tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott 1954-ben született nő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 1954-ben született nő

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
Részlet a válaszból: […]tartozik a Tny-tv. 83/B. szakasza alá, tehát - a Tny-tv. 83/C szakaszában felsorolt közszolgálati jogviszonyok kivételével - korlátlanul folytathat kereső-tevékenységet. Az özvegyi nyugdíj mellett pedig életkortól és keresettől függetlenül szabad munkát végezni.Ami a közterheket illeti - noha a kérdés konkrétan nem tartalmazza a jogviszonyt, de a magánszféra és a munkaidő említése egyértelműen Mt. szerinti munkaviszonyra utal -, a munkavállalóra nyugdíjas státuszára tekintettel a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6172

2. találat: 1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszból: […]figyelembe nyugdíjasként, munkavállalóként kiterjed rá a biztosítás, munkabérét az általános szabályok szerint terhelik az egyéni járulékok (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék), illetve a kifizetőnek meg kell fizetnie utána a 19,5 százalékos szociális hozzá-járulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást.Ami viszont az öregségi nyugdíj iránti igény elutasítását illeti, ez az információ valószínűleg félreértésen alapul. Ebben az esetben inkább arról lehetett szó, hogy a rokkantsági ellátás összege kedvezőbb volt számára, mint a megállapítható nyugellátás összeg, és így továbbra is a rokkantsági ellátás folyósítását választotta nyugdíj helyett, de természetesen dönthetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6083
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Özvegyi nyugdíj feléledése

Kérdés: Mikor kérheti újra az özvegyi nyugdíjat az az 1954-ben született nő, aki jelenleg még nem részesül nyugellátásban, 1952-ben született férje 1991-ben halt meg, és gyermeke tanulmányainak befejezéséig, 1999-ig kapta az ellátást?
Részlet a válaszból: […]nyugdíj megszűnését követő tizenöt éven belüla) betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagyb) ismét megváltozott munkaképességűnek fog minősülni, vagyc) a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg gyerek eltartásáról, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyerek eltartásáról fog gondoskodni.Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irány­adó öregségi nyugdíjkorhatárt az elhunyt halálakor (1991-ben) hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. Az özvegy irányadó öregségi nyugdíjkorhatára tehát az ötvenötödik életév. Az özvegy az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tizenöt éven belül, 2009-ben betöltötte az ötvenötödik életévét, vagyis már ettől az időponttól feléledt az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága.Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléledése nem jár együtt a nyugdíj hivatalból történő megállapításának a kötelezettségével, mint minden más nyugdíjigény, az özvegyinyugdíj-igény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4992

4. találat: 1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyerme­ket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
Részlet a válaszból: […]biztosítási jogviszonyát kell megszüntetnie arra a napra, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítását kéri.A Tny-tv. két módon szerzett jogosultsági időt különböztet meg:a) a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamintb) a terhességi-gyermekágyi segélyben, a csecsemőgondozási díjban, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött szolgálati idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővelszerzett jogosultsági időt.A negyven év jogosultsági idő megszerzése önmagában még nem elég a nyugdíj megállapításához, hiszen az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából nemcsak annak van jelentősége, hogy az igénylő rendelkezik-e negyven év jogosultsági idővel, hanem annak is, hogy az igénylő a negyven év jogosultsági időtartamon belül keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jog­viszonnyal szerzett-e - főszabály szerint - legalább harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. (Ha a kérelmező saját háztartásában öt gyermeket nevelt, a harminckét év, illetve a harminc év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.) Tehát a negyven év jogosultsági időből - főszabály szerint - nyolc, illetve tíz év igazolható gyermekvállalás esetére nyújtott pénzbeli ellátások címén szerezhető jogosultsági idővel.Ha a Kérdező igazolt 30 év munkaviszonyából mind elismerhető keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időként, akkor a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához még legalább két évet kell dolgoznia, ugyanis a családi szerepvállalással töltött idejéből - a három gyerek után - nyolc év ismerhető el jogosultsági időként.A Kérdező a kérdésében kitér arra, hogy 2012-ben leszázalékolták, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátását biztosításban töltött idő hiányában nem lehetett megállapítani. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a leszázalékolása (2012. szeptember 18.) óta megváltoztak a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásra (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátásai) való jogosultság biztosítási idő számítására vonatkozó feltételei.A 2011. évi CXCI. tv. 2013. december 31-éig hatályos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4641
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: 1954-ben született nő

