5 százalékos nyugdíjemelés az 1950-ben született nyugdíjas férfit, akinek a nyugellátását 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátássá alakították, ha munkaviszonyban dolgozott, és megfizette az előírt járulékokat? Az érintett 2012. évben a 62. életéve betöltésekor kérte a nyugdíj újbóli megállapítását, amit elutasítottak, tekintettel arra, hogy 2012-ben nem szerzett 365 nap szolgálati időt.
Részlet a válaszból: […]egyenesen következik, e nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme alapján nem illeti meg a 0,5 százalékos nyugdíjemelés.Az említett törvény 18. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előt­ti ellátásnak csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell automatikusan továbbfolyósítani.Mindehhez ugyanezen szakasz (2) bekezdése annyit fűz, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb, mint a korábbi ellátása összege.Olvasónk nem szerzett 365 nap szolgálati időt, ezért nem kérheti az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4055
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: 2010-ben vagy 2011-ben érdemesebb nyugdíjba mennie annak a 60 éves férfinak, aki 40 év 215 nap szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]áll. Azonban szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a nyugdíj összegének meghatározásánál csak teljes naptári év (365 nap) vehető figyelembe, ezért azt tanácsoljuk, hogy amennyiben lehetősége van rá, az előrehozott öregségi nyugdíja megállapítását abban az esetben kérje a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, ha 41 év szolgálati idővel fog rendelkezni. 41 év szolgálati idő alapján az előrehozott öregségi nyugdíjának összege a figyelembe vehető havi átlagkeresetének 82 százaléka, míg 40 év szolgálati idő alapján 80 százalék. Az előrehozott öregségi nyugdíjra 2010. évben szerzett jogosultságát bármikor érvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjat mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3170

3. találat: 1950-ben született férfi nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1950. január 2-án született, jelenleg 43 éves szolgálati idővel rendelkező férfi? Köthet-e vele a munkáltatója megállapodást a nyugdíj átvállalására, és ez mely időponttól lehetséges legkorábban?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjazásáról. A munkavállalói oldalon a korengedményes nyugdíjjogosultsághoz szükséges feltételek: 1. az öregségi nyugdíjkorhatárnál (62. életév) öt évvel alacsonyabb életkornak (57. életév) legkésőbb a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betöltése, továbbá 2. a Tny-tv.-nek. a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseiben az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt, és az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt szolgálati idő megléte (legalább 37 év szolgálati idő). A korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2009. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, továbbá a megkötött megállapodást az illetékes nyugdíj-biztosítási szervhez 2009. december 31-ig benyújtják. A korengedményes nyugdíjat - a megszerzett szolgálati időtől függően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2598
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: 1950-ben született férfi egyéni vállalkozó nyugdíjazásának lehetőségei

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1950. szeptember 10-én született férfi egyéni vállalkozó, aki rendelkezik 42 év szolgálati idővel? Ha nem, akkor mik a lehetőségei annak, hogy ezt az idén mégis megtehesse? Ha visszaadja az egyéni vállalkozói igazolványát, vagy ha másodfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik, akkor elmehet az idén előrehozott nyugdíjba?
Részlet a válaszból: […]öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a 60. életév betöltése, valamint 40 év szolgálati idő szükséges, és mindemellett a biztosítással járó jogviszonyt meg kell szüntetni. Egyéni és társas vállalkozó esetében az előrehozott vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapították. Esetükben tehát nem szükséges a vállalkozói tevékenység megszüntetése, ugyanis a nyugdíjas státusz megszerzésével őket kiegészítő tevékenységet folytató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2527
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: 1950-ben született férfi korengedményes nyugdíja

Kérdés: Csökkentés nélkül jogosult-e előbb korengedményes, majd 60 éves korától előrehozott öregségi nyugdíjra az az 1950-ben született férfi, aki 38 év szolgálati idővel rendelkezik, és 3 gyermeket nevelt fel, tekintettel arra, hogy erre a korosztályra már a 40 év szolgálati idő vonatkozik az előrehozott öregségi nyugdíj tekintetében?
Részlet a válaszból: […]Tny-tv. szerinti öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életéve, amelyet 2012-ben fog elérni. 2008. évben - a 38 év megszerzett szolgálati idővel - jogosult lehet korengedményes nyugdíjra, amennyiben a 181/1996. Korm. rendeletben foglalt egyéb feltételekkel is rendelkezik. A korengedményes nyugellátását ebben az esetben - kérelmére - a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság állapítja meg, amely ellátást a Tny-tv. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2112

6. találat: 1950-ben született férfi korengedményes nyugdíja

Kérdés: Megállapítható-e korengedményes nyugdíj egy 1950. november 29-én született, 39 év szolgálati idővel, egy gyermekkel rendelkező férfi részére 2007-ben? Benyújthatja-e korengedményes nyugellátási igényét 2008 májusában úgy, hogy visszamenőlegesen 2007. november 30-tól a 2007. évben érvényes feltételekkel állapítsák meg részére a nyugdíjat?
Részlet a válaszból: […]korengedményes nyugdíjazáshoz szükséges feltételeknek eleget tesz - azaz betölti az 57. életévet, és rendelkezik 38 év szolgálati idővel -, ezért nincs akadálya annak, hogy a 2008 márciusában beadott igényében a nyugdíj folyósításának a kezdetéül 2007. november 30-át jelölje meg. A Tny-tv. 64. § (2) bekezdése ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehessen megállapítani. (Ezt azonban a nyugellátás igényléséhez szükséges formanyomtatványon jelezni kell.) Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezzel a lehetőséggel csak abban az esetben lehet élni, ha a kérelmező az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napján rendelkezik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2047

