tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott 1952-ben született személy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: 1952-ben született vállalkozó

Kérdés: Dolgozhat tovább egyéni vállalkozóként a nyugdíj megállapítása után az az 1952. május 12-én született, 42 év munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó, aki jelenleg szünetelteti a tevékenységét, mert nyugellátás iránti kérelmet adott be? A vállalkozó a nyugellátás igénylése előtt közalkalmazotti jogviszonya mellett folytatta a tevékenységét.
Részlet a válaszból: […]hangsúlyozottan az első napra vonatkozik, tehát ezt követően semmilyen akadálya sincs annak, hogy a nyugdíjas vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy ismét munkaviszonyban vagy bármilyen más jogviszonyban munkát végezzen.Amennyiben saját jogú nyugdíjról, illetve egyéni vagy társas vállalkozóról van szó, akkor az említett szabálynak való megfelelés még egyszerűbb. Az egyéni vagy társas vállalkozó ugyanis saját jogú nyugdíja megállapítsa napjától kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami viszont a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének e), illetve f) pontja szerint nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vagy társas vállalkozó esetében a nyugdíj érdekében a vállalkozást egy napra sem kell megszüntetni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4091

2. találat: 1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszból: […]összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.)Korhatár előtti ellátásra lehet jogosult még- az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett;- az, aki a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny-tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett (a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny-tv. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint a korhatár előtti ellátás kezdőnapját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdőnapja 2012. évben van, vagy az előzőekben nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett);- az, aki 2011. december 31-éig a 150/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte;- az, aki 2011. december 31-éig az 5/1992. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett;- az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint korhatár előt­ti nyugellátásra jogosult lett volna,feltéve hogy a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül.(Korhatár előtti nyugellátás alatt az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az 5/1992. Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat, az 1994. évi LXIV. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjat, a 2004. évi LVII. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjat, és az 1990. évi LVI. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjat kell érteni.)Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a korhatár előtti ellátás nem minősül nyugellátásnak, azaz ha a korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít, a járulékokat teljes mértékben meg kell fizetnie. A biztosított, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3956
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszból: […]egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A magasabb járulékfizetési terhek az egyéni és a társas vállalkozókat is érintik, hiszen 2012. január 1-jétől már nem minősülnek kiegészítő tevékenységet végző egyéni vagy társas vállalkozóknak. A biztosított korhatár alatti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó a) havonta legalább a minimálbér (2012. évben 93 000 forint) után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint b) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, ezen belül 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet. A biztosított társas vállalkozónak a járulékokat a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével, de a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3705

4. találat: 1952-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Érdemes-e 2011-ben nyugdíjba mennie egy 1952 októberében született személynek, aki 2011. április hónapban megszerezte a 40 év szolgálati időt? Amennyiben 2011-ben igénybe veszi a nyugdíjat, dolgozhat-e 2012-ben az ellátás mellett, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]mégsem nő, hanem férfi, akkor 2011. december 31-ig az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően - ez esetben a 62. életév betöltését követő 183. nap - két évvel lehetett volna jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapították, nem állt biztosítással járó jogviszonyban. A 2011. évi CLXVII. tv. szerint azonban már előrehozott (vagy csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíj 2012-től nem állapítható meg. Az említett törvény szerint a jövőben öregségi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítható meg, ami ebben az esetben a 62. életév betöltését követő 183. nap. A kérdezőnek - fontos hangsúlyozni, hogy ha 1952-ben született férfi - egyetlen lehetősége van korhatár előtti ellátás igénybevételére, ha 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték vele a biztosítással járó jogviszonyának a megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot, vagy 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték a jogviszonyt megszüntető megállapodást. Ebben az esetben is csak akkor veheti igénybe az ellátást, ha a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott öregségi nyugdíjra, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3608
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Rögzített nyugdíj

Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?
Részlet a válaszból: […]szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvénytervezet szerint 2011. december 31-ét követően korhatár előtti öregségi nyugdíj, így az előrehozott öregségi nyugdíj sem állapítható meg. Tehát előrehozott öregségi nyugdíjat csak a 2012. január 1-jét megelőzően beadott igénybejelentések alapján lehet megállapítani. Az így megállapított előrehozott öregségi nyugdíjat azonban 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként kell tovább folyósítani. A törvénytervezet alapján az egyik ellátásról a másikra történő "váltás" az ellátás összegszerűségét nem érinti, hiszen a korhatár előtti ellátások közül csak az 1990. LVI. tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjból és a szolgálati nyugdíj helyébe lépő szolgálati járandóságból kell személyi jövedelemadót vonni. A nyugdíjba vonulás kérdésének eldöntése mindig egyedi kérdés, ami sok személyes tényező, körülmény együttes figyelembevételével dönthető csak el. Ha feltételezzük azt, hogy a kérdező helyesen tudja az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságának életkori feltételeit, akkor a kérdező nő, hiszen az 1952-ben születettek közül 59 évesen csak nők vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat. Tehát, amennyiben a feltételezésünk helyes, javasoljuk, hogy a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságán kérje a nők kedvezményes nyugdíja megállapításához szükséges jogosultsági idő elbírálását. (Az igény a K01. vagy az ONYF. 3515-271/A. számú igénybejelentő lapon terjeszthető elő.) A nők kedvezményes teljes összegű öregségi nyugdíjához negyven év jogosultsági idővel (nem szolgálati idővel!) kell rendelkezni. Ennél az öregségi nyugdíjformánál nincs életkori feltétel, azonban a jogosultsághoz szükséges a biztosítási jogviszony megszüntetése. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg negyven év jogosultsági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3556