Kérdés: Mikor lesz jogosult öregségi nyugdíjra egy 1954-ben született, 25 év szolgálati idővel és 4 év korkedvezménnyel rendelkező nő, aki 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amit 10 év után megszüntettek? Beszámítják a szolgálati időbe a rokkantnyugdíjas éveket?
Részlet a válaszból: […]kéri, nem áll biztosítási jog­viszonyban.A rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama nem minősül szolgálati időnek, ezért a kérdésben említett 10 évet az öregségi nyugdíj megállapításánál még a rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenység folytatása esetén sem lehet figyelembe venni.A korkedvezményes időre tekintettel a nyugdíjazást megelőzően korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot az igénylő. A legkésőbb 2014. december 31-éig korkedvezményt szerzett személy ugyanis a korhatár előtti ellátás megállapítását az öregségi nyugdíjkor­határ betöltése előtt annyi évvel korábban kérheti, ahány év korkedvezményt a korhatár előtti ellátás kezdő­napját megelőző napig szerzett.A korhatár előtti ellátás megállapításának feltétele,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4570
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: 1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Elmehet a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel előnyugdíjba az az 1954. január 28-án született nő, aki 42,5 év szolgálati idővel rendelkezik, egy főiskolás gyermeke van, és jelenleg szociális segélyben részesül? Csökkentett lesz ebben az esetben az ellátás összege?
Részlet a válaszból: […]jogosultság kulcsfogalma a jogosultsági idő. Jogosultsági időnek kizárólaga) a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamintb) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővelszerzett szolgálati idő minősül. Vagyis két jogosultsági­idő-fajtát különböztethetünk meg, attól függően, hogy azt a nők - kisarkítva - munkával vagy családi szerepvállalással szerezték. A különbségtétel nemcsak akkor nyilvánvaló, amikor a jogosultsági idő fogalmát meghatározzuk, hanem akkor is, amikor a nyugdíj megállapítására kerül sor. Ugyanis az öregségi teljes nyugdíj - főszabály szerint - akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Az előbbiekben ismertetett jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.A kérdező 42,5 év szolgálati idővel rendelkezik, melyből sajnos nem tudjuk, hogy hány évet lehet jogosultsági időként elismerni, és azt sem, hogy a jogosultságiidő-fajták hogyan oszlanak meg, ezért javasoljuk, hogy a lakóhelye szerinti nyugdíj-biztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4255
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: 1954-ben született nő nyugdíjazásának lehetőségei

