tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott 4%-os eho tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vállalkozói osztalékalap eho-ja

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 11 százalékos (APEH-információ a 06583 sz. bevallás ügyében), illetve a 4 százalékos eho-t is az egyéni vállalkozás megszűnésekor keletkezett vállalkozói osztalékalap után?
Részlet a válaszból: […]osztalékalap után - a további feltételek fennállása esetén - 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles megfizetni [Eho-tv. 3. § (3) bekezdése]. Ugyanazon a jogcímen megszerzett jövedelem után mind a kétféle mértékű százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése kizárt, tekintve, hogy az Eho-tv. a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1560

2. találat: Haszonélvezeti joggal rendelkező bérbeadó eho-ja

Kérdés: Abban az esetben is kell fizetnie a bérbeadónak a lakás bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalék eho-t, ha a magánszemély az adott ingatlanban lakik ugyan, de arra csak haszonélvezeti joga van (nem a bérbeadó a tulajdonos, hanem csak a haszonélvező)? A bérlő a magánszemély résztulajdonában lévő kft.
Részlet a válaszból: […]vállalkozása részére adja bérbe. Tehát a törvény három feltételt - a bérbeadónak a bérbe adott lakásban kell laknia, a lakásnak a saját tulajdonában kell állnia, és annak bérbeadása nem történhet a saját vállalkozás részére - ír elő a mentesség feltételéül. Közülük a kérdéses esetben mindössze az egyik feltétel - a bérbeadó a bérbe adott lakásban lakik - teljesül, mivel a kérdésben szereplő személy nem tulajdonosa a bérbe adott lakásnak, továbbá a bérbevevő vállalkozást is a saját vállalkozásának kell tekinteni. Bár a fogalmat külön nem definiálja az Eho-tv., értelemszerűen saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1510

3. találat: Evás osztalék utáni 4 százalékos eho

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
Részlet a válaszból: […]tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a Szt. előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor. (3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése - ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását - következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által - a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében - átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában. ... (5) Az MRP-szervezet megszűnése esetén a részt vevő magánszemély által a szervezet vagyonából megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került, a szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírokat) együttes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1467
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: 4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszból: […]jövedelem, valamint e) ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 400 000 forintot. Tekintettel arra, hogy a kérdésben jelzett, a dolgozót terhelő, a munkabéréből levont 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelölt járulékfajták[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1446
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszból: […]mindaddig fennáll, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az első mondatban felsorolt jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázezer forintot [Eho-tv. 3. § (3)-(5) bekezdései]. Ilyen jogcímen keletkezett jövedelem hiányában értelemszerűen nem keletkezhet 4 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség sem. Ez vonatkozik az evás társaságnak az adott évben megszerzett árbevételére is, mely után ugyancsak nem kell ezt a hozzájárulást megfizetni. A kérdéssel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint más elvonási formák is kapcsolódnak a 4 százalékos mértékhez. Az előzőekben már taglalt 4 százalékos egészségügyi hozzájáruláson[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1429
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Osztalékelőleg eho-ja

Kérdés: Kell-e fizetni 4 százalék egészségügyi hozzájárulást a kifizetett osztalékelőleg után?
Részlet a válaszból: […]terhelő adóval szemben adóelőlegként kell számításba venni. Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése c) pontja úgy rendelkezik, hogy a magánszemélyt 4 százalék egészségügyi hozzájárulás az adóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó bevallási kötelezettség alá eső 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék után terheli mindaddig, amíg az egészségbiztosítási járuléka az adóévben el nem éri a négyszázezer forintot. A társas vállalkozás által kifizetett osztalékelőleg a kifizetés időpontjában még nem tekinthető osztaléknak, ezért az után 4 százalék egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1412
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: 4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszból: […]a jubileumi jutalmat, - a végkielégítést, - az újrakezdési támogatást, - a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatást, - a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatást, és - a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeget. A 4 százalék egészségbiztosítási járulék alapja egyben ellátási alapként veendő figyelembe az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai szempontjából. Ezzel szemben a 4 százalék egészségügyi hozzájárulásért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. Ezt adóként kell a természetes személynek megfizetnie az adóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó - vállalkozásból kivont jövedelem, - értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, - 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, - árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint - ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1408

8. találat: Magánszemély százalékos eho-ja

Kérdés: Valóban kell-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie a magánszemélynek is, és ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszból: […]kell fizetnie az adóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó a) vállalkozásból kivont jövedelem, b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, d) árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint e) ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1313