tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott 40 százalékos egészségkárosodott tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszból: […]rehabilitációja nem javasolt, ezen belül a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt; b) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt; vagy c) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható; vagy d) egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás megállapításának a fentieken kívül további feltétele, hogy az igénylő a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban sem részesül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénybevételéhez nem szükséges a biztosítási jogviszony - ha munkaviszonyban áll, a munkaviszony - megszüntetése. A munkavállaló keresőképtelenségének ideje alatt is megállapíthatók az említett ellátások. Amennyiben mégis a munkaviszony megszüntetése mellett döntenek, az a felek közös megegyezésével, vagy rendes felmondással tehető meg. A rendes felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti. A rendes felmondást a munkáltatónak részletesen indokolnia kell. Az indok lehet a munkavállaló képességeivel, így egészségi állapotával összefüggő ok is, hiszen a munkavállaló a továbbiakban nem tudja ellátni a feladatait. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik (három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal). A munkavállaló rendes felmondása esetén a "felmentési időről nem mondhat le". A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással csak különösen indokolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3646

2. találat: 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszból: […]rendelkezés értelmében rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresőtevékenységet nem folytat, vagy ab) keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) életkora szerinti szükséges szolgálati időt megszerezte. Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. Korm. rendelet (R.) 3. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg az átmeneti járadékra való jogosultság, az 5. §-ában foglaltak pedig a rendszeres szociális járadékra való jogosultság alapvető feltételeit. Mindkét szabályozás közös jellemzője, hogy mind az átmeneti járadékra, mind a rendszeres szociális járadékra egyéb feltételek mellett kizárólag az a személy jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt - ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Ftv. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is - keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a 62. életévét be nem töltött, a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, illetve e) egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-ig, de legfeljebb 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha az a)-e) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szünetelésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Mind az átmeneti járadékra, mind a rendszeres szociális járadékra való jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy keresőtevékenységet nem folytat, vagy a járadékra való igény benyújtását megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatok értelmében az érintett munkavállalónál 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, az érintett munkavállaló nem éri el a rehabilitációs járadékra való jogosultság egyik alapvető feltételének az egészségkárosodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2710
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszból: […]még nem töltötte be, és ab) rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és b) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és c) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és d) keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Azon személy esetén, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (ORSZI) a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakvéleménye alapján rehabilitálható, a rendszeres szociális járadékra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a regionális munkaügyi központnak a kérelmező lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: munkaügyi központ) a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartásba vegye. E kötelezettség alól mentesül az, aki a) keresőtevékenységet folytat, vagy b) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy c) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri. A rendszeres szociális járadék havi összegét külön jogszabály határozza meg. Az ellátás a korábbi szabályozással lényegében azonos feltételek mellett állapítható meg. A legjelentősebb változás azokat a rendszeres szociális járadékban részesülőket érinti, akiket az ORSZI szakértői bizottsága rehabilitálhatónak minősít, nem folytatnak keresőtevékenységet, nem tanulnak oktatási intézmény nappali tagozatán, és az öregségi nyugdíjkorhatárt több mint tíz év múlva érik el. Számukra a rehabilitáció érdekében a munkaügyi központtal történő együttműködés kötelező. Esetükben az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel a járadékra való jogosultság megállapításának, míg a munkaügyi központokkal való együttműködés a járadék folyósításának feltétele. Az együttműködés keretében az álláskeresési megállapodás megkötésének kötelezettsége 2009. január 1-jétől áll fenn. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29 százalékos mértékű, és a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és c) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi összege a megállapításkor megegyezik a d) pontban említett ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. Az ellátásra - az új minősítés alapján - az a legalább 29 százalékban egészségkárosodott személy jogosult, aki a keresőtevékenysége megszűnését megelőzően keresetkiegészítésben részesül. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránt igényt benyújtó személy esetén csak az egészségkárosodás mértékét vizsgálja a szakértői bizottság, az ellátásra jogosultaknak nem kell a munkaügyi központtal együttműködniük. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegére vonatkozó közös szabályok a következők. Akinek átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban együtt: járadék) és özvegyi nyugdíjra - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50 százalékkal csökkentett összegben illeti meg. Ha az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - és a járadék 50 százalékkal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét. E rendelkezések alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni. Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításának, folyósításának közös szabályai az alábbiak. A járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, rendszeres emelésére, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A járadékigényt a Tny-tv. R. 1. §-a szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság az erre rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet benyújtani annak a keresőtevékenységnek az időtartama alatt, vagy a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek során az egészségkárosodás bekövetkezett. A határidő elmulasztása jogvesztő. A 24 hónapos határidőbe nem számít bele a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, b) az Ftv. szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama, c) a rehabilitációs járadék és a rokkantsági nyugdíj iránti igény bejelentésétől az elbírálásáig tartó időszak, a rehabilitációs járadékra és a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság időtartama. Az átmeneti járadékra való jogosultság megállapításánál a 24 hónapos határidőbe - az előző bekezdésben foglaltakon túl - nem számít bele a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartama. Az ellátásokra vonatkozó jogosultsági általános feltételek változatlanok maradnak. Az igénybejelentésre és a munkaügyi központokkal való együttműködésre vonatkozó szabályok képeznek csak kivételt. A korábbi szabályozás szerint a járadékokra vonatkozó igényt a keresőtevékenység megszűnését követően lehetett benyújtani. Az új szabályozás kiegészül azzal, hogy a járadék iránti igényt a keresőtevékenység időtartama alatt, vagy a keresőtevékenység megszűnését követő két éven belül lehet benyújtani. Arról a keresőtevékenységről van szó, amelynek időtartama alatt az egészségkárosodás bekövetkezett. Az, hogy a keresőtevékenység folytatása alatt is igényelhető az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék, új eleme a szabályozásnak. Ebben az esetben a járadékigény akkor tekinthető megalapozottnak, ha az igénylő keresete, jövedelme az egészségkárosodásból, és az annak nyomán kialakult szakmai munkaképesség csökkenéséből adódóan tartósan - de legalább a benyújtást megelőző 4 hónapban - kevesebb, mint a mindenkor kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százaléka. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára vonatkozó igényt a továbbiakban is a keresőtevékenység megszűnését követően lehet benyújtani. Valamennyi egészségkárosodott személy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét. Az igénylőnek ki kell töltenie és mellékelnie kell továbbá a "Nyilatkozat" nyomtatványt, továbbá csatolnia kell - az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt ("Beutaló"), - az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült, - amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2236