tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott 14 százalékos eho tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszból: […]köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső határ összegének - 450 000 forint - eléréséig. Tudni kell, hogy a 450 ezer forintos ehofizetési felső határba beleszámít az érintett személy biztosítási jogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. szerint megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék és a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3401

2. találat: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem százalékos ehója

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?
Részlet a válaszból: […]bérbeadásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri, az Szja-tv. 16. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert - költség (tételes költségelszámolás), vagy b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad). Az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint kifizetőnek történő ingatlan-bérbeadás esetén - kivéve a termőföld bérbeadását (ideértve a földjáradékot is) - a bérbe adó magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint vonja le az adóelőleget. A jövedelemadó-előleg alapja ebben az esetben vagy a bevételnek a magánszemély nyilatkozata szerinti költségekkel csökkentett része (jövedelemadó-előleg alapja azonban ebben az esetben nem lehet kevesebb a bevétel 50 százalékánál), vagy a bevétel 90 százaléka [Szja-tv. 46. § (3) bekezdés a) pont]. A kifizetőnek tehát az előbb említett jövedelemadatok alapján kell teljesítenie az adóelőleg levonásával kapcsolatos feladatait. Az Eho-tv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12-éig. Mivel a kifizető számára év közben az egyes kifizetések tekintetében figyelembe vehető jövedelemadat az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alapként meghatározott összeg, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapját is az adóelőleg-alapként meghatározott - törvény szerint figyelembe vehető - jövedelemadat alapján kell meghatároznia a kifizetőnek. Amennyiben év végén a bérbeadásból származó, Szja-tv. 16. § (2) bekezdése alapján számított jövedelem alacsonyabb lesz az év közben adóelőleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2367

3. találat: Osztalék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszból: […]adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni..." E szabályozásból az következik, hogy a magánszemély osztalék címén szerzett jövedelmére az osztalék adózási szabályait kell alkalmazni. Az osztalékjövedelemnek a nyugdíj-előtakarékossági számlájára történő utalásánál az ügyletet úgy kell minősíteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2347
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója

Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
Részlet a válaszból: […]hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe. A lakóhely fogalmát az Nyt. értelmező rendelkezései között találhatjuk. E szerint lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. Ugyanezen törvény 26. §-a előírja, hogy a Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentett lakóhely igazolására a személyi igazolvány, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolvány szolgál. Visszatérve a konkrét kérdésre: amennyiben a tulajdonos a fentiek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1847

5. találat: Külföldi állampolgár által bérbe adott ingatlan ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalék ehót fizetnie egy külföldi állampolgárnak abban az esetben, ha magyarországi ingatlant ad bérbe, tekintettel arra, hogy az Eho-tv. belföldi magánszemély kötelezettségét írja elő?
Részlet a válaszból: […]terheli százalékos eho, amennyiben belföldinek minősül. 2007. július 1-jétől belföldinek tekintendő a Tbj-tv. 4. § u) pontja értelmében 1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, 2. a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, 3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1846

6. találat: 14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszból: […]megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ). A Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék, ezen belül a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási járulék mértékéről rendelkezik, míg a biztosított által fizetendő nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási járulékokról ugyanezen paragrafus (2) és (3) bekezdései rendelkeznek. Ebből következően a 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ elérése szempontjából a kérdésbeli esetben csak a munkáltató által a munkabér után megfizetett, 2007. január 1-jétől 8 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot lehet figyelembe venni. A megadott példán levezetve, a fizetési kötelezettség a következőképpen alakul: az 1 800 000 forint 2007. évi munkabér után 144 000 forint összegű, 8 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet a foglalkoztató, míg az 1[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1755
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszból: […]vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, a 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, a vállalkozói osztalékalap, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot . Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1523
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,