11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy - EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége valóban 2003. január 1-jétől kötődik csak jövedelemhatárhoz, és e változásnak köszönhetően lényegesen nehezebben követhetővé és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.