7. találat: 1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét kell keresetként figyelembe venni. B) A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset meghatározásánál az igénylő fent említett kereseti, jövedelmi adatait kell figyelembe venni évenkénti bontásban az alábbiak szerint: a) Az 1988. január 1-jétől 1992. február 29-ig terjedő időszakban a keresetek korlátozás nélkül figyelembe vehetők. b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakra vonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehet beszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún. átlagszámítási időszak minden évére (1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig: a 2007. évben nyugdíjba vonulók esetén 20 évre) vonatkozóan ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót, és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell. D) Az adókiszámítással egyidejűleg az ún. valorizációt is végre kell hajtani. A nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet - az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve - a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (2007-ben megállapított nyugdíj esetében a havi átlagkereset megállapításánál az 1988-2003. évek figyelembe vehető kereseteit a 2005. év kereseti szintjéhez kell igazítani.) (Ha az igénylőnek a béridőszak naptári napjainak felére nincs jövedelme, a hiányzó időt az 1988. január 1. előtti kereseteivel kell kiegészíteni. Miután ebben az időszakban személyi jövedelemadó még nem létezett, csak a kereseti összeg valorizálását kell elvégezni. Ha az 1988. január 1. előtti kereseti adatok beszerzése nem lehetséges, a hiányzó időszakra az átlagkereset meghatározásához a minimálbér pótlásának szabályát kell alkalmazni. A kipótlás évében érvényes minimálbér harmincadrészét [napi összeg] kell figyelembe venni arra a tartamra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.) E) Az osztónapokat évenként meg kell határozni. Az ún. kieső napokat (pl. a táppénzes időtartamot) az osztószámból le kell vonni. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. F) Ezt követően összegezni kell a figyelembe vehető jövedelmeket és az osztónapokat. G) Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egynapi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havi összeget kell képezni. A nyugellátás alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és az ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék, prémium együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel. Ekkor megkapjuk a tényleges, a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset összegét. H) Amennyiben a 2006. december 31-ét követő és 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 202 000 forintnál több, a) a 202 001-230 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, b) a 230 001-259 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát, c) a 259 001-289 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát, d) a 289 001-318 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát, e) a 318 001-347 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát, f) a 347 000 forint feletti átlagkereset negyven százalékát kell a nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. (2003. január 1-jétől kezdődően az előző évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelőző naptári év I. naptári félévi és az azt megelőző naptári év II. félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő összeggel emelkednek.) II. A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset meghatározása abban az esetben, ha a nyugellátás folyósításának kezdőnapja 2007. december 31-ét követő időpontra esik, azaz a I. pont alatti számítási módhoz képest bekövetkező változások A 2007. december 31-ét követően "induló" nyugdíjak átlagkereset-számítási szabályai a Tny-tv. 2006. évi CVI. tv.-ben (kihirdették 2006. december 6-án) foglalt módosításai alapján megváltoznak. A) Amennyiben az öregségi nyugdíj folyósításának kezdő időpontja 2007. december 31-ét követő és 2013. január 1-je közötti időpontra esik (tehát indulásként már 2008. január 1-jétől, ha esetleg addig nem módosítják a kihirdetett törvényt), a nyugdíj összegét a 2008. január 1-jét megelőzően induló nyugdíjaknál ismertetett módon meghatározott havi átlagkeresetből kellene kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként az első lépcsőben csökkenteni kellene a) az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított - az elért keresetből, jövedelemből levont - egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével. Ez az intézkedés az induló nyugdíj színvonalát csökkenti. B) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kellene igazítani (valorizáció). Ez viszont növelően hat az induló nyugdíjak színvonalára. C) Megjegyezzük, hogy 2007. december 31-ét követően további változás lesz, hogy a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő jogosult, aki az 57. életévét, illetve az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek az álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (különösen a bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2020
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: 1950-ben született férfi öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikortól jogosult leghamarabb nyugdíjra egy 1950-ben született férfi munkavállaló?
Részlet a válaszból: […]szolgálati idő megléte. Ahhoz, hogy 59 évesen az előrehozott öregségi nyugdíjra csökkentés nélkül jogosult legyen, legalább 40 év szolgálati idővel kell rendelkeznie. Ennél rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében a 40 évhez képest gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni, amennyiben gyermeket saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. Ez a rendelkezés a férfiakra is vonatkozik. E kedvezményt legfeljebb három gyermek után lehet igénybe venni. A gyermek/gyermekek "figyelembevételéhez" a - lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz - nyugellátás megállapítása iránt benyújtott kérelemhez a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, tartósan beteg gyermek/gyermekek esetén a betegséget igazoló orvosi igazolást, valamint egy nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a nyugellátást igénylő személy a gyermeket/gyermekeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1708
Kapcsolódó tárgyszavak: