tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott 2005. évi szabályok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszból: […]arra jogosult nem tudna élni vele, nem jogosult házastársa viszont igen (például, ha nem közös gyermekre jár a kedvezmény; eddig csak a közös gyermekre tekintettel lehetett érvényesíteni.) - Éves 3,4 millió forintos jövedelemig érvényesíthető a lakáscélú hitel adókedvezménye. A kedvezmény felső korlátja változatlanul 120 000 forint. Alakáscélú hitelnél a kedvezmény alapjául ezentúl a tőketörlesztést - beleértve az előtörlesztést is -, a kamatfizetést, a kezelési költséget és a hitelfolyósítás díját lehet, a hitelintézet igazolása alapján, figyelembe venni (eddig csak a tőketörlesztés és a kamattörlesztés, továbbá a járulékos költségek voltak nevesítve). A gyermeket nevelők esetében a kedvezményérvényesítés időtartama és feltétele is módosult. E szerint ha a hitelt - részben vagy egészben - gyermekvállalás mellett, úgynevezett megelőlegező kölcsönként vették fel (vagyis több gyermekre, mint amennyi már megvolt), az adókedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy éven túl is lehet érvényesíteni - ha ennek egyéb feltételei is fennállnak -, minden olyan adóévben, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult, vagy jogosulttá váló gyermeke van (korábban hiteligénylő elnevezés helyett magánszemély szerepelt a törvényben, és ezáltal az előírás az adóstársra is érthető volt). Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik ugyan szocpol támogatást nem kaptak, de van lakáscélúhitel-törlesztésük - 6 millió forintos éves jövedelemig, összesen 100 ezer forintos keretig vehető igénybe a tandíj, a felnőttképzés és sulinet kedvezmény, a közcélú adományok kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, a szellemi tevékenység kedvezménye és a mezőgazdasági őstermelő könyvelői díjkedvezménye. A 100 ezer forintos kedvezménykeret a 6 millió feletti jövedelem 20 százalékával csökken, ezért gyakorlatilag 6,5 millió forint feletti éves jövedelem esetén ezeken a jogcímeken kedvezmény nem érvényesíthető. - A felsőoktatási tandíjkedvezmény ezentúl igazolás alapján is csak akkor érvényesíthető, ha az igazolás kiállítója a befizetésről szóló bizonylaton feltünteti az igazolás kiadásának tényét. A tandíj után továbbra is a befizetett összeg 30 százaléka az adókedvezmény, de évente hallgatónként legfeljebb 60 000 forint (tanulmányi hónaponként 6000 forint) . - A felnőttképzési díj és a SULINET kedvezménye csak akkor érvényesíthető, ha a (be)fizetésről kiállított bizonylaton feltüntetik, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást kiadták. A SULINET és felnőttképzés díjának együttes adókedvezménye nem lehet több évi 60 000 forintnál, és 4 millió forint éves jövedelem felett nem érvényesíthető. - A közcélú adományok kedvezménye már akkor is érvényesíthető, ha cserébe a magánszemély vagy hozzátartozója közoktatási törvény hatálya alá tartozó oktatási intézményben - óvoda, iskola, kollégium - vagyoni előnyben részesül. Adóterhet nem viselő járandóság - Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész adóterhet nem viselő járandóság, ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságok között, tehát adóköteles volt. - A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai hallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatott szakképző iskolai hallgató a minimálbér 15%-áig szerez adóterhet nem viselő járandóságot. - Az Fk-tv. alapján adományozott arany, gyémánt, rubin, illetve vas oklevél alapján kifizetett juttatásnak ezentúl az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét meg nem haladó része minősül adómentesnek (eddig a minimálbér háromszorosa volt). - A versenybíró (régebben mérkőzésvezető) legkésőbb a kifizetéskor nyilatkozhat, hogy az adott díjazás megszerzése érdekében felmerült költségeit elszámolja-e, illetve érvényesít-e a költséghányadot vagy nem. Ha nem számol el költséget, illetve nem érvényesít költséghányadot az adott mérkőzésre, akkor a kapott díjának 5000 forintot meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül. Ha nem ad le költségelszámolási nyilatkozatot, a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni. - A szabadságvesztés ideje alatt munkát végző személyek e tevékenységből származó bevétele korábban is adómentes volt, 2005. január 1-től azonban az előzetes letartóztatása idején munkát