6. találat: 1952-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Megválthatja-e a hiányzó 3 év szolgálati időt az az 1952. november 18-án született személy, aki előrehozott öregségi nyugdíjba szeretne menni 2011-ben, de akkor még csak 37 év jogviszonya lesz? Amennyiben igen, milyen módon és milyen összeget kellene befizetnie?
Részlet a válaszból: […]akkor, ha 42 év szolgálati idővel rendelkezne, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A továbbiakban csak azzal az esettel foglalkozunk, hogy nő kérdezőről van szó, mivel férfiként 2011-ben nem lenne jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra.) Amennyiben az 59. életévét betöltött 1952-ben született nő 40 év szolgálati idővel nem, de legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik, úgy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lehet jogosult, abban az esetben, ha azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A csökkentés mértéke két tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy az előírt szolgálati időből hány nap hiányzik, másrészt, hogy a reá irányadó korhatár betöltése előtt hány nappal korábban veszi igénybe a kérelmező az öregségi nyugdíjat. A csökkentés mértéke százalékos arányban került meghatározásra a hiányzó szolgálati idő hosszától függően. A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi 0,1 százalék, b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi 0,2[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3024
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: 1952-ben született közalkalmazott

Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszból: […]szerint a munkáltató felmentéssel akkor is megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. Ez a szabály azért került be a törvénybe, hogy a közalkalmazott akaratának megfelelően a felmentésre vonatkozó szabályok szerint lehessen megszüntetni a jogviszonyt akkor is, ha még nem minősül nyugdíjasnak. A nyugdíj-megállapítás fent ismertetett hatályos szabályai szerint ugyanis kizárt a nyugdíj megállapítása a törvény szerinti biztosítási jogviszonyban állók esetében. A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a közalkalmazott tartós alkalmatlanságán vagy nem megfelelő munkavégzésén alapul, a felmentési idő harminc nap. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A kérdező esetében a felmentési idő kezdetét 2011. október 3-án történő megszűnési naptól kell visszaszámolni, hogy 59. életéve betöltésének napjától, vagyis 2011. október 4-től nyugdíja megállapítható legyen. Feltételezve, hogy a felmentési idő az általános szabályok szerint alakul, valamint a húsz év közalkalmazotti jogviszonnyal is fog rendelkezni, az érintett felmentési ideje hatvan nap plusz négy hónap. Ezt az időtartamot kell a megszűnés kívánt napjától visszaszámolni, a felmentési idő kezdőnapjának megállapításához. Annak természetesen nincs semmi akadálya, hogy akár előbb, akár később szűnjön meg a közalkalmazotti jogviszony, de a jelenleg hatályos szabályok szerint előrehozott nyugdíj csak a megszűnést követő időponttól állapítható meg akkor is, ha az egyéb feltételek fennállnak. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya - felmentés, - rendkívüli lemondás, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, vagy - egyes további feltételek teljesülése esetén ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el. Nem jogosult végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor, vagy ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni jogutódlás esetén a jogelődnél és a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A közalkalmazotti végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább - három év: egyhavi, - öt év: kéthavi, - nyolc év: háromhavi, - tíz év: négyhavi, - tizenhárom év: öthavi, - tizenhat év: hathavi, - húsz év: nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítés összege négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen már emelt összegű végkielégítésben részesült korábban. A végkielégítés mértéke a fentiek kétszerese, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg. A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2917

8. találat: 1952-ben született személy előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. június 27-én született személy, aki 1968. július 1. óta folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszból: […]életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, továbbá azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Amennyiben a kérdező férfi, úgy előrehozott öregségi nyugdíjra abban az esetben szerezhet jogosultságot, ha a 60. életévét betöltötte, és legalább 42 év szolgálati
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2785
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Rendszeres szociális járadékban részesülő személy szolgálati ideje és nyugellátása

Kérdés: Szolgálati időt képez-e a rendszeres szociális járadék folyósításának időszaka annak az 1952-ben született, 33 év munkaviszonnyal rendelkező személynek az esetében, aki jelenleg 50 százalékos rokkant? Mikor és hogyan mehet nyugdíjba?
Részlet a válaszból: […]százalékos egészségkárosodás alapján csak akkor állapítható meg rokkantsági nyugdíj, ha az igénylő számára a rehabilitáció nem javasolt. Visszakanyarodva a kérdésre, a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartamát a nyugellátás megállapításánál figyelembe venni nem lehet, az nem növeli az évek számát. Amennyiben az egészségi állapotában rosszabbodás nem következik be, és rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot, akkor a legkorábban 2011-ben lehet jogosult előrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra abban az esetben, ha valamennyi, alább ismertetett kritériumnak eleget tesz. A jelenleg hatályos Tny-tv. rendelkezései szerint az 1952-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra abban az esetben jogosult, ha az 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az előrehozott öregségi nyugdíjra csökkentett összegben jogosult az a nő, aki legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik, és a fenti feltételeknek megfelel. Felhívjuk minden kedves olvasónk figyelmét arra, hogy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összegét, pontosabban a csökkentés mértékét - a jelenleg érvényes öregségi nyugdíjkorhatár - a 62. életév betöltése nem érinti. Ha a kérdező 2011-ig nem szerez legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2387