tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott 2003. évi szabályok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: 2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszból: […]naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg. Változtak az egyéni vállalkozóra vonatkozó járulékfizetési szabályok, többek között az egyszerűsített vállalkozói adó miatt is. A jogalkotó ismét életre hívja a kezdő egyéni vállalkozó kategóriáját. Az egyéni vállalkozó kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között nem telt el egy teljes naptári év. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a többes jogviszonyú egyéni vállalkozóra. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék, 2004. évben 8 százalék tagdíjat fizet. 2003. január 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagja: 1. a tagságra kötelezett pályakezdő, 2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy. Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki első ízben 1998. július 1-je és 2001. december 31. között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, 2. az a természetes személy, aki első ízben 2002. december 31-ét követően létesít biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a tanulói, hallgatói jogviszonyát követően első ízben létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek, 3. az a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első ízben a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot, és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét. 2003. január 1-jétől megváltoznak a magánnyugdíjpénztárakba történő belépés szabályai: "Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a természetes személy, aki 1. 1998. június 30-át megelőzően vált az 5. § szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító idő szerzésére e törvény szerint megállapodást kötött, 2. 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét, 3. pénztártagsági jogviszonyát a Tny-tv. szerinti rokkantsági nyugellátása miatt önkéntes döntéssel megszüntette, ha rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulása miatt megszűnik." Kiegészült a járulékalapot nem képező jövedelmek köre is: "a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj," Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 80
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: