5421 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Egy magyar állampolgár mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és emellett Ausztriában részmunkaidős munkaviszonyt létesít. Őstermelőként mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az ausztriai munkaviszonyra tekintettel?

Kérdés: Jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy betéti társaság 60 százalékos egészségi állapottal rendelkező munkavállalója után abban az esetben, ha a szükséges biztosítási idő hiányában nem részesül rokkantsági ellátásban? Jogosult lesz pótszabadságra az érintett munkavállaló?

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?

Kérdés: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre vagy táppénzre egy duális képzésben részt vevő, hallgatói munkaszerződéssel rendelkező hallgató, aki munkába menet súlyos balesetet szenvedett?

Kérdés: Kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesítenie annak a foglalkoztatónak, aki 45 fős munkavállalói létszáma mellett folyamatosan nagy számban foglalkoztat külsősöket, akik megbízási szerződés, felhasználási szerződés alapján (gyakran az ekho szerinti adózást választva) végeznek munkát a cégnél?

Kérdés: Milyen dokumentumokat kell bekérnie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az édesapától, aki ikergyermekei után GYED-ellátást igényel? Egyben kell meghozni ebben az esetben a határozatot, vagy gyermekenként külön-külön?

Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?

Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?