Kérdés: Milyen lehetősége van a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételére annak az 1954. május 26-án született nőnek, aki 1976-ban született beteg, értelmi fogyatékos gyermeke nevelése miatt 1992-től 2004-ig ápolási díjban részesült, amely időszakból csak 10 évet számoltak el szolgálati időként? Meg tudja vásárolni valahogy a hiányzó éveket?
Részlet a válaszból: […]szempontjából családi szerepvállalással töltött idő közül jogosultsági időként kell figyelembe venni a) a terhességi-gyermekágyi segélyben, b) a gyermekgondozási díjban, c) a gyermekgondozási segélyben, d) a gyermeknevelési támogatásban és e) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati időt. Fontos hangsúlyozni, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során családi szerepvállalással töltött időként legfeljebb nyolc év, olyan nő esetén, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat folyósítottak, tíz év vehető figyelembe. A családi szerepvállalás címén figyelembe vett jogosultsági idő elő­­zőekben említett mértéke, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén pedig további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel nő. Az előzőekben leírtakra figyelemmel a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjának megállapításánál családi szerepvállalással szerzett jogosultsági időként tehát a) legfeljebb nyolc év igazolható, b) legfeljebb kilenc év igazolható olyan nő esetében, aki saját háztartásában öt gyermeket nevelt, c) legfeljebb tíz év igazolható olyan nő esetében, aki - saját háztartásában hat gyereket nevelt, vagy - akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy d) legfeljebb tizenegy év igazolható olyan nő esetében, aki - saját háztartásában hét gyermeket nevelt, vagy - saját háztartásában öt gyermeket nevelt, és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, e) legfeljebb tizenkettő év igazolható olyan nő esetében, aki - saját háztartásában nyolc gyereket nevelt, vagy - saját háztartásában hat gyermeket nevelt, és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, f) legfeljebb tizenhárom év igazolható olyan nő esetében, aki - saját háztartásában kilenc gyereket nevelt, vagy - saját háztartásában hét gyermeket nevelt, és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, g) legfeljebb tizennégy év igazolható olyan nő esetében, aki - saját háztartásában tíz gyereket nevelt, vagy - saját háztartásában nyolc gyermeket nevelt, és a súlyosan fogyatékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3851
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: 1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Választhatja-e az 1954-ben született, 37 év szolgálati idővel rendelkező női alkalmazottja korengedményes nyugdíjazását egy építőipari cég, amelynek a gazdasági recesszió miatt csökkentenie kell a munkavállalói létszámát?
Részlet a válaszból: […]megszűnt 2011. december 31-ével. Ez azt jelenti, hogy korengedményes nyugdíj megállapításához - a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő - megállapodást már nem lehet kötni. A 2012. január 1-jétől hatályba lépett 2011. évi CLXVII. tv. alapján a már megállapított korengedményes nyugdíjak korhatár előtti ellátásként kerülnek továbbfolyósításra azzal, hogy a korengedményes nyugdíjra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3606
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: 1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszból: […]ennek összegét az igénylő döntése alapján átutalták a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. A reálhozam kifizetésének kérdése már nem ennyire egyszerű. Az erre vonatkozó kérdést sajnos nem tudjuk korrekten megválaszolni. Miért fizettek most, és korábban miért nem? Talán a visszalépés lehetősége így kecsegtetőbb volt. A hozam kifizetésére csak magánnyugdíjpénztár-tagok, pontosabban volt magánnyugdíjpénztár-tagok esetében kerül sor, és csakis abban az esetben, ha a tagsági jogviszony megszűnésére az Mny-tv. 23. §-ának (1) bekezdése f) pontja szerint került sor. Azaz a magán-nyugdíjpénztári tag a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig nyilatkozott, illetve nem nyilatkozott. (A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnt.) Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy általában minden hosszabb magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony megszüntetése esetén beszélhetünk hozamról. (Természetesen itt is vannak kivételek.) Megjegyezzük, hogy azok a biztosított személyek, akik nem magánnyugdíjpénztár-tagok, csak nyugdíjjárulékot fizetnek. Azok a biztosított személyek, akik magánnyugdíjpénztár-tagok is voltak, bizonyos mértékű nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizettek. A magán-nyugdíjpénztári tagok a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmükből jelenleg csak tagdíjat fizetnek, ami 2011. évben a nyugdíj alapjául szolgáló keresetük 10 százaléka. Az köztudott tény, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az állam a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő volt tagok egyéni számláján felhalmozott összegből tesz meg bizonyos intézkedéseket. További fontos tény, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű. Ez azt jelenti, hogy azt a nyugdíjjárulékot, amelyet jelenleg megfizetnek az emberek, a jelenlegi nyugdíjas nemzedék nyugdíjának kifizetésére fordítják. Tehát egy személy nem az életútja során befizetett nyugdíjjárulékának az összegét kapja majd vissza akkor, ha nyugdíjas lesz, hanem az akkori járulékfizetők által befizetett nyugdíjjárulék összegéből kapja majd meg azt a részt, mely - az esedékesség időpontjában hatályos - nyugdíjszámítási szabályok szerint neki jár. Visszatérve a kérdésben szereplő négy nő esetére, az a nő, aki a magán-nyugdíjpénztári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3506
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: 1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Elmehet-e 2011-ben előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1954. január 4-én született nő, akinek 2010. év végén 39 év szolgálati ideje volt, és van 2 év hivatalosan elismert korkedvezménye?
Részlet a válaszból: […]előbbiekben ismertetett feltételek mellett már 58 életéve betöltését követő 183. naptól, azaz legkorábban 2012. évben jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra. Az előrehozott öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamára tekintet nélkül csökkentett mértékben kerül megállapításra. Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj esetében a nyugdíj összegének számítási szabályai kicsit bonyolultnak tűnhetnek, de megpróbáljuk egyszerűen bemutatni. Amennyiben az igénylő 58 év és 183 naposan kéri a korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását, akkor az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni, tehát úgy kell tekinteni, mintha a 60. életévet követő 183. napot betöltötte volna. Ebben az esetben a nyugellátást a 61. életévét követő 183. nap betöltéséhez hiányzó 12 hónap alapján (3,6 százalék csökkentéssel) kell megállapítani. Amennyiben az igénylő a 60. életévet követő 183 nap betöltésekor kéri a korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását, akkor az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve, a csökkentés kiszámításánál 62 év 183 naposnak kell tekinteni. Ebben az esetben a kérdező korkedvezményes öregségi korhatáráig (61 év 183 nap) nincs hiányzó idő, így a nyugdíja csökkentés nélkül állapítható meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2011. január 1-jétől számára lehetőség van kedvezményes nyugdíj igénylésére is, amely az életkortól függetlenül jár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3349
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést