tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott 7-es adószám tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
Részlet a válaszból: […]szempontból bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés foglalkoztatónak minősül, ha biztosítottat foglalkoztat.E szabály azt eredményezi, hogy a kérdésbeli nyelvtanár foglalkoztatottnak, megbízói/tanítványai pedig foglalkoztatónak minősülnek. Ennek következtében a nyelvtanár biztosítási kötelezettségét és az utána keletkező járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget a megbízóinak/ta­nítványainak külön-külön - mint foglalkoztatók­nak - kell elbírálniuk és teljesíteniük. Magánszemély foglalkoztatói a bejelentési, valamint a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kötelesek utána teljesíteni.A jelenlegi jogszabályok nem adnak arra lehetőséget, hogy a nyelvtanár saját maga után teljesítse[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3946

2. találat: Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]foglalkoztatót terheli, és ez nem változik meg az adóelőleg levonásának elmaradása esetén sem. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek - egyebek mellett - az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet kell tekinteni. A 2. alpont előírása értelmében ilyen jövedelem - tehát adóelőleg-alap - hiányában járulékalapot képező jövedelemnek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén a szerződésben meghatározott díj minősül. Mit is jelent mindez? Abban az esetben, ha a kifizető az adószámos magánszemély által számlázott összegből - a magánszemély nyilatkozata alapján - levonja az adóelőleget, járulékalapként az adóelőleg alapjaként figyelembe vett - tehát a bevételnek az elismert költséggel csökkentett - része szolgál. Például a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a számlázott bevétel 90 százaléka után keletkezik a járulékfizetési kötelezettség, feltéve hogy ennek alapulvételével a biztosítási kötelezettség megállapítható. Másként fogalmazva, ha a magánszemély részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét (2010-ben 22 050 forint/hó, 735 forint/nap). Amennyiben ezt az összeghatárt elérő jövedelemről és ennek következtében biztosítási jogviszonyról van szó, a foglalkoztató köteles utána a 26 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni, míg a magánszemélytől a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8 százalékos tagdíjat), továbbá a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles levonni, és az adóhatóságnak bevallani, befizetni [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja, 19. § (1)-(3) bekezdései, 20. § (1) bekezdése, 24. § (1) bekezdése]. A járulékfizetési kötelezettségre nézve az egyidejűleg fennálló heti 20 órás közalkalmazotti jogviszonynak nincs kihatása. Abban az esetben, ha a kifizető az adószámos magánszemély által számlázott összegből nem vonja le az adóelőleget (mert arról a magánszemély nem tesz felé nyilatkozatot), az előzőekben részletezett járulékok a szerződés szerinti (számlázott) díj teljes összege után terhelik mindkét felet, melyet ugyancsak a foglalkoztatónak kell levonnia, bevallania és megfizetnie. Mi ebből a tanulság? A kifizető/foglalkoztató nem mentesül (és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2885

3. találat: Felhasználási szerződés elbírálása

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató egy szellemi szabadfoglalkozású "7" adószámú magánszemély foglalkoztatása esetén, aki számlát ad tevékenységéről, amely alapján a szerzői díjas tevékenységet két részre, egyrészt a mű elkészítéséért (előadás megtartásáért) járó díjra, másrészt a mű (előadás) felhasználásáért járó díjra bontják, és csak a tényleges munkavégzés díját veszik figyelembe a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, a felhasználásért kifizetett összeget nem? A felhasználói díj után a cég megfizeti a 11 százalékos ehót.
Részlet a válaszból: […]levonásra. Ebben az esetben az adóelőleg megfizetéséről az érintett saját maga rendelkezik. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a kifizető az általános szabályok szerint - a Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontja alkalmazásával, a szerződésben meghatározott díjazást alapul véve - elbírálja a biztosítási kötelezettségét. Amennyiben ez fennáll, akkor szintén az általános szabályok szerint kell a díjazás után a járulékokat megfizetni. Biztosítás hiányában pedig a kifizetést 11 százalékos eho terheli. Felhasználási szerződés esetén a biztosítási kötelezettség elbírálása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2439