végző személyek is adómentesen szerezhetik meg az e tevékenységből származó bevételüket. Nem önálló tevékenység jövedelme Ha egy választott tisztségviselő (pl. társasházi közös képviselő) e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ebből származó bevételét, illetve az e tevékenység végzésével összefüggő költségeit ezentúl az egyéni vállalkozók számára előírt szabályok szerint számolhatja el (azaz már nem kell mindenképpen a nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni). Adóelőleg-göngyölítés A göngyölítéses módszer alkalmazását a magánszemély ezentúl akkor is kérheti a kifizetőnek tett nyilatkozatában, ha tudja, hogy az adóév során az összevont adóalapba tartozó jövedelme el fogja érni az 1 500 000 forintot. Ezen határ elérése után azonban minden kifizetés előtt nyilatkoznia kell a kifizetőnek, hogy az általános szabályok szerint járjon el, azaz 38 százalékos adóelőleget vonjon. Adóelőleg levonása, megfizetése Az adószámmal rendelkező, számlát kiállító, művészeti tevékenységet önálló tevékenység formájában folytató művész a jövőben bevételei után saját maga is teljesítheti az adóelőleg-fizetési kötelezettségét negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig. A művész nyilatkozata alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, és levonnia. Forrásadó levonása, megfizetése 2005. januártól a kifizetőnek 25 százalékos forrásadót kell levonnia és megfizetnie minden olyan külön adózó jövedelem után, amelyre eddig 20 százalék volt az adómérték. Ez érvényes a 2005. évi osztalékelőlegre is, nem vonatkozik azonban a 2005-ben felvett, 2004. évi vagy korábbi osztalékra. Ha a kifizető külön adózó jövedelmet juttat, és az adó levonására nincs lehetőség - mert pl. nincs pénzmozgás -, a magánszemélynek kell az adót negyedévente megfizetnie. Adóhatóság által megállapított adó Bár a jogszabály 2004-ben lépett életbe, de a magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság először a 2004. évre vonatkozó jövedelemre állapítja meg az adót. A nyilatkozatot a következő év február 15-ig kell leadni. Nem veheti igénybe ezt a lehetőséget, aki felsőoktatási tandíj, illetve felnőttképzési díj korábbi években elhalasztott adókedvezményét érvényesíti, vagy számítógép, számítástechnikai eszköz vásárlása alapján él az adókedvezménnyel. Nem kérhetnek adóhatósági megállapítást a külföldiek, és a külföldről adóköteles jövedelmet szerzők sem. Nem kérheti az adóhatósági megállapítást az, aki az adóévben: - Egyéni vállalkozó volt. - Mezőgazdasági őstermelő volt, és az e tevékenységéből származó bevétele meghaladta az adómentesség értékhatárát. - Bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek adott nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatokat. - Olyan árfolyamnyereségből származó, vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban jövedelemadó-bevallási kötelezettség terheli. - Fizető-vendéglátó tevékenységet folytatott, és arra a tételes átalányadózást választotta. - Az adóelőleg fizetésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 919
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Társadalombiztosítási jogszabályok változásai 2005-ben

Kérdés: Milyen fontos változások történtek a társadalombiztosítási jogszabályok vonatkozásában 2005. január 1-től?
Részlet a válaszból: […]munkát végzett, jogosulttá válik a korkedvezményre. Az Eb-tv.-ben változtak a baleseti táppénzre vonatkozó szabályozások. A törvény 55. §-ának újonnan beépített (4) bekezdése szerint ugyanis nem jogosult baleseti táppénzre az a személy, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül. A Cst.-ben változott a családi pótlék havi összege. ACst. 11. § (1) bekezdése értelmében a családi pótlék havi összege tehát   2004. 2005. 01. 01-től egygyermekes család esetén 4900 Ft 5100 Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 5700 Ft 6000 Ft kétgyermekes család esetén gyermekenként 5900 Ft 6200 Ft két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 6900 Ft 7200 Ft három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7500 Ft 7800 Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 8000 Ft 8400 Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 13 300 Ft 13 900 Ft tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után, valamint a 7. § (1) bekezdés d) pontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 918
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,