4. találat: Adószámmal rendelkező önálló tevékenységet végző előadóművész járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek egy 7-es adószámmal rendelkező előadóművész után, aki nyilatkozik, hogy az szja-t saját maga rendezi?
Részlet a válaszból: […]alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Amennyiben a művészeti tevékenységet folytató magánszemély megteszi ezt a nyilatkozatot, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét magánszemélyként kell teljesítenie. A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja alapján járulékalapot képező jövedelemnek - egyebek mellett - az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételnek azon része minősül, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Esetünkben ez idáig azt jelentené, hogy a kifizetőnél az előadóművész részére adóelőleg-alapot képező jövedelem nem kerül kifizetésre, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Azonban a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2. alpontja 2006. január 1-jével módosításra került, és úgy rendelkezik, hogy az 1. alpont szerinti - pl. adóelőleg-alapot képező - jövedelem hiányában, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Mindebből eredően, ha az előadóművész nyilatkozatának megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2420

5. találat: Önálló művészeti tevékenységet folytató magánszemély közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat annak az önálló művészeti tevékenységét folytató, "7-es" adószámmal rendelkező, megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek az esetében, aki az általa kiállított számla alapján a bevétel után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget maga teljesíti, tehát a kifizető adóelőleget nem állapít meg?
Részlet a válaszból: […]összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét kell tekinteni, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pontja]. A kérdés itt kezd érdekessé válni, mivel a művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretén belül folytató, adószámmal rendelkező magánszemély a kifizető felé nyilatkozhat arról, hogy az általa kiállított számla alapján megszerzett, művészeti tevékenységből származó bevétele(i) után a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti adóelőleg-fizetési kötelezettségét. E nyilatkozat birtokában a kifizetőnek adóelőleget nem kell megállapítania. [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés b) pontja]. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs olyan bevétel, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ebből pedig az következik, hogy járulékalapot képező jövedelem sincs. 2006. január 1-jétől azonban a Tbj-tv. 4. § k) 2. pontjának módosítása nyomán az előzőekben részletezett 1. pont szerinti jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelemnek a szerződésben meghatározott díj minősül. Ezért ha a kifizető a megbízási szerződés alapján művészeti tevékenységet folytató magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem von le adóelőleget, és az adóelőleg fizetését a magánszemély teljesíti, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a megbízási szerződésben meghatározott díj alapján kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség fennállása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1769

6. találat: Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek - tévedésből - a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszból: […]továbbá az Art. rendelkezései szerint be kell vallania. Az Art. 29. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettségének teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség (és lehetőség sem) arra, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélytől visszaköveteljék, és a levonás elmaradásából keletkező mulasztását a kifizető csak önellenőrzés keretében, a leírt módon pótolhatja az adóhatóság felé. Egyébként, ha bármely ok miatt nem történt adóelőleg-fizetés a kifizetéskor, az adóelőleget a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania és befizetnie. A Tbj-tv. 5. §-ában felsorolt biztosítottak között az adószámos magánszemélyt nem találjuk meg, ami azt jelenti, hogy önmagában az adószám kiváltása nem jelenti automatikusan a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség kezdetét is úgy, mint pl. az egyéni vállalkozónál. Ha azonban az adószámos magánszemély díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszony) keretében személyesen végzi tevékenységét, és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, akkor biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része minősül, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni. Az a kifizető tehát, aki díjazás ellenében adószámmal rendelkező magánszemélyt (aki számlát ad) foglalkoztat, köteles a biztosítási kötelezettségét elbírálni, és azt az előírt feltételek fennállása esetén megállapítani. Ha az adószámmal rendelkező magánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, a kifizető a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerint foglalkoztatónak minősül, és valamennyi, a Tbj-tv.-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Meg kell állapítania